
Az oltszemi Mikó-kastély. Filmforgatás helyszíne lehet
Fotó: Kocsis B. János
Kovászna Megye Tanácsa egy olasz filmstúdiónak engedélyezné, hogy az oltszemi (Bodok község) Mikó-kastélyban jeleneteket forgathassanak egyik készülő filmjükhöz. Nem ez lenne az első, Székelyföldhöz is kötődő produkció. Ennek apropóján megnéztük, hogy milyen filmeket forgattak az elmúlt fél évszázadban térségünkben.
2023. március 08., 14:082023. március 08., 14:08
2023. március 08., 23:022023. március 08., 23:02
Az elképzelések szerint a 2023. március 16 – április 25. közötti időszakban Edoardo Winspearo filmrendező Didi című filmjének több jelenetét forgatnák az említett helyszínen. A film főszereplője erdélyi grófi családból származó hetven éves hölgy, aki visszatér szülőföldjére, ahol baráti kapcsolatba kerül gondozónőjével.
A háromszéki önkormányzat feltételekhez kötötte az olasz filmstáb kérését. Egyik feltétel az, hogy
A megyei tanács szakmai segítséget kér a leendő lovasmúzeum beltéri formatervezéséhez is.
Fotó: Kocsis B. János
Az olasz filmstúdió kérésére vonatkozó határozattervezet alátámasztásában a megyei tanács rámutat, hogy a filmforgatás többféle szempontból is kedvező hatással lehet Háromszék, illetve a szűkebb térséget megtestesítő Oltfej közösségére, hiszen cégeknek és magánszemélyeknek is időszakos munkalehetőségeket kínál, hosszabb távon pedig
Az önkormányzat rámutat, hogy a filmforgatás nem zavarja a Mikó-kastély felújítási tervét, amelyre az európai uniós helyreállítási pénzalapokból is sikerült támogatást szerezni.
Nem az olasz művészfilm lenne az első, amit Székelyföldön forgattak, és a kerek évforduló kapcsán rögtön emlékeztetünk is a Hunyad megyei születésű Szőts István először éppen 80 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én bemutatott, Emberek a havason című filmjére, amelynek egyes jeleneteit szűkebb pátriánkban vették fel 1941-1942 folyamán, Nyirő József forgatókönyve alapján.
Képkocka az Emberek a havason című filmből
Fotó: Magyar Nemzeti Filmarchívum
A hányatott sorsú, balliberális körökben ma is előszeretettel kikezdett író Kopjafák és Havasok könyve című novelláskötetei ihlette,
A maga idejében újszerűnek számított, nemcsak realista képi fogalmazásmódja, de a történet természeti környezete miatt is.
Az 1942-es Velencei Filmfesztiválon elnyerte a „legművészibb filmnek” járó díjat, 2000-ben beválogatták az Új Budapesti Tizenkettő, 2012-ben pedig a legjobb 53 magyar film közé. Szőts pályafutása nem tudott kiteljesedni, második filmjét, az Ének a búzamezőkről-t betiltották, filmterveit sorra dobták vissza; 1957-ben disszidált, 1998-ban hunyt el Bécsben.
A Magyarországon élő, azóta jelentős nemzetközi karriert befutó angol rendező, Peter Strickland első nagyjátékfilmje,
A Varga Katalin balladája forgatása közben
Fotó: Varga Katalin balladája
A 2009-es, Ezüst Medve- és Európai filmdíjas brit-román-magyar koprodukcióban a forgatás helyszínét autóstoppolás során kiválasztó rendező a görög drámák és ősi mondák motívumait és tragikumát gondolta tovább a modern thriller narratíváját alkalmazva.
A címszereplőt Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, a feleségét és kisfiát otthonról elkergető férjet a kézdivásárhelyi születésű (1976), sepsiszentgyörgyi társulatnál játszó Mátray László, míg a kisfiút a szentegyházai születésű, azóta felcseperedett Tankó Norbert alakítja.
Fotó: Varga Katalin balladája
De a film többi szereplője között is találunk székelyföldi kötődésűeket: Pálffy Tibor (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja), a sepsiszentgyörgyi születésű Roberto Giacomello, a kovásznai születésű Kozma Attila és Szabó Enikő (mindhárman a Csíki Játékszín színészei) vagy a kézdivásárhelyi születésű Páll Zsolt.
Jó 10 évet kell várni a következő „székely” mozis alkotásra, de megérte, mert Bagota Béla első nagyjátékfilmje komoly szakmai elismerést vívott ki magának. Sok tekintetben a skandináv krimik receptjét követi:
Balánbánya fontos forgatási helyszíne volt a Valan: Az angyalok völgye című filmnek
Fotó: Mihály László
De a receptet aztán bőven tudja helyi ízekkel és eredeti ötletekkel is fűszerezni rendezése, ami szereplővé avatja a székelyföldi környezetet is.
A Valan – Az angyalok völgye fő helyszíne Balánbánya, de emellett Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Budapesten is forgatták 2018 februárjától.
Fotó: Valan: Az angyalok völgye
Ebben is szerepet kapott a már említett Mátray László, de mellette ott láthatjuk a brassói születésű, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségiző Hatházi Andrást, a csíkszeredai származású Ciugulitu Csabát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának tagját, a szintén marosvásárhelyi Meszesi Oszkárt, Szélyes Ferencet és Tollas Gábort, a gyergyószentmiklósi Pál Emőkét, a sepsiszentgyörgyi Gajzágó Zsuzsát, a szamosújvári származású, Sepsiszentgyörgyön is többször vendégszereplő Rácz Endrét, míg a látványtervezésért a sepsiszentgyörgyi Damokos Csaba kapott második díjat az Alexandre Trauner ART/FILM Fesztiválon. És ha már itt tartunk: a rendező többek között a Magyar Filmkritikusok Díját seperte be és több fesztiválon érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért járó elismerést.

