
Van, aki veszélyesnek, mások hatalmas lehetőségnek tartják a gyerekek színpadi szereplését
Fotó: Bereczky Sándor
Van, aki veszélyesnek, mások hatalmas lehetőségnek tartják a gyerekek színpadi szereplését, főleg, ha nem egy iskolai ünnepélyről, hanem egy kőszínházról beszélünk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban egyre gyakrabban kerülnek olyan darabok színre, amelyekben gyerekek, vagy gyerekek is játszanak. Ez pedig nem véletlen. A színház igazgatója, Gáspárik Attila szeretné, ha le tudnák rombolni azt az előítéletet, hogy a színház csak egy léha intézmény, amelytől a gyereket óvni kell.
2018. november 02., 14:512018. november 02., 14:51
Az elmúlt években a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak volt már ifjúsági előadása, gyerekelőadása és felnőttelőadása is olyan, amelyben gyerekek, kamaszok játszanak, sőt nem egyszer olyan is, amelyben egyetlen profi színész sem szerepel. Gáspárik Attila színházigazgató szerint ez egy tudatos programja a színháznak, hogy egy
„A kamaszok érzelemvilágával, művészetével és művészetért való nevelésükkel keveset foglalkozunk egyrészt, másrészt a kisebbségben élő gyermekek számára kell keresni olyan lehetőségeket, hogy anyanyelven tudjanak megszólalni, tudják magukat kifejezni nagyobb közösség előtt. Szeretnénk, hogy a színház is ezzel is foglalkozna: nem csak hozzájuk szólni, hanem őket is megszólaltatni” – magyarázza a színházigazgató, hozzátéve, hogy a Nemzeti keretén belül így megszülető alkotásokban nem csupán szereplők a gyerekek, ők is szerves alkotói az előadásoknak.
Gyerek a színház öltözőjében is
Fotó: Bereczky Sándor
A Tompa Miklós Társulat repertoárjában az utóbbi időkben szerepelt például a Stresszfaktor 15 című előadás, amely 15 évesekről szólt 15 évesek szereplésével, de a Maszathegy, A kisfiú és az oroszlánok, A Pál utcai fiúk is gyereket szerepeltetett, a most műsoron szereplő előadások közt, pedig a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadásban is vannak gyerekszereplők, a Machbetben is szerepel gyerek, míg a Vidovszky György rendezte A legyek ura című túlélőjátékban egyetlen profi színész sincs, csak tizenöt kisebb-nagyobb gyerek: van, aki már kamasz, van, aki csak 7-8 éves még.
– mutat rá Gáspárik. A gyerekeket amúgy szereplőválogatás folyamán választják ki, de az színigazgató szerint naponta jönnek 14-18 éves fiatalok önéletrajzzal a kezükben, hogy ha szükség van rájuk, szívesen mennek a színházba, legyen szó színpadi szereplésről vagy önkénteskedésről.
Vidovszky György színpadra készíti a gyerekeket
Fotó: Bereczky Sándor
Arra a kérdésre, hogy nehezebb-e gyerekekkel dolgozni a színháznak, Gáspárik Attila azt mondja, nem nehezebb, inkább más.
– szögezi le az igazgató. Hozzáteszi: természetesen minden gyerek szülői engedéllyel jön a színházba, az iskolával is megbeszélik, ugyanakkor a gyerekek is tudják, hogy csak addig jöhetnek, míg nincs baj az iskolában, és a színészet nem megy a tanulás rovására.
Kisebbek és nagyobbak az A legyek ura című előadásban
Fotó: Bereczky Sándor
„Nagyon szeretnénk lerombolni azt a mítoszt, hogy a színház csak egy léha intézmény, amely megrontja a gyereket” – összegez Gáspárik Attila.
Játssz, hogy megnézd a gyerekeket!
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jóvoltából a Liget olvasói most két darab kétszemélyes belépőt nyerhetnek a november 8-ai A legyek ura című előadásra. A Vidovszky György által színre vitt „túlélőjáték” története szerint az atomháború idején iskolás fiúk egy csoportja, az őket menekítő repülőgép balesete miatt egy lakatlan szigetre vetődik. Eleinte izgalmasnak indul a felnőttek nélküli kaland: a sziget gazdagsága, a felhőtlen szabadság élménye elkápráztatja őket. Ismert társadalmi minták alapján próbálják berendezni életüket: vezért választanak, gyűléseket tartanak, feladatokat jelölnek ki egymás között. A csapat azonban elég hamar két táborra szakad. A választott vezér, Ralph, a menekülés egyetlen reményét, a tűz életben tartását tartja a legfontosabbnak, míg ellenlábasa, Jack, a vadászat, a hús megszerzésének rabja lesz. Mindeközben pedig úrrá lesz rajtuk a félelem, amelyet egy titokzatos Szörny felbukkanása vált ki.
A november 8-ai, 17 órától kezdődő előadásra a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzést lájkolják, és hozzászólásban beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a csütörtöki előadásra. A játék november 6-án 20 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
Túlélőjáték gyerekekkel
Fotó: Bereczky Sándor
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!