
Fotó: Trezor/Facebook
Az ’56-os forradalom zűrzavarában elvesznek az állami trezor kulcsai, ahol az emberek dossziéit őrzik. Egy börtönben ülő betörő megbízást kap az állambiztonságiaktól, majd elkezdődik a macska-egér játék. Többek között az is kiderül, hogy tud-e hithű kommunista lenni valaki, aki a rendszert csak könyvekből ismeri. Kritika a Trezor című magyar játékfilmről.
2018. november 08., 15:542018. november 08., 15:54
2018. november 08., 16:292018. november 08., 16:29
Az elítélt megjavítva adja vissza a börtönőr rádióját, a pribék pedig könyvet nyújt át hálája jeléül. A két történés között egy roppant kínos intermezzónak vagyunk részesei: a rádióban forradalomról beszélnek. A kommunista börtönparancsnok megnyugtatja az elítéltet, hogy csupán a nyilasok lázadtak fel, de sikerült leverni őket. A kínos közjáték után
Nem sokkal ezután pedig kérnek tőle valamit…
Fotó: Trezor/Facebook
A Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró Trezor címet viselő új filmje nem sokkal az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után játszódik, ebből azonban néhány vágóképen kívül alig látunk valamit, és csak
Fotó: Trezor/Facebook
Mint a történet elején kiderül, a korábban bankfiókként, a kommunisták uralma alatt pedig az elvtársak dossziéinak tárolóhelyeként használt trezor kulcsai a kaotikus események sorozatában eltűnnek, ezért „szakemberre” van szükség, hogy kinyissák az óvóhelyként is funkcionáló létesítményt. Az Anger Zsolt által alakított elítélt kapja a létfontosságú megbízást a Scherer Péter által játszott nyomozótól, azzal a titkos paktummal, hogy egy bizonyos dossziét is meg kell semmisítenie, ezért cserébe pedig ígéretet kap, hogy csökkenni fognak a börtönévei. A történet azonban nem várt fordulatot vesz,
Fotó: Trezor/Facebook
Mi történik, ha egy, a kommunizmust csak könyvből ismerő, de hithű pártkatona rájön, hogy amiben eddig vakon hitt, morálisan megkérdőjelezhető? Amikor szembesül azzal, hogy hozzátartozói a rendszer ellenségei? Amikor tudatosul benne, hogy ő csupán egy eszköz egy hatalmat birtokló ember kezében?
Fotó: Trezor/Facebook
A Trezor nagy érdeme pedig az, hogy nem akar többnek látszani, mint ami valójában: egy korrekt tévéfilm, ami nagyvásznon is megállná a helyét. Koherens történetvezetéssel, hiteles alakításokkal és díszletekkel, megfelelően adagolt feszültséggel, kellően izgalmas fordulatokkal, megalapozott motivációkkal és még sorolhatnánk.
Már eddig is nyilvánvaló volt, de a Trezor is nagyban ráerősít arra a tényre, hogy Anger Zsolt korunk egyik legtehetségesebb magyar színésze: a széles körben az Aranyéletből ismert színész olyan hitelesen játszik, ahogy kevesen:
Karakterének íve fölöttébb érdekes a Trezorban: míg a film első felében csupán sodródik az eseményekkel, úgy lesz egyre magabiztosabb és veszi át lassan az irányítást az események fölött.
Fotó: Trezor/Facebook
Mellette Scherer Péter is hitelesen hozza a bizonyítani akaró, de ugyanakkor sunyi állambiztonságit, aki minden eszközt bevetve próbál túlélni a forradalom által megtépázott rendszerben, kihasználva a hirtelen keletkezett zűrzavart, amit pont a szabadságharc idézett elő.
A kommunista paranoia, az egymáshoz kötődő, egymástól függő láncszemek is nagy hangsúlyt kapnak az alkotásban, Köbli Norbert és Bergendy Péter, korábbi filmjeikhez hasonlóan ismét jól ragadják meg és ültetik át a képernyőre a rendszer esszenciáját. Reméljük, hogy az együttműködésük hosszas lesz, és még sok hasonló érdekes történetet látunk még majd tőlük. Akár kis képernyőn, akár nagy vásznon.
A film premierje november 4-én volt a Duna Televízióban, ezt követően pedig egy hétig ingyenesen megnézhető a Médiaklikk felületén.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!