Helyet, időt és minőséget adni az ünnepnek
Fotó: Borbély Fanni
Valóban eltűnőben vannak az életünkből az ünnepeink? Hogyan tudnánk tudatosan is helyet, időt és teret adni a magyarságunkat is meghatározó eseményeinknek? A március 15-ei ünnepség „egy identitást beazonosító, azt erősítő és meghatározó alkalom” – hangsúlyozta Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. A településvezetővel az ünnepek szükségszerűségéről, a faluközösségek összetartozásáról, a generációk kapcsolatairól, illetve a magyar öntudat kialakulásáról is beszélgettünk.
Ilyés Krisztinka
2025. március 15., 09:352025. március 15., 09:35
– Ön szerint miért fontosak számunkra a nemzeti ünnepeink?
– Szubjektív meglátásom, hogy az ünnep, mint olyan, eltűnőben van az életünkből. Tudatosan oda kell figyeljünk arra, hogy az ünnepnek is helyet, időt, teret és minőséget adjunk, ehhez pedig a személyes jelenlét elengedhetetlen. Településvezetőként erre külön gondom kell legyen, mert felelős vagyok a közösségért, és ott vannak a munkatársaim, akikkel napi kapcsolatban vagyok, illetve itt van a családom is. Egyre nagyobb kihívásnak számít beilleszteni az ünnepek helyét a hétköznapok sorába.
Tehát egy identitást beazonosító, azt erősítő és meghatározó eseményről/alkalomról van szó. Amikor ilyen ünnepet szervezünk, messze nem csak magunkra gondolunk. Mi azt szeretjük a legjobban, ha generációk együtt ünnepelnek. Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy a fiatalok az idősebb korosztállyal közösen vegyenek részt ezeken a megemlékezéseken, mert mindig tanulhatunk egymástól valami újat. Párhuzamot vonva mondom: az egy dolog, hogy a gyereket vasárnap elküldjük a szentmisére, és az megint más, ha együtt megyünk el vele. A nemzeti ünnepeinket is a családdal, a faluközösség idősebb-fiatalabb tagjaival együtt a legjobb megidézni: együtt lenni viseleteinkben, együtt énekelni... Ettől tud identitásképzőként is működni egy ilyen esemény, ugyanakkor a helyi kötődéseket is erősíti, amelyek egy életen át elkísérik a résztvevőket. Az idősek emlékeznek, gyönyörködnek, a fiatalok lelkesednek, mintát látnak.
Laczkó-Albert Elemér
Fotó: Pethő Melánia
– Tamási Áronnak van egy nagyon szép gondolata, amely már szállóigévé is vált: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Ez az otthonérzés a valahová tartozást is jelentheti. Mi a nyitja annak, hogy kapcsolódni tudjunk a hazánkhoz, otthonunkhoz, s ezáltal tagja lehessünk akár egy egész nemzetnek?
– Én viszonylag kevés ideig – négy évig – éltem külföldön, amíg főiskolás voltam. Ezután nem volt maradásom: hazahozott a vágy és az otthon hívó emléke. Annyi széppel és jóval gazdagodtam, hogy haza kellett hoznom belőle – így gondoltam már akkor. Úgy éreztem, tartozom a közösségemnek. Pedig tálcán kínálták a külföldi állást, miközben itthon a diplomám elismertetése, honosítása éveket vett igénybe. Mi voltunk az elsők, akik kimentünk, és elsőként érkeztünk haza. Azóta Gyergyóremetéről is ezres nagyságrendben vannak, akik elhagyva a szülőfalut, valahol távol élnek. Sokukkal tartom a kapcsolatot: érzem és tapasztalom, hogy milyen szeretettel fordulnak az itthon felé. Az itthoni élményeik jelentenek kötődést, megtartó erőt, forrást az önazonosságukhoz.
Fotó: Borbély Fanni
– A közös ünnepeink viszont segíthetnek abban, hogy mi, magyarok egymásra találhassunk.
– A március 15-i ünnepség jó alkalom a szétszórtság közepette az összekapcsolódásra. Megéljük és megmutatjuk, mennyi magyar ember van a világ minden táján – olyan magyar közösségekre gondolok, amelyek számára fontos ez a nap, fontos a magyarságuk, amelyek ebből a közös hazából táplálkoznak, merítenek erőt, ezt adják tovább gyermekeiknek is.
A helyi sajátosságok és adottságok természetesen befolyásolhatják ezt. Vannak viszont olyan emberek, akik rengeteget dolgoznak azokért a közös ügyeinkért, amelyek szép és látványos eredmények mellett a megmaradás biztonságát is jelentik. Mi olyan tömbmagyarságban élünk, amely ugyan kisebbségnek számít Romániában, de tudjuk, hogy ide nem érkeztünk, hanem mi ezt az életteret örökül kaptuk. Rajtunk (is) múlik, hogy a nehéz fizikai, kézzel végzett munka közben is tudjon örülni a falu embere. Gondoljunk csak a munkadalainkra. Ma hányan énekelünk munkavégzés közben?
Át kell örökíteni és meg kell tanulni, hogyan lehet méltósággal, szépen, elmélyülten, tisztelettel együtt ünnepelni, elférni egymás mellett, kiegészíteni egymást.
– Mit tud adni Gyergyóremete, illetve az egész erdélyi magyarság számára március 15-e?
– A gyergyói települések között folyamatosan egyeztetések vannak – így azt is tudom, hogy az évek során minden településnek kialakult egy forgatókönyve, amit ezen a napon követni szokott.
Fotó: Tuchiluș Alex
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az első szabad március 15-én is felléptem, mint szereplő. Emlékszem, mekkora élmény, milyen felszabadító érzés volt, hogy 1990-ben megünnepelhettük végre 1848. március 15-ét. Még félve ugyan, de először tehettük ki a nemzeti színű zászlót. Kora reggel körbejárt egy felnőtt csapat, hogy megnézze, hányan tették ki. Mások bátorságából erőt merítve aztán egyre többen kitűzték. Volt, aki kézzel készített rögtönzött lobogóval jelezte, hogy ünnepel. Majd következtek a marosvásárhelyi sötét események... A kisebbségi létben ez is arra figyelmeztet, hogy milyen törékeny tud lenni a normalitás. Mára már természetes és örömteli, hogy ez a nemzeti ünnepünk bevett szokásnak számít. Ugyan államilag nem támogatott, de lehetőségünk van helyi szinten méltósággal megtartani. Remetén évek óta munkaszüneti napot tartunk ezen az ünnepen.
Fotó: László Ildikó
A kérdésre visszatérve azt tudom mondani, hogy lelkületet. A szabadságharcot megelőző korszakot reformkorként ismerjük. Rengeteg jó példát állít elénk ez az időszak: az emberek egyénileg és közösségileg is igyekeztek a nemzeti ügyet szolgálni tettel, ésszel, áldozattal. Ez a fajta odaadás, az ilyen típusú szeretete és szolgálata a nemzetnek olyan szellemiség és eszme, amelyhez érdemes a mai napig visszatérni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!