
Fotó: Trezor/Facebook
Az ’56-os forradalom zűrzavarában elvesznek az állami trezor kulcsai, ahol az emberek dossziéit őrzik. Egy börtönben ülő betörő megbízást kap az állambiztonságiaktól, majd elkezdődik a macska-egér játék. Többek között az is kiderül, hogy tud-e hithű kommunista lenni valaki, aki a rendszert csak könyvekből ismeri. Kritika a Trezor című magyar játékfilmről.
2018. november 08., 15:542018. november 08., 15:54
2018. november 08., 16:292018. november 08., 16:29
Az elítélt megjavítva adja vissza a börtönőr rádióját, a pribék pedig könyvet nyújt át hálája jeléül. A két történés között egy roppant kínos intermezzónak vagyunk részesei: a rádióban forradalomról beszélnek. A kommunista börtönparancsnok megnyugtatja az elítéltet, hogy csupán a nyilasok lázadtak fel, de sikerült leverni őket. A kínos közjáték után
Nem sokkal ezután pedig kérnek tőle valamit…
Fotó: Trezor/Facebook
A Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró Trezor címet viselő új filmje nem sokkal az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után játszódik, ebből azonban néhány vágóképen kívül alig látunk valamit, és csak
Fotó: Trezor/Facebook
Mint a történet elején kiderül, a korábban bankfiókként, a kommunisták uralma alatt pedig az elvtársak dossziéinak tárolóhelyeként használt trezor kulcsai a kaotikus események sorozatában eltűnnek, ezért „szakemberre” van szükség, hogy kinyissák az óvóhelyként is funkcionáló létesítményt. Az Anger Zsolt által alakított elítélt kapja a létfontosságú megbízást a Scherer Péter által játszott nyomozótól, azzal a titkos paktummal, hogy egy bizonyos dossziét is meg kell semmisítenie, ezért cserébe pedig ígéretet kap, hogy csökkenni fognak a börtönévei. A történet azonban nem várt fordulatot vesz,
Fotó: Trezor/Facebook
Mi történik, ha egy, a kommunizmust csak könyvből ismerő, de hithű pártkatona rájön, hogy amiben eddig vakon hitt, morálisan megkérdőjelezhető? Amikor szembesül azzal, hogy hozzátartozói a rendszer ellenségei? Amikor tudatosul benne, hogy ő csupán egy eszköz egy hatalmat birtokló ember kezében?
Fotó: Trezor/Facebook
A Trezor nagy érdeme pedig az, hogy nem akar többnek látszani, mint ami valójában: egy korrekt tévéfilm, ami nagyvásznon is megállná a helyét. Koherens történetvezetéssel, hiteles alakításokkal és díszletekkel, megfelelően adagolt feszültséggel, kellően izgalmas fordulatokkal, megalapozott motivációkkal és még sorolhatnánk.
Már eddig is nyilvánvaló volt, de a Trezor is nagyban ráerősít arra a tényre, hogy Anger Zsolt korunk egyik legtehetségesebb magyar színésze: a széles körben az Aranyéletből ismert színész olyan hitelesen játszik, ahogy kevesen:
Karakterének íve fölöttébb érdekes a Trezorban: míg a film első felében csupán sodródik az eseményekkel, úgy lesz egyre magabiztosabb és veszi át lassan az irányítást az események fölött.
Fotó: Trezor/Facebook
Mellette Scherer Péter is hitelesen hozza a bizonyítani akaró, de ugyanakkor sunyi állambiztonságit, aki minden eszközt bevetve próbál túlélni a forradalom által megtépázott rendszerben, kihasználva a hirtelen keletkezett zűrzavart, amit pont a szabadságharc idézett elő.
A kommunista paranoia, az egymáshoz kötődő, egymástól függő láncszemek is nagy hangsúlyt kapnak az alkotásban, Köbli Norbert és Bergendy Péter, korábbi filmjeikhez hasonlóan ismét jól ragadják meg és ültetik át a képernyőre a rendszer esszenciáját. Reméljük, hogy az együttműködésük hosszas lesz, és még sok hasonló érdekes történetet látunk még majd tőlük. Akár kis képernyőn, akár nagy vásznon.
A film premierje november 4-én volt a Duna Televízióban, ezt követően pedig egy hétig ingyenesen megnézhető a Médiaklikk felületén.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!