
Krisztik Csaba és Hatházi András a film egyik jelenetében
Fotó: Kántor László
Ízig-vérig erdélyi alkotás, amit minden erdélyi magáénak érezhet, megnézése után pedig a néző retinájába ég a hegyek által körülvett téli Balánbánya képe. Fiktív történet egy kitalált városban, ami a torokszorító valóságból indul ki. Valan kritika.
2019. december 02., 16:422019. december 02., 16:42
Egy magyarországi rendezőnek és erdélyi stábjának köszönhetően született meg az első erdélyi thriller, ami a skandináv krimik jellemvonásait hordozza magán, de el tud szakadni azok örökségétől.
A legkiváltságosabb helyzetben azonban a balánbányaiak vannak, hiszen ez a film leginkább az „övék”, hiszen az alkotás oroszlánrésze a településükön forgott.
Fotó: Valan
Ezen, a sokunk számára ismerős helyszínen egy sajátosan újszerű, a valóságból inspirálódó szörnyű történet bontakozik ki, ami erdélyi szemmel nézve, kisebb részleteket leszámítva, nagyon is hitelesre sikerült. A forradalom és rendszerváltás, ugyanakkor az ezt követő harminc év kilátástalansága és elmaradottsága is megjelenik az alkotásban,
Fotó: Mozinet
A Valanról elmesélt történet a romániai forradalom idején kezdődik, amit Péter és húga kisiskolásként élnek meg. Az amúgy sem idilli alaphelyzetet a rendőrök és forradalmárok harca fordítja a feje tetejére, ebben a káoszban pedig Juli, Péter kishúga eltűnik. A sztori ezt követően a jelenben folytatódik, ahol Péter már rendőrként próbálja felszámolni a lányokat futtató brassói alvilágot, amikor anyja telefonhívása Valanba szólítja őt, ugyanis a hírek szerint megtalálták az eltűntként nyilvántartott testvérét. Péter rögtön a hegyek közé ékelt bányavárosba siet, ahol reményei szerint végre választ kap az őt évek óta nyomasztó kérdésekre.
• Videó: Mozinet
A főszereplő Valanba való visszatérésekor azzal szembesül, hogy lényegében semmi nem változott:
Péter rendőri státuszának köszönhetően tud csak válaszokat kiszedni a hatóság embereiből. Egy idő után a nagyobb képet is elkezdi látni, és nyomozni kezd, amely során
Fotó: Mozinet
Az alkotás több személyes tragédia köré épül, amiket az köt össze, hogy a forradalom után évente eltűnik egy lány a településről. A hatóságok nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget, hiszen a lányok között amúgy is sokan vannak, akik a kilátástalanság helyett inkább elmennek az egykori bányavárosból a jobb élet reményében. Akik pedig maradtak, a maguk módján próbálnak ezekkel a veszteségekkel megbirkózni.
A télen forgatott thriller minden egyes képkockáján átjön a jellegzetes kelet-európai, ezen belül romániai, ezen belül is erdélyi életérzés. Azért nem mondom, hogy székelyföldi, mert a helyszín nem jellegzetesen itteni, ugyanis
Balánbánya egy időre Valanná változott
Fotó: Pinti Attila
Ezekben a rendkívül látványos képekben pedig tökéletesen a helyükön vannak a gondosan kiválogatott erdélyi színészek, a román-magyar nyelv felváltott használata pedig még jobban elhiteti velünk, hogy ez a valóságon alapuló történet a közvetlen közelünkben is megtörténhetett volna. A sztorinak szomorú aktualitást ad ugyanakkor a nyáron kirobbant caracali tragédia, ami most, a film kontextusában még ijesztőbb és szörnyűbb,
A szerepekre kiválasztott erdélyi színészek telitalálatnak bizonyultak, a veteránnak számító Hatházi András hitelesen hozza a városban maradt, lelkisegély-szolgálatot működtető Jánost, Pál Emőke Mátray László, Erdei Gábor és Fekete Lovas Zsolt pedig bizonyítják, hogy érdemes rájuk figyelni a filmszerepek osztásakor, a Dragoșt alakító marosvásárhelyi Tollas Gábor és a dadogó segédjét, Milánt játszó Meszesi Oszkár pedig első nagyjátékfilmes debütálásukkal mindketten emlékezeteset alakítottak, de a szintén marosvásárhelyi Szélyes Ferenc és a Csíkszeredában született Ciugulitu Csaba is rövid, de annál emlékezetesebb szerepükkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy még hitelesebb legyen a vásznon pörgő történet.
