
A mesék és a versek nyelve alkalmas, hogy könnyebben értsük meg a megérthetetlent
Fotó: 123rf.com
Gyerekek számára kíván segítséget nyújtani a halál, a gyász, a veszteség feldolgozásában a Felhőpárna – Versek léten innen és túl című gyermekvers-antológia. A könyvet elsősorban családi lapozgatásra ajánlják.
2022. november 01., 12:182022. november 01., 12:18
2022. november 02., 18:342022. november 02., 18:34
Az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum állította össze azt az elmúláshoz és a transzcendenshez kötődő versekből álló kötetet, amely tavaly novemberben jelent meg a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában. Az antológia szerkesztője Ayhan Gökhan, az illusztrációkat a Szép Magyar Könyv-díjas Orosz Annabella készítette huszonnégy kortárs magyar költő verseire válaszolva.
„A legtöbb szülő megrémül, ha a gyermek a halálról kérdezősködik, és igyekszik megkímélni ettől a témától. Addig azonban gyermekünknek sem tudunk segíteni, amíg mi magunk rettegünk, és nem vagyunk képesek szembenézni a saját érzéseinkkel. Ha szülőként nem beszélünk hitelesen a veszteségekről, a gyermek megérzi a lappangó titkot – bár nem képes szavakba önteni, hogy mi is ez –, és még sokkal jobban fog félni. Őszintének kell hát lennünk vele, de önmagunkkal is, hogy amit mondunk, összhangban legyen mindazzal, amit gondolunk, érzünk és teszünk. A Felhőpárna gyerekvers-antológia kiváló alkalmat teremt ezekhez a beszélgetésekhez” – véli Kádár Annamária pszichológus.
A szerkesztés, mint az írás, a külvilággal szembeni védekezés legjobb módozata. A rossz-lét felfüggesztése – mutatott rá Ayhan Gökhan, az antológia szerkesztője.
Személyes érintettség okán és hiánypótlás okán fontos volt a megjelentetése, a gyerekirodalmi rés betöltése. A könyv, mint Dsida Jenő, Hervay Gizella, Berde Mária, Méliusz József, Erdélyi Ágnes, Markó Béla vagy Visky András szövegei – a kedvenceimet említem – mindenkihez szólnak, általában a jó szövegek ezt tudják: szólni mindenkihez. A Felhőpárnával mindenki érezze magát megszólítva.”
A családban történt halálesetek feldolgozásához képezhet a Felhőpárna segédanyagot
Fotó: Veres Nándor
A szerkesztő kiemelte, fontosnak tartotta, hogy szerepeljenek a nagyon tehetséges és meghatározó határon túli szerzők a könyvben, például Csík Mónika, Bertóti Johanna, László Noémi, Egyed Emese, Markó Béla, Visky András, Demény Péter, Balázs Imre József. Hozzátette, a halált feldolgozó versek és a hittel, a transzcendenssel foglalkozó versek közti egyensúly megtalálására törekedett, hogy ne egy fekete-fehér könyv szülessen meg, és a végeredmény magáért beszél: finom árnyalatok váltják egymást a könyvben, és természetesen nem hiányozhat a humor, erre példa Lackfi János Lányok a hullaházban című verse.
A családban történt halálesetek feldolgozásához képezhet a Felhőpárna segédanyagot, segíthet elő beszélgetést a gyászába zárt gyermekkel. A mesék és a versek nyelve alkalmas, hogy könnyebben értsük meg a megtörténhetetlent. A könyv foglalkozik a halállal, és foglalkozik a transzcendenssel, abban a reményben erősít meg, és hívőként ezt nem mondhatom másképpen: nem a halálé az utolsó szó.”
A kötet gyönyörű, légies illusztrációi Orosz Annabella munkáját dicsérik. Az illusztrátor úgy látja, hogy megvan a jó oldala is annak, hogy egy antológiát akár többféleképpen lehet illusztrálni, abból kifolyólag, hogy különböző hangulatúak a benne szereplő versek, de ugyanakkor ez nehézség is. „Fontos volt, hogy valahogy össze tudjam fogni ezt képileg. Az első vázlatok után egyre inkább az kezdett körvonalazódni, hogy kékes világot szeretnék. Piros-feketéből indultam ki, agresszívebb kontrasztot szerettem volna használni, de végül a kékes tintás megoldás mellett döntöttem. Konceptuálisan is kötődött az egészhez, vannak olyan versek, amelyekben szintén megjelenik a tinta, a létra, a feloldódás, a légiesség.
Költőként sem könnyű beszélni az elmúlásról, a veszteségről, Istenről, istenhitről és szerettem volna, ha a hozzájuk rendelt vizuális anyagok ne legyenek túlsúlyosak, ne legyen depresszív.”
Fotó: kultura.hu
A halálról és a gyászfeldolgozásról szóló gyerekvers-antológia képi világa nemrég rangos szakmai elismerést kapott: a verseskönyv illusztrációi felkerültek a World Illustration Awards ötvenes listájára. World Illustration Award-shortlist 200-ban a Childrens Publishing kategóriában a 30 legjobb között.
A londoni verseny pedig olyan szintű elismerést jelent, amelynek köszönhetően még komolyabban veszik magát a könyvet, azt, hogy foglalkozni kell ezzel a témával. Mert felnőttként sem tudunk feltétlenül az érzelmekről beszélni, gyerekként pedig nem tudjuk megfogalmazni, hogy milyen érzések mennek végbe egy gyászfolyamat alatt. Örülök, hogy kezdtek felfigyelni erre a könyvre, például gyászfeldolgozó csoportokban kezdték használni. Eléggé fura éveket élünk, elég sok veszteségben van részünk és keresik a felnőttek is, hogy hogyan lehetne beszélni a gyerekeknek arról, hogy mi történik, mi zajlik egy gyászfolyamatban, és ezt hogy lehet oldani” – osztotta meg velünk Orosz Annabella.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.