Fotó: Trezor/Facebook
Az ’56-os forradalom zűrzavarában elvesznek az állami trezor kulcsai, ahol az emberek dossziéit őrzik. Egy börtönben ülő betörő megbízást kap az állambiztonságiaktól, majd elkezdődik a macska-egér játék. Többek között az is kiderül, hogy tud-e hithű kommunista lenni valaki, aki a rendszert csak könyvekből ismeri. Kritika a Trezor című magyar játékfilmről.
2018. november 08., 15:542018. november 08., 15:54
2018. november 08., 16:292018. november 08., 16:29
Az elítélt megjavítva adja vissza a börtönőr rádióját, a pribék pedig könyvet nyújt át hálája jeléül. A két történés között egy roppant kínos intermezzónak vagyunk részesei: a rádióban forradalomról beszélnek. A kommunista börtönparancsnok megnyugtatja az elítéltet, hogy csupán a nyilasok lázadtak fel, de sikerült leverni őket. A kínos közjáték után
Nem sokkal ezután pedig kérnek tőle valamit…
Fotó: Trezor/Facebook
A Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró Trezor címet viselő új filmje nem sokkal az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után játszódik, ebből azonban néhány vágóképen kívül alig látunk valamit, és csak
Fotó: Trezor/Facebook
Mint a történet elején kiderül, a korábban bankfiókként, a kommunisták uralma alatt pedig az elvtársak dossziéinak tárolóhelyeként használt trezor kulcsai a kaotikus események sorozatában eltűnnek, ezért „szakemberre” van szükség, hogy kinyissák az óvóhelyként is funkcionáló létesítményt. Az Anger Zsolt által alakított elítélt kapja a létfontosságú megbízást a Scherer Péter által játszott nyomozótól, azzal a titkos paktummal, hogy egy bizonyos dossziét is meg kell semmisítenie, ezért cserébe pedig ígéretet kap, hogy csökkenni fognak a börtönévei. A történet azonban nem várt fordulatot vesz,
Fotó: Trezor/Facebook
Mi történik, ha egy, a kommunizmust csak könyvből ismerő, de hithű pártkatona rájön, hogy amiben eddig vakon hitt, morálisan megkérdőjelezhető? Amikor szembesül azzal, hogy hozzátartozói a rendszer ellenségei? Amikor tudatosul benne, hogy ő csupán egy eszköz egy hatalmat birtokló ember kezében?
Fotó: Trezor/Facebook
A Trezor nagy érdeme pedig az, hogy nem akar többnek látszani, mint ami valójában: egy korrekt tévéfilm, ami nagyvásznon is megállná a helyét. Koherens történetvezetéssel, hiteles alakításokkal és díszletekkel, megfelelően adagolt feszültséggel, kellően izgalmas fordulatokkal, megalapozott motivációkkal és még sorolhatnánk.
Már eddig is nyilvánvaló volt, de a Trezor is nagyban ráerősít arra a tényre, hogy Anger Zsolt korunk egyik legtehetségesebb magyar színésze: a széles körben az Aranyéletből ismert színész olyan hitelesen játszik, ahogy kevesen:
Karakterének íve fölöttébb érdekes a Trezorban: míg a film első felében csupán sodródik az eseményekkel, úgy lesz egyre magabiztosabb és veszi át lassan az irányítást az események fölött.
Fotó: Trezor/Facebook
Mellette Scherer Péter is hitelesen hozza a bizonyítani akaró, de ugyanakkor sunyi állambiztonságit, aki minden eszközt bevetve próbál túlélni a forradalom által megtépázott rendszerben, kihasználva a hirtelen keletkezett zűrzavart, amit pont a szabadságharc idézett elő.
A kommunista paranoia, az egymáshoz kötődő, egymástól függő láncszemek is nagy hangsúlyt kapnak az alkotásban, Köbli Norbert és Bergendy Péter, korábbi filmjeikhez hasonlóan ismét jól ragadják meg és ültetik át a képernyőre a rendszer esszenciáját. Reméljük, hogy az együttműködésük hosszas lesz, és még sok hasonló érdekes történetet látunk még majd tőlük. Akár kis képernyőn, akár nagy vásznon.
A film premierje november 4-én volt a Duna Televízióban, ezt követően pedig egy hétig ingyenesen megnézhető a Médiaklikk felületén.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!