
Cristian Mungiu, a film rendezője, és Moldován Orsolya színésznő készségesen válaszoltak a nézők kérdéseire
Fotó: Gergely Imre
Amikor kiderült, hogy Cristian Mungiu rendező a Gyergyóditróban 2020-ban történtek alapján készült filmjét épp ott mutatja be, ahol a Sri Lanka-i pékek alkalmazása 2020-ban feszültségeket gerjesztett, voltak olyan félelmek, miszerint az esemény felpiszkálja az akkori indulatokat, esetleg újra „cirkusz” lesz a faluban. Ez nem történt meg, a falu úgymond feloldozást kapott. Mint a filmvetítést követő közönségtalálkozón elhangzott: nem a ditróiakkal van baj, hanem általában mindannyiunkkal, emberekkel.
2022. június 04., 00:232022. június 04., 00:23
2022. június 04., 00:522022. június 04., 00:52
Cristian Mungiu fikciós alkotása több valós, megtörtént eseményen alapul, és csak az inspirációját adja az a konfliktus, ami Ditróban történt 2020-ben, amikor sokan azt akarták elérni, hogy a helyi pékség távolítsa el a faluból a srí lanka-i vendégmunkásokat.
Egy németországi húsüzemben indul a történet, ahol a romániai vendégmunkást le „lustacigányozza” egy munkatársa. A sértett lefejeli a sértegetőt, és haza kell jönnie. Kiderül, hogy ő egy, a néhány megmaradt szász közül egy olyan faluban, ahol most felerészben románok és felerészben magyarok élnek, láthatóan békességben.
Szembesülünk a mindennapjaink valóságával: a pékség mindent elkövet, hogy munkaerőt találjon, de minimálbérért senki nem hajlandó dolgozni. A falu munkaképes lakóinak nagy része külföldön vállalt munkát. A főhős kétéves távolléte alatt a családban is kihunyt a férj és feleség közötti szerelem, csak a közös gyerek iránt érzett aggódás tartja össze a kapcsolatot. A faluban a kanalizálásra nincs pénz, park épül ott, ahol körös-körül erdő van, mert erre van uniós pályázat.
Ebbe a közegbe érkeznek meg a srí lanka-i pékek. Élesedik a konfliktus, ha vannak is ellentétek a vegyes közösségben, hirtelen lesz egy közös ellenség. A plébánost felkérik, bírja rá a pékség vezetőjét, küldje el a vendégmunkásokat.
Kiválóan összeállított jelenetben mutatja be a falugyűlést a film, visszacsengenek a 2020 február 1-jén, Gyergyóditróban elhangzott mondatok.
Fotó: Gergely Imre
Még a vetítést megelőzően Cristian Mungiu a közönségnek elmondta: küldetésének tartotta ott bemutatni a filmet, ahol azok láthatják, akik pontosan ismerik a tényeket, hogy mi is történt 2020-ban Ditróban. Sok esetben jellemző ugyanis, hogy
Leszögezte: elutasítja azt, hogy a bármilyen közösséget ítéljenek el egyének megnyilvánulásaiért. Szerinte a felelősség sosem kollektív, nem a közösséget érinti, hanem az egyént. Ugyanezek a problémák léteznek bárhol a világban, csak máshol nincsenek így kimondva.
– fogalmazott a rendező.
Hozzátette, 40 országban fogják vetíteni a filmet, és ugyanezt fogja elmondani erről, mint a ditróiaknak. Az is elhangzott, hogy a film címét adó R. M. N. rövidítés jelentése a mágneses rezonancia vizsgálat rövidítése. Ez arra is utal, hogy van valami baj a fejünkkel, és jó lenne néha kivizsgálni, átvilágítani.
A kultúrház a vetítés idejére megtelt, és hosszan tartott a film után a beszélgetés, sok felmerülő kérdésre kellett válaszolnia a rendezőnek és Moldován Orsolya színésznőnek, aki a pékség vezetőjét alakította. Puskás Elemér, Ditró polgármestere elmondta:
Volt, aki elmondta, azért jött a vetítésre, mert attól tartott, rossz fényt fog vetíteni Ditróra és meg kell védeniük itt a közösséget, erre azonban nem volt szükség, ezért külön köszönetet is mondtak a rendezőnek.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!