
Cristian Mungiu, a film rendezője, és Moldován Orsolya színésznő készségesen válaszoltak a nézők kérdéseire
Fotó: Gergely Imre
Amikor kiderült, hogy Cristian Mungiu rendező a Gyergyóditróban 2020-ban történtek alapján készült filmjét épp ott mutatja be, ahol a Sri Lanka-i pékek alkalmazása 2020-ban feszültségeket gerjesztett, voltak olyan félelmek, miszerint az esemény felpiszkálja az akkori indulatokat, esetleg újra „cirkusz” lesz a faluban. Ez nem történt meg, a falu úgymond feloldozást kapott. Mint a filmvetítést követő közönségtalálkozón elhangzott: nem a ditróiakkal van baj, hanem általában mindannyiunkkal, emberekkel.
2022. június 04., 00:232022. június 04., 00:23
2022. június 04., 00:522022. június 04., 00:52
Cristian Mungiu fikciós alkotása több valós, megtörtént eseményen alapul, és csak az inspirációját adja az a konfliktus, ami Ditróban történt 2020-ben, amikor sokan azt akarták elérni, hogy a helyi pékség távolítsa el a faluból a srí lanka-i vendégmunkásokat.
Egy németországi húsüzemben indul a történet, ahol a romániai vendégmunkást le „lustacigányozza” egy munkatársa. A sértett lefejeli a sértegetőt, és haza kell jönnie. Kiderül, hogy ő egy, a néhány megmaradt szász közül egy olyan faluban, ahol most felerészben románok és felerészben magyarok élnek, láthatóan békességben.
Szembesülünk a mindennapjaink valóságával: a pékség mindent elkövet, hogy munkaerőt találjon, de minimálbérért senki nem hajlandó dolgozni. A falu munkaképes lakóinak nagy része külföldön vállalt munkát. A főhős kétéves távolléte alatt a családban is kihunyt a férj és feleség közötti szerelem, csak a közös gyerek iránt érzett aggódás tartja össze a kapcsolatot. A faluban a kanalizálásra nincs pénz, park épül ott, ahol körös-körül erdő van, mert erre van uniós pályázat.
Ebbe a közegbe érkeznek meg a srí lanka-i pékek. Élesedik a konfliktus, ha vannak is ellentétek a vegyes közösségben, hirtelen lesz egy közös ellenség. A plébánost felkérik, bírja rá a pékség vezetőjét, küldje el a vendégmunkásokat.
Kiválóan összeállított jelenetben mutatja be a falugyűlést a film, visszacsengenek a 2020 február 1-jén, Gyergyóditróban elhangzott mondatok.
Fotó: Gergely Imre
Még a vetítést megelőzően Cristian Mungiu a közönségnek elmondta: küldetésének tartotta ott bemutatni a filmet, ahol azok láthatják, akik pontosan ismerik a tényeket, hogy mi is történt 2020-ban Ditróban. Sok esetben jellemző ugyanis, hogy
Leszögezte: elutasítja azt, hogy a bármilyen közösséget ítéljenek el egyének megnyilvánulásaiért. Szerinte a felelősség sosem kollektív, nem a közösséget érinti, hanem az egyént. Ugyanezek a problémák léteznek bárhol a világban, csak máshol nincsenek így kimondva.
– fogalmazott a rendező.
Hozzátette, 40 országban fogják vetíteni a filmet, és ugyanezt fogja elmondani erről, mint a ditróiaknak. Az is elhangzott, hogy a film címét adó R. M. N. rövidítés jelentése a mágneses rezonancia vizsgálat rövidítése. Ez arra is utal, hogy van valami baj a fejünkkel, és jó lenne néha kivizsgálni, átvilágítani.
A kultúrház a vetítés idejére megtelt, és hosszan tartott a film után a beszélgetés, sok felmerülő kérdésre kellett válaszolnia a rendezőnek és Moldován Orsolya színésznőnek, aki a pékség vezetőjét alakította. Puskás Elemér, Ditró polgármestere elmondta:
Volt, aki elmondta, azért jött a vetítésre, mert attól tartott, rossz fényt fog vetíteni Ditróra és meg kell védeniük itt a közösséget, erre azonban nem volt szükség, ezért külön köszönetet is mondtak a rendezőnek.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
szóljon hozzá!