
Krisztik Csaba és Hatházi András a film egyik jelenetében
Fotó: Kántor László
Ízig-vérig erdélyi alkotás, amit minden erdélyi magáénak érezhet, megnézése után pedig a néző retinájába ég a hegyek által körülvett téli Balánbánya képe. Fiktív történet egy kitalált városban, ami a torokszorító valóságból indul ki. Valan kritika.
2019. december 02., 16:422019. december 02., 16:42
Egy magyarországi rendezőnek és erdélyi stábjának köszönhetően született meg az első erdélyi thriller, ami a skandináv krimik jellemvonásait hordozza magán, de el tud szakadni azok örökségétől.
A legkiváltságosabb helyzetben azonban a balánbányaiak vannak, hiszen ez a film leginkább az „övék”, hiszen az alkotás oroszlánrésze a településükön forgott.
Fotó: Valan
Ezen, a sokunk számára ismerős helyszínen egy sajátosan újszerű, a valóságból inspirálódó szörnyű történet bontakozik ki, ami erdélyi szemmel nézve, kisebb részleteket leszámítva, nagyon is hitelesre sikerült. A forradalom és rendszerváltás, ugyanakkor az ezt követő harminc év kilátástalansága és elmaradottsága is megjelenik az alkotásban,
Fotó: Mozinet
A Valanról elmesélt történet a romániai forradalom idején kezdődik, amit Péter és húga kisiskolásként élnek meg. Az amúgy sem idilli alaphelyzetet a rendőrök és forradalmárok harca fordítja a feje tetejére, ebben a káoszban pedig Juli, Péter kishúga eltűnik. A sztori ezt követően a jelenben folytatódik, ahol Péter már rendőrként próbálja felszámolni a lányokat futtató brassói alvilágot, amikor anyja telefonhívása Valanba szólítja őt, ugyanis a hírek szerint megtalálták az eltűntként nyilvántartott testvérét. Péter rögtön a hegyek közé ékelt bányavárosba siet, ahol reményei szerint végre választ kap az őt évek óta nyomasztó kérdésekre.
• Videó: Mozinet
A főszereplő Valanba való visszatérésekor azzal szembesül, hogy lényegében semmi nem változott:
Péter rendőri státuszának köszönhetően tud csak válaszokat kiszedni a hatóság embereiből. Egy idő után a nagyobb képet is elkezdi látni, és nyomozni kezd, amely során
Fotó: Mozinet
Az alkotás több személyes tragédia köré épül, amiket az köt össze, hogy a forradalom után évente eltűnik egy lány a településről. A hatóságok nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget, hiszen a lányok között amúgy is sokan vannak, akik a kilátástalanság helyett inkább elmennek az egykori bányavárosból a jobb élet reményében. Akik pedig maradtak, a maguk módján próbálnak ezekkel a veszteségekkel megbirkózni.
A télen forgatott thriller minden egyes képkockáján átjön a jellegzetes kelet-európai, ezen belül romániai, ezen belül is erdélyi életérzés. Azért nem mondom, hogy székelyföldi, mert a helyszín nem jellegzetesen itteni, ugyanis
Balánbánya egy időre Valanná változott
Fotó: Pinti Attila
Ezekben a rendkívül látványos képekben pedig tökéletesen a helyükön vannak a gondosan kiválogatott erdélyi színészek, a román-magyar nyelv felváltott használata pedig még jobban elhiteti velünk, hogy ez a valóságon alapuló történet a közvetlen közelünkben is megtörténhetett volna. A sztorinak szomorú aktualitást ad ugyanakkor a nyáron kirobbant caracali tragédia, ami most, a film kontextusában még ijesztőbb és szörnyűbb,
A szerepekre kiválasztott erdélyi színészek telitalálatnak bizonyultak, a veteránnak számító Hatházi András hitelesen hozza a városban maradt, lelkisegély-szolgálatot működtető Jánost, Pál Emőke Mátray László, Erdei Gábor és Fekete Lovas Zsolt pedig bizonyítják, hogy érdemes rájuk figyelni a filmszerepek osztásakor, a Dragoșt alakító marosvásárhelyi Tollas Gábor és a dadogó segédjét, Milánt játszó Meszesi Oszkár pedig első nagyjátékfilmes debütálásukkal mindketten emlékezeteset alakítottak, de a szintén marosvásárhelyi Szélyes Ferenc és a Csíkszeredában született Ciugulitu Csaba is rövid, de annál emlékezetesebb szerepükkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy még hitelesebb legyen a vásznon pörgő történet.
Fotó: Valan
Elismerés illeti ugyanakkor a film látványtervezőjének, Damokos Csabának a munkáját, hiszen nélküle nem lett volna ennyire hiteles mindaz, amit látunk, de mellette számos olyan helyi ember dolgozott a produkcióban, akik nélkül nem sikerülhetett volna ilyen jóra az első erdélyi thriller.
Mert ha a közönség magáénak érzi a filmet, akkor biztosan elkapkodják a jegyeket rá, amikor moziba kerül, ahogy ez most a Valannal is történik. Biztos vagyok benne, hogy sok elmesélésre váró történet van még, ami itteni helyszíneken tud csak igazán működni. Adja az ég, hogy így legyen.
Betekintés a kulisszák mögé
Rengetegen segítettek a film megvalósulásában Balánbányáról és környékéről – mondta el a csíkszeredai premiervetítést követő közönségtalálkozón Bagota Béla, a film rendezője, aki Kántor László producerrel, Krisztik Csaba színésszel és Damokos Csaba látványtervezővel válaszolt a kérdésekre, és avatta be a közönséget néhány kulisszatitokba. Mint a rendező részletezte: elképesztő munkatempóban dolgoztak a forgatás alatt, hiszen az időjárási viszonyok miatt egy nagyjátékfilmhez képest rekordidő alatt forgatták le a Valant. Amikor kinézték a helyszínt, akkor még nem volt ott hó, és amikor megfelelő mennyiségű hó esett, igyekezni kellett a forgatással, hogy ne olvadjon el időközben. „Sokszor megtörtént így is, hogy egy adott helyszínhez hordani kellett a havat, amiben a helyiek és a stáb tagjai nagyon sokat segítettek, de a forgatás elején olyan helyszín is volt, ahol mellkasig ért a hó” – ezt már Damokos Csaba, a film látványtervezője mondta el a csíkszeredai közönségtalálkozón. Bagota Béla arra is kitért, hogy azért hálás a produkcióban részt vevő helyieknek, mert nem akarta, hogy a végeredményben az legyen, hogy egy budapesti mondja, el, hogy miként történnek itt a dolgok. A helyszínválasztással kapcsolatosan a készítők azt is elmondták, hogy nagyban hozzájárult, hogy Kántor László producer szintén Balánbányán forgatta a diplomafilmjét, és mivel Bagota Béla filmje eredetileg Magyarországi helyszínen játszódott volna, a helyszín kedvéért részben átalakították a történetet, ugyanakkor Kántor helyi kapcsolatai révén sikerült összeállítani a stábot. A rendező még elárulta, hogy új filmterve is Erdélyben játszódna, egy másik városban, amiről egyelőre nem akar beszélni, de abban is egy bűnügyi történetet szeretne elmesélni. A közönségtalálkozón a rendező arra kérte a moziteremben ülő stábtagokat, hogy álljanak fel, hiszen őket is megilleti a taps a film elkészültéért. Érdekes adalék volt még, hogy a stábtagok a Valan V-betűjét is elhozták Balánbányáról, hiszen sokáig ott „díszelgett” a település román nevének B-betűje helyett a város Csíkszereda felőli bejáratánál, és a rendezőnek ajándékozták. A főszereplőt alakító Krisztik Csaba arról beszélt, hogy élvezetes, de ugyanakkor megterhelő volt a forgatás, hiszen számos helyzetben kellett helyt állnia, a forgatás végére pedig begyulladt a combja. Ennek ellenére nagyon élvezte a forgatást, és megtisztelőnek tartotta, hogy őt választották ki a Valan főszerepére.
Fotó: Valan
Valan – Az angyalok völgye (2019)
magyar thriller, dráma
Írta és rendezte: Bagota Béla
Producer: Kántor László
Zene: Márkos Albert
Operatőr: Garas Dániel
Vágó: Szalai Károly
Szereplők: Krisztik Csaba, Hatházi András, Nyakó Júlia, Mátray László, Ciugulitu Csaba, Tauber Boglárka, Pál Emőke, Meszesi Oszkár, Cservák Zoltán, Tollas Gábor, Rácz Endre, Szélyes Ferenc, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!