Annamária nyitott, jó kedélyű lány, aki népdalokban, népi énekekben tudja leginkább kifejezni önmagát
Fotó: Barabás Ákos
Az énekesnek értenie kell a dalokat, azok mondanivalóját, tudnia kell, mekkora hatalom van a torkában és hogyan használja azt – derült ki a Fábián Annamária népdalénekessel folytatott beszélgetésünkből. Annamária nemrégiben Székelyudvarhelyen énekelt népdalokat az Abásfalvi cigányzenekar kíséretében, az est sikeréről többek közt az is tanúskodott, hogy még néhány nappal később, beszélgetésünk ideje alatt is egyre másra léptek oda az emberek, hogy megköszönjék neki az élményt. Közben mesél: hogyan is jutott el idáig, és milyen álmokat dédelget a jövőre.
2017. október 03., 14:532017. október 03., 14:53
2017. október 05., 13:242017. október 05., 13:24
Annamária nyitott, jó kedélyű lány, aki népdalokban, népi énekekben tudja leginkább kifejezni önmagát, valamint azt a szeretetet, ami benne van. Már óvodás korában felfigyeltek kellemes hangjára, nevetve mesélte, hogy középcsoportosként a nagyokkal vitték vetélkedőkre. Édesanyjától tanult énekelni, és a népdalok mellett a legfontosabbat is tőle tanulta, a hiteles éneklés alapját, azt, hogy mennyire
hiszen a dal témája hordozza előadásmódját is.
Családjában hagyománya van az éneklésnek, édesanya, nagymama, dédnagymama mind-mind énekelt, s gyermekként Annamária is nagyon szerette hallgatni őket. S bár életében folyamatosan jelen volt a népdaléneklés, a vetélkedők, fellépések különböző helyi rendezvényeken, mégis volt időszak, amikor nem az éneklést látta a jövőjének, és úgy döntött, hogy természettudományok szakra iratkozik, hogy később fogorvos lehessen. Talán ez a szakmai kilengés azért is állt be, mert sokszor tapasztalta a kortársai között, hogy nincs értéke a zenének:
Ma már nevet ezeken a dolgokon a fiatal lány, de bizony sokszor fájtak ezek a mondatok. „Az emberek észre sem veszik, mennyire szerves része az életünknek. Pedig képzeld el a világot zene nélkül! Milyen lenne az?” – szólított fel a másodéves zeneszakos lány, miközben rámutatott: régen a matematikával, csillagászattal egyenértékű tudomány volt a zene.
„Az énekesnek értenie kell a dalokat, azok mondanivalóját”
Fotó: Barabás Ákos
Most fiatal felnőttként nagy élmény neki egy-egy baráti társaságban áténekelt éjszaka, amikor azt látja, hogy érdeklődési körtől, nemtől, kortól függetlenül hogyan hat a zene ereje, mennyi érzelmet tud megmozgatni egy vidám, egy pajzán népdal vagy épp egy kesergő.
Annamáriában végül 10. osztályban dőlt el, hogy zenét szeretne tanítani, és ezért Nagyváradra felvételizne, a Partiumi Keresztény Egyetem Zenepedagógia szakára. Így is tett. S bár többször érezte, hogy egy-egy akadályt azért nem sikerült könnyen vennie, mert nem volt meg a zenei előképzettsége, hiszen ő korábban nem járt művészeti iskolába, úