Hirdetés
Hirdetés

Fiatal zenészek nagy álmokkal: hazai pályán az Ineffable

Balról: Szereceán Osszián, Lukács Márton Örs, Regián Réka Kata, Szereceán Tihamér •  Fotó: Ineffable

Balról: Szereceán Osszián, Lukács Márton Örs, Regián Réka Kata, Szereceán Tihamér

Fotó: Ineffable

Csíkszeredai, madéfalvi és borszéki fiatalokból áll az a fúziós dzsesszzenét játszó zenekar, amely az Ineffable, azaz a Kimondhatatlan névre hallgat. A négytagú együttes hivatásként tekint a zenélésre, jelenleg a saját dalaikon dolgoznak, a közeljövőben pedig ki szeretnék adni első saját lemezüket. 

Iszlai Katalin

2018. május 24., 15:032018. május 24., 15:03

A 2016-ban alakult Ineffable fúziós dzsesszzenét játszó csíkszeredai zenekar kezdetben trióként működött, jelenleg pedig a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola három diákja és a Kós Károly Szakközépiskola egy végzettje játszik az együttesben. A négy fiatal Bukarestben és más romániai városokban már többször is fellépett, hazai környezetben azonban kevésbé ismertek. Ezen szeretnének változtatni csütörtök esti koncertjükkel, amelyet 9 órától tartanak a csíkszeredai Ólommadár kultúrkocsmában. A zenekarról, rövid és hosszú távú terveikről, illetve a ma esti koncertről a zenekar három tagjával és menedzserükkel, Bodó Istvánnal beszélgettünk.

Máshol gyűjtöttek tapasztalatot

A zenekar legidősebb, 23 éves borszéki tagja az építész végzettségű Szereceán Osszián (dob), testvére, Szereceán Tihamér (basszusgitár, nagybőgő) idén végez a művészeti szakközépiskolában, ahol a zenekar másik két tizenegyedik osztályos tagja is tanul. Egyikük a madéfalvi Regián Réka Kata (ének, fuvola), a zekekar negyedik tagja pedig a csíkszeredai Lukács Márton Örs (zongora, billentyűk). A zenekar már több kisebb turnén is részt vett a környező városokban, a közönség láthatta őket mint a nemzetközi Csíkszeredai Jazz Fesztivált népszerűsítő zenekart, illetve felléptek a világhírű Richard Bona csíkszeredai koncertjére szervezett állófogadáson is. Idén februárban a Marosvásárhelyi Rádió Kotta műsorában adták első élőben közvetített koncertjüket, áprilisban pedig egy öt koncertből álló turnén vettek részt Bukarestben, ahol híres jazzklubokban is felléptek.

Hirdetés

Fiatalok, de határozottak

Repertoárjukban fúziósdzsessz-átdolgozások, valamint saját számok is szerepelnek. „Eddig többnyire feldolgozásokat játszott a zenekar, jelenleg azonban egyre jobban hajlunk a saját számok fele. A feldolgozások egyébként nagyon széles skálán mozognak, Snarky Puppytól elkezdve Michael Jacksonig rengeteg dal feldolgozása megtalálható a repertoárjukban. A nyár folyamán több fellépésük is lesz, a hangsúlyt azonban az új, saját dalokra próbáljuk helyezi, hiszen az év vége fele ki szeretnénk adni az első saját lemezüket” – avatott te terveikbe Bodó István. A zenekar menedzsere hozzátette, eddigi fellépéseik során nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak.

 „Több fesztiválszervező is állította, hogy ilyen fiatal korban ilyen stílusú zenét ilyen minőségben játszani nem mindennapi dolog. Az egyik jazzre szakosodott klub tulajdonosa azt mondta, hogy ilyen fiatal zenészekkel még nem találkozott, akik így tudnak csapatként együtt dolgozni. Az elképzelésem egyébként az, hogy európai színpadokra is eljusson a zenekar, de ehhez persze még sokat kell dolgozni. Nagyon fiatalok, de úgy érzem, határozottan ezzel akarnak foglalkozni. Tihamér idén érettségizik, és Budapestre készül egyetemre, Kata és Marci pedig tizenegyedikesek, de jövőre ők is oda készülnek. Ezért már most gondolkodunk azon, hogyan oldjuk meg a próbákat, ha távolabb lesznek egymástól, de természetesen meg lehet találni a módját, ha az akarat és a motiváció megvan” – emelte ki Bodó. A hosszú távú célok mellett a jelenre is koncentrál a zenekar, hiszen bár korábban több helyen is tapasztalatot szereztek, a hazai közönség előtt a mostani koncert lesz az első komolyabb bemutatkozásuk, ezért nagyon szeretnék elnyerni a csíkszeredaiak tetszését.

A fúziós dzsesszről
A fúziós zene olyan zenei műfaj, amely két vagy több stílus kombinációjaként jött létre. Fő jellegzetessége a tempóban és a ritmusban megjelenő változatosság, valamint esetenként a hosszú zenei „utazások" használata, amelyek rövidebb – saját dinamikával, stílussal és tempóval rendelkező – részekre tagolódhatnak. A fúziós dzsessz a hatvanas évek végén alakult ki a dzsesszes rögtönzésnek, a funk és az R&B ritmikai világának, illetve a rock and roll kemény, elektronikus hangzásának vegyítéséből. A fúziós dzsessz rendszerint instrumentális, a számokban sokszor alkalmaznak bonyolult ritmusképleteket, metrumokat, a kompozíciók hosszabbak egy átlagos pop- vagy rockzenei felvételnél, és hosszú improvizált szólórészeket használnak – olvasható a Wikipédia internetes enciklopédiában.

„Az, hogy először máshol mutatkoztunk be, nem egy tudatos döntés volt, csupán megragadtuk a felkínált lehetőségeket. Itthon is adtunk már egy koncertet a tavalyi városnapokon, de a jelenlegi felállásban még nem láthattak minket Csíkszeredában. Ezért a csütörtök esti koncertre bemutatkozásként is tekintünk, és bár nagyon sokat készültünk erre a fellépésre, eléggé izgulunk, hiszen más olyan helyen zenélni, ahol ismernek. Bukarestben például nem izgultunk ennyire, itthon azonban nagyobb a bizonyítási vágy, azt szeretnénk, ha tetszene a csíki közönségnek a zenénk” – mondta beszélgetésünkkor Szereceán Osszián, aki azt is elárulta, hogy a fellépésen egy meglepetéssel is készülnek.

Szabadnak lenni a zenében

A zenekar tagjai emellett arról is beszéltek, hogy klasszikus zenét tanuló diákokként miért éppen a dzsessz műfajt választották. „Ez Tihamér ötlete volt, de mindenki nagyon gyorsan megszerette. Felfedeztük az érdekességét, az improvizációk élvezetét, és azt, hogy milyen igazán szabadnak lenni a zenében” – mutatott rá a műfaj sajátosságaira Regián Réka Kata. Szereceán Osszián mintegy magyarázatként hozzátette, a műfaj érdekessége abban rejlik, hogy míg a klasszikus zenében minden le van kottázva, mindent pontos szabályok szerint kell csinálni, sőt még a dinamika is meg van adva, addig a jazzben minden pont fordítva van. „Persze a dzsessznek is van egy bizonyos kerete, de ez a műfaj tulajdonképpen az improvizációról szól. Arról, hogy abban a pillanatban mit érzünk, mit akarunk átadni a közönségnek. Ezért néha még mi is meglepődünk azon, hogy éppen mit játszunk. A színpadon kommunikálunk egymással egy-egy intéssel, amiből megértjük például azt, hogy az adott részt lassabban, hangosabban, vagy éppen még egyszer játsszuk el. Az a jó, hogy ez elfogadott a jazz zenében, és a közönség is elfogadja, hogy nincs minden előre betanulva. Nagyon jó érzés, amikor összejön egy ilyen improvizáció, még a hideg is kiráz, amikor látjuk, hogy begyakorlás nélkül milyen jól kijött a lépés. Ilyenkor érezzük, hogy érdemes ezzel foglalkozni” – húzta alá a zenekar dobosa.

Nehézséget okozó távolság

Mint kiderült, nem is a próbák összeegyeztetése a tanulással, hanem sokkal inkább a távolság okoz számukra némi nehézséget, hiszen Osszián a középiskola befejezése óta a szülővárosában él, így ritkábban sikerül próbákat tartaniuk, mint ahogyan szeretnék. Azután pedig, hogy Tihamér Magyarországra megy egyetemre, még nagyobb lesz a távolság a tagok között. „Ennek ellenére a próbákat ugyanúgy meg tudjuk tartani, és a távozásának előnyei is vannak, hiszen kapcsolatokat tud építeni Budapesten, ami jól jöhet számunkra. Később pedig mi is megyünk utána” – részletezte elképzeléseiket Lukács Márton Örs. Mindez előtt azonban még rengeteg tervük van, és mivel bevallásuk szerint a saját dalok tekintetében még gyerekcipőben járnak, a nyáron gőzerővel csak ezen fognak dolgozni a lemezkiadás miatt. „Egy tábort is szervezünk, ahol egy hétig úgymond össze leszünk zárva, és csak ezzel foglalkozunk telefon és minden egyéb figyelemelterelő eszköz nélkül. Kis lépésekben haladunk, de hosszú távon a cél nyilván az, hogy meg tudjunk élni a zenélésből. Számomra először csak hobbiként indult, de idővel egyre inkább megszerettem, és ma már mindannyian azért dolgozunk, hogy ebből teremtsük meg a megélhetőségünket” – zárta Szereceán Osszián.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 14., péntek

Gyömbéres erőleves

Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.

Gyömbéres erőleves
Gyömbéres erőleves
2025. november 14., péntek

Gyömbéres erőleves

Hirdetés
2025. november 14., péntek

Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása

A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.

Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
2025. november 13., csütörtök

Kék a kökény, recece...

A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.

Kék a kökény, recece...
Kék a kökény, recece...
2025. november 13., csütörtök

Kék a kökény, recece...

2025. november 13., csütörtök

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok

A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
2025. november 13., csütörtök

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok

Hirdetés
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.

Az elveszett üvegszem
Az elveszett üvegszem
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

2025. november 11., kedd

Amikor a libák elárulták Mártont

Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.

Amikor a libák elárulták Mártont
Amikor a libák elárulták Mártont
2025. november 11., kedd

Amikor a libák elárulták Mártont

2025. november 10., hétfő

Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok

A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.

Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Hirdetés
2025. november 09., vasárnap

Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa

A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.

Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
2025. november 08., szombat

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron

Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
2025. november 07., péntek

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Hirdetés