
Fotó: Borbély Fanni
Valóban eltűnőben vannak az életünkből az ünnepeink? Hogyan tudnánk tudatosan is helyet, időt és teret adni a magyarságunkat is meghatározó eseményeinknek? A március 15-ei ünnepség „egy identitást beazonosító, azt erősítő és meghatározó alkalom” – hangsúlyozta Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. A településvezetővel az ünnepek szükségszerűségéről, a faluközösségek összetartozásáról, a generációk kapcsolatairól, illetve a magyar öntudat kialakulásáról is beszélgettünk.
2025. március 15., 09:352025. március 15., 09:35
– Ön szerint miért fontosak számunkra a nemzeti ünnepeink?
– Szubjektív meglátásom, hogy az ünnep, mint olyan, eltűnőben van az életünkből. Tudatosan oda kell figyeljünk arra, hogy az ünnepnek is helyet, időt, teret és minőséget adjunk, ehhez pedig a személyes jelenlét elengedhetetlen. Településvezetőként erre külön gondom kell legyen, mert felelős vagyok a közösségért, és ott vannak a munkatársaim, akikkel napi kapcsolatban vagyok, illetve itt van a családom is. Egyre nagyobb kihívásnak számít beilleszteni az ünnepek helyét a hétköznapok sorába.
Tehát egy identitást beazonosító, azt erősítő és meghatározó eseményről/alkalomról van szó. Amikor ilyen ünnepet szervezünk, messze nem csak magunkra gondolunk. Mi azt szeretjük a legjobban, ha generációk együtt ünnepelnek. Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy a fiatalok az idősebb korosztállyal közösen vegyenek részt ezeken a megemlékezéseken, mert mindig tanulhatunk egymástól valami újat. Párhuzamot vonva mondom: az egy dolog, hogy a gyereket vasárnap elküldjük a szentmisére, és az megint más, ha együtt megyünk el vele. A nemzeti ünnepeinket is a családdal, a faluközösség idősebb-fiatalabb tagjaival együtt a legjobb megidézni: együtt lenni viseleteinkben, együtt énekelni... Ettől tud identitásképzőként is működni egy ilyen esemény, ugyanakkor a helyi kötődéseket is erősíti, amelyek egy életen át elkísérik a résztvevőket. Az idősek emlékeznek, gyönyörködnek, a fiatalok lelkesednek, mintát látnak.
Laczkó-Albert Elemér
Fotó: Pethő Melánia
– Tamási Áronnak van egy nagyon szép gondolata, amely már szállóigévé is vált: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Ez az otthonérzés a valahová tartozást is jelentheti. Mi a nyitja annak, hogy kapcsolódni tudjunk a hazánkhoz, otthonunkhoz, s ezáltal tagja lehessünk akár egy egész nemzetnek?
– Én viszonylag kevés ideig – négy évig – éltem külföldön, amíg főiskolás voltam. Ezután nem volt maradásom: hazahozott a vágy és az otthon hívó emléke. Annyi széppel és jóval gazdagodtam, hogy haza kellett hoznom belőle – így gondoltam már akkor. Úgy éreztem, tartozom a közösségemnek. Pedig tálcán kínálták a külföldi állást, miközben itthon a diplomám elismertetése, honosítása éveket vett igénybe. Mi voltunk az elsők, akik kimentünk, és elsőként érkeztünk haza. Azóta Gyergyóremetéről is ezres nagyságrendben vannak, akik elhagyva a szülőfalut, valahol távol élnek. Sokukkal tartom a kapcsolatot: érzem és tapasztalom, hogy milyen szeretettel fordulnak az itthon felé. Az itthoni élményeik jelentenek kötődést, megtartó erőt, forrást az önazonosságukhoz.
Fotó: Borbély Fanni
– A közös ünnepeink viszont segíthetnek abban, hogy mi, magyarok egymásra találhassunk.
– A március 15-i ünnepség jó alkalom a szétszórtság közepette az összekapcsolódásra. Megéljük és megmutatjuk, mennyi magyar ember van a világ minden táján – olyan magyar közösségekre gondolok, amelyek számára fontos ez a nap, fontos a magyarságuk, amelyek ebből a közös hazából táplálkoznak, merítenek erőt, ezt adják tovább gyermekeiknek is.
A helyi sajátosságok és adottságok természetesen befolyásolhatják ezt. Vannak viszont olyan emberek, akik rengeteget dolgoznak azokért a közös ügyeinkért, amelyek szép és látványos eredmények mellett a megmaradás biztonságát is jelentik. Mi olyan tömbmagyarságban élünk, amely ugyan kisebbségnek számít Romániában, de tudjuk, hogy ide nem érkeztünk, hanem mi ezt az életteret örökül kaptuk. Rajtunk (is) múlik, hogy a nehéz fizikai, kézzel végzett munka közben is tudjon örülni a falu embere. Gondoljunk csak a munkadalainkra. Ma hányan énekelünk munkavégzés közben?
Át kell örökíteni és meg kell tanulni, hogyan lehet méltósággal, szépen, elmélyülten, tisztelettel együtt ünnepelni, elférni egymás mellett, kiegészíteni egymást.
– Mit tud adni Gyergyóremete, illetve az egész erdélyi magyarság számára március 15-e?
– A gyergyói települések között folyamatosan egyeztetések vannak – így azt is tudom, hogy az évek során minden településnek kialakult egy forgatókönyve, amit ezen a napon követni szokott.
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: László Ildikó
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!