
Cristian Mungiu, a film rendezője, és Moldován Orsolya színésznő készségesen válaszoltak a nézők kérdéseire
Fotó: Gergely Imre
Amikor kiderült, hogy Cristian Mungiu rendező a Gyergyóditróban 2020-ban történtek alapján készült filmjét épp ott mutatja be, ahol a Sri Lanka-i pékek alkalmazása 2020-ban feszültségeket gerjesztett, voltak olyan félelmek, miszerint az esemény felpiszkálja az akkori indulatokat, esetleg újra „cirkusz” lesz a faluban. Ez nem történt meg, a falu úgymond feloldozást kapott. Mint a filmvetítést követő közönségtalálkozón elhangzott: nem a ditróiakkal van baj, hanem általában mindannyiunkkal, emberekkel.
2022. június 04., 00:232022. június 04., 00:23
2022. június 04., 00:522022. június 04., 00:52
Cristian Mungiu fikciós alkotása több valós, megtörtént eseményen alapul, és csak az inspirációját adja az a konfliktus, ami Ditróban történt 2020-ben, amikor sokan azt akarták elérni, hogy a helyi pékség távolítsa el a faluból a srí lanka-i vendégmunkásokat.
Egy németországi húsüzemben indul a történet, ahol a romániai vendégmunkást le „lustacigányozza” egy munkatársa. A sértett lefejeli a sértegetőt, és haza kell jönnie. Kiderül, hogy ő egy, a néhány megmaradt szász közül egy olyan faluban, ahol most felerészben románok és felerészben magyarok élnek, láthatóan békességben.
Szembesülünk a mindennapjaink valóságával: a pékség mindent elkövet, hogy munkaerőt találjon, de minimálbérért senki nem hajlandó dolgozni. A falu munkaképes lakóinak nagy része külföldön vállalt munkát. A főhős kétéves távolléte alatt a családban is kihunyt a férj és feleség közötti szerelem, csak a közös gyerek iránt érzett aggódás tartja össze a kapcsolatot. A faluban a kanalizálásra nincs pénz, park épül ott, ahol körös-körül erdő van, mert erre van uniós pályázat.
Ebbe a közegbe érkeznek meg a srí lanka-i pékek. Élesedik a konfliktus, ha vannak is ellentétek a vegyes közösségben, hirtelen lesz egy közös ellenség. A plébánost felkérik, bírja rá a pékség vezetőjét, küldje el a vendégmunkásokat.
Kiválóan összeállított jelenetben mutatja be a falugyűlést a film, visszacsengenek a 2020 február 1-jén, Gyergyóditróban elhangzott mondatok.
Fotó: Gergely Imre
Még a vetítést megelőzően Cristian Mungiu a közönségnek elmondta: küldetésének tartotta ott bemutatni a filmet, ahol azok láthatják, akik pontosan ismerik a tényeket, hogy mi is történt 2020-ban Ditróban. Sok esetben jellemző ugyanis, hogy
Leszögezte: elutasítja azt, hogy a bármilyen közösséget ítéljenek el egyének megnyilvánulásaiért. Szerinte a felelősség sosem kollektív, nem a közösséget érinti, hanem az egyént. Ugyanezek a problémák léteznek bárhol a világban, csak máshol nincsenek így kimondva.
– fogalmazott a rendező.
Hozzátette, 40 országban fogják vetíteni a filmet, és ugyanezt fogja elmondani erről, mint a ditróiaknak. Az is elhangzott, hogy a film címét adó R. M. N. rövidítés jelentése a mágneses rezonancia vizsgálat rövidítése. Ez arra is utal, hogy van valami baj a fejünkkel, és jó lenne néha kivizsgálni, átvilágítani.
A kultúrház a vetítés idejére megtelt, és hosszan tartott a film után a beszélgetés, sok felmerülő kérdésre kellett válaszolnia a rendezőnek és Moldován Orsolya színésznőnek, aki a pékség vezetőjét alakította. Puskás Elemér, Ditró polgármestere elmondta:
Volt, aki elmondta, azért jött a vetítésre, mert attól tartott, rossz fényt fog vetíteni Ditróra és meg kell védeniük itt a közösséget, erre azonban nem volt szükség, ezért külön köszönetet is mondtak a rendezőnek.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!