Ízig-vérig erdélyi alkotás, amit minden erdélyi magáénak érezhet, megnézése után pedig a néző retinájába ég a hegyek által körülvett téli Balánbánya képe. Fiktív történet egy kitalált városban, ami a torokszorító valóságból indul ki. Valan kritika.
Egy évvel ezelőtt kezdték vetíteni a magyarországi mozikban a Legendárium – Mesék Székelyföldről című animációs mesefilmet, ami a legkisebbek számára mutatja meg Erdély csodálatos világát. Ez a kisebbeket megszólító animációs mozifilm gyerekeknek szóló tévésorozatból nőtte ki magát, erdélyi, székelyföldi legendákat elevenít meg, a történetben Zete és Rika számára egy varázspatkó jelent átlépést az őket körülvevő helyi mesék és hiedelmek világába.
Fotó: Legendárium/Facebook
A fura című filmet 2022. június elejétől kezdték vetíteni az erdélyi mozikban, miután a 75. cannes-i fesztiválon is megversenyeztették. Magyarországon február 16-án mutatták be először, az amerikai mozik egy hónap múlva tűzik műsorra.
Cristian Mungiu kétórás drámájának témájául a Hargita megyei Gyergyóditróban korábban nagy port kavaró eset szolgált:
Erdélyi helyszínek is vannak Cristian Mungiu új filmjében
Fotó: R.M.N.
A forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott többnyire a Fehér megyei – bizonyos értelemben „székelynek” is tekinthető – Torockón, de más erdélyi településeken is, a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket például Kolozsváron vették fel.

Amikor kiderült, hogy Cristian Mungiu rendező a Gyergyóditróban 2020-ban történtek alapján készült filmjét épp ott mutatja be, ahol a srí lanka-i pékek alkalmazása feszültségeket gerjesztett, voltak félelmek. Ezeket sikerült eloszlatni a filmmel.
A román produkció magyar színészeket is felsorakoztat: a már említett Hatházi Andrást és Rácz Endrét, továbbá Bács Miklóst, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagját, a nagyváradi születésű Bíró Józsefet, a zilahi születésű, jelenleg a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínház alkalmazásában álló Deák Zoltánt, Moldován Orsolyát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét és az ötéves koráig Dicsőszentmártonban nevelkedő, Bukarestben élő State Judithot; bár utóbbi csak románul játszik. De szerepet kapott a filmben a székelyföldi Fekete Beáta is.

Évekkel ezelőtt, amikor a színművészeti egyetem kapuján friss diplomásként kilépett, majd gondosan egy bőrönd mélyére csomagolta színészi ambícióit, maga sem gondolta volna, hogy egyszer felkérést kap egy mozifilmben való részvételre Fekete Beáta.
Fotó: R.M.N.
A leghíresebb produkció azonban, amely Székelyföldhöz kötődik, mindmáig a 2003-ban bemutatott, öt Oscar-díjat beseprő amerikai háborús filmdráma, a Could Muntain (Hideghegy) Nicole Kidman-nel, Jude Law-vel és Renée Zellwegerrel a főszerepben. Ennek egyes jeleneteit a Rétyi Nyírben forgatták, ahol egy autentikus faházat is felhúztak erre a célra – amit később Réty akkori polgármesterének, Csősz Ferencnek ajándékoztak oda „közreműködéséért”.
Nicole Kidman is forgatott már Székelyföldön
Fotó: Cold Mountain
„Öt hónapon át hiába kerestem megfelelő amerikai területet, amikor Romániában hirtelen megtaláltam. Ráadásul kiderült, hogy a 150 millió dollár költség az európai forgatással csak 78 millió” – nyilatkozta akkoriban Anthony Minghella rendező.
Fotó: Cold Mountain
A bukaresti Connect Casting cég 2019 őszén toborzott statisztákat egy amerikai sorozathoz, amelynek egyes jeleneteit
A kovásznai Őzike szállóban folyt a válogatás, 500 felnőttet és 100 gyereket kerestek,
Bár Brassó és Kőhalom nem Székelyföldhöz tartoznak, hanem a határán fekszenek, azért megemlítjük az itt is forgatott Egyetlen golyó (One in the Chamber, 2012), illetve Beowulf – Legendák lovagja (2007) című amerikai filmeket.
Képkocka az Alsórákoson is forgott Django című tévésorozatból
Fotó: Django/Cattleya Srl
No és Alsórákos! 2021. május és november között az itteni természetvédelmi területen – a Django című 1966-os westernfilm alapján – készült egy méregdrága hollywoodi tv-sorozat. Ennek főhőse Matthias Schoenaerts, és a forgatókönyv szerint a Vadnyugaton játszódik az 1860-as években, egy New Babylon nevű városkában. Aki járt már az alsórákosi Fenyősi-tónál, bazaltoszlopoknál és Hegyes salakbányánál, tudja, hogy ennél jobb helyszínt sehol a földkerekségen nem találtak volna az arizonai Grand Canyon imitálására.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!