Fotó: Valan
Elismerés illeti ugyanakkor a film látványtervezőjének, Damokos Csabának a munkáját, hiszen nélküle nem lett volna ennyire hiteles mindaz, amit látunk, de mellette számos olyan helyi ember dolgozott a produkcióban, akik nélkül nem sikerülhetett volna ilyen jóra az első erdélyi thriller.
Mert ha a közönség magáénak érzi a filmet, akkor biztosan elkapkodják a jegyeket rá, amikor moziba kerül, ahogy ez most a Valannal is történik. Biztos vagyok benne, hogy sok elmesélésre váró történet van még, ami itteni helyszíneken tud csak igazán működni. Adja az ég, hogy így legyen.
Betekintés a kulisszák mögé
Rengetegen segítettek a film megvalósulásában Balánbányáról és környékéről – mondta el a csíkszeredai premiervetítést követő közönségtalálkozón Bagota Béla, a film rendezője, aki Kántor László producerrel, Krisztik Csaba színésszel és Damokos Csaba látványtervezővel válaszolt a kérdésekre, és avatta be a közönséget néhány kulisszatitokba. Mint a rendező részletezte: elképesztő munkatempóban dolgoztak a forgatás alatt, hiszen az időjárási viszonyok miatt egy nagyjátékfilmhez képest rekordidő alatt forgatták le a Valant. Amikor kinézték a helyszínt, akkor még nem volt ott hó, és amikor megfelelő mennyiségű hó esett, igyekezni kellett a forgatással, hogy ne olvadjon el időközben. „Sokszor megtörtént így is, hogy egy adott helyszínhez hordani kellett a havat, amiben a helyiek és a stáb tagjai nagyon sokat segítettek, de a forgatás elején olyan helyszín is volt, ahol mellkasig ért a hó” – ezt már Damokos Csaba, a film látványtervezője mondta el a csíkszeredai közönségtalálkozón. Bagota Béla arra is kitért, hogy azért hálás a produkcióban részt vevő helyieknek, mert nem akarta, hogy a végeredményben az legyen, hogy egy budapesti mondja, el, hogy miként történnek itt a dolgok. A helyszínválasztással kapcsolatosan a készítők azt is elmondták, hogy nagyban hozzájárult, hogy Kántor László producer szintén Balánbányán forgatta a diplomafilmjét, és mivel Bagota Béla filmje eredetileg Magyarországi helyszínen játszódott volna, a helyszín kedvéért részben átalakították a történetet, ugyanakkor Kántor helyi kapcsolatai révén sikerült összeállítani a stábot. A rendező még elárulta, hogy új filmterve is Erdélyben játszódna, egy másik városban, amiről egyelőre nem akar beszélni, de abban is egy bűnügyi történetet szeretne elmesélni. A közönségtalálkozón a rendező arra kérte a moziteremben ülő stábtagokat, hogy álljanak fel, hiszen őket is megilleti a taps a film elkészültéért. Érdekes adalék volt még, hogy a stábtagok a Valan V-betűjét is elhozták Balánbányáról, hiszen sokáig ott „díszelgett” a település román nevének B-betűje helyett a város Csíkszereda felőli bejáratánál, és a rendezőnek ajándékozták. A főszereplőt alakító Krisztik Csaba arról beszélt, hogy élvezetes, de ugyanakkor megterhelő volt a forgatás, hiszen számos helyzetben kellett helyt állnia, a forgatás végére pedig begyulladt a combja. Ennek ellenére nagyon élvezte a forgatást, és megtisztelőnek tartotta, hogy őt választották ki a Valan főszerepére.
Fotó: Valan
Valan – Az angyalok völgye (2019)
magyar thriller, dráma
Írta és rendezte: Bagota Béla
Producer: Kántor László
Zene: Márkos Albert
Operatőr: Garas Dániel
Vágó: Szalai Károly
Szereplők: Krisztik Csaba, Hatházi András, Nyakó Júlia, Mátray László, Ciugulitu Csaba, Tauber Boglárka, Pál Emőke, Meszesi Oszkár, Cservák Zoltán, Tollas Gábor, Rácz Endre, Szélyes Ferenc, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
szóljon hozzá!