
Cristian Mungiu, a film rendezője, és Moldován Orsolya színésznő készségesen válaszoltak a nézők kérdéseire
Fotó: Gergely Imre
Amikor kiderült, hogy Cristian Mungiu rendező a Gyergyóditróban 2020-ban történtek alapján készült filmjét épp ott mutatja be, ahol a Sri Lanka-i pékek alkalmazása 2020-ban feszültségeket gerjesztett, voltak olyan félelmek, miszerint az esemény felpiszkálja az akkori indulatokat, esetleg újra „cirkusz” lesz a faluban. Ez nem történt meg, a falu úgymond feloldozást kapott. Mint a filmvetítést követő közönségtalálkozón elhangzott: nem a ditróiakkal van baj, hanem általában mindannyiunkkal, emberekkel.
2022. június 04., 00:232022. június 04., 00:23
2022. június 04., 00:522022. június 04., 00:52
Cristian Mungiu fikciós alkotása több valós, megtörtént eseményen alapul, és csak az inspirációját adja az a konfliktus, ami Ditróban történt 2020-ben, amikor sokan azt akarták elérni, hogy a helyi pékség távolítsa el a faluból a srí lanka-i vendégmunkásokat.
Egy németországi húsüzemben indul a történet, ahol a romániai vendégmunkást le „lustacigányozza” egy munkatársa. A sértett lefejeli a sértegetőt, és haza kell jönnie. Kiderül, hogy ő egy, a néhány megmaradt szász közül egy olyan faluban, ahol most felerészben románok és felerészben magyarok élnek, láthatóan békességben.
Szembesülünk a mindennapjaink valóságával: a pékség mindent elkövet, hogy munkaerőt találjon, de minimálbérért senki nem hajlandó dolgozni. A falu munkaképes lakóinak nagy része külföldön vállalt munkát. A főhős kétéves távolléte alatt a családban is kihunyt a férj és feleség közötti szerelem, csak a közös gyerek iránt érzett aggódás tartja össze a kapcsolatot. A faluban a kanalizálásra nincs pénz, park épül ott, ahol körös-körül erdő van, mert erre van uniós pályázat.
Ebbe a közegbe érkeznek meg a srí lanka-i pékek. Élesedik a konfliktus, ha vannak is ellentétek a vegyes közösségben, hirtelen lesz egy közös ellenség. A plébánost felkérik, bírja rá a pékség vezetőjét, küldje el a vendégmunkásokat.
Kiválóan összeállított jelenetben mutatja be a falugyűlést a film, visszacsengenek a 2020 február 1-jén, Gyergyóditróban elhangzott mondatok.
Fotó: Gergely Imre
Még a vetítést megelőzően Cristian Mungiu a közönségnek elmondta: küldetésének tartotta ott bemutatni a filmet, ahol azok láthatják, akik pontosan ismerik a tényeket, hogy mi is történt 2020-ban Ditróban. Sok esetben jellemző ugyanis, hogy
Leszögezte: elutasítja azt, hogy a bármilyen közösséget ítéljenek el egyének megnyilvánulásaiért. Szerinte a felelősség sosem kollektív, nem a közösséget érinti, hanem az egyént. Ugyanezek a problémák léteznek bárhol a világban, csak máshol nincsenek így kimondva.
– fogalmazott a rendező.
Hozzátette, 40 országban fogják vetíteni a filmet, és ugyanezt fogja elmondani erről, mint a ditróiaknak. Az is elhangzott, hogy a film címét adó R. M. N. rövidítés jelentése a mágneses rezonancia vizsgálat rövidítése. Ez arra is utal, hogy van valami baj a fejünkkel, és jó lenne néha kivizsgálni, átvilágítani.
A kultúrház a vetítés idejére megtelt, és hosszan tartott a film után a beszélgetés, sok felmerülő kérdésre kellett válaszolnia a rendezőnek és Moldován Orsolya színésznőnek, aki a pékség vezetőjét alakította. Puskás Elemér, Ditró polgármestere elmondta:
Volt, aki elmondta, azért jött a vetítésre, mert attól tartott, rossz fényt fog vetíteni Ditróra és meg kell védeniük itt a közösséget, erre azonban nem volt szükség, ezért külön köszönetet is mondtak a rendezőnek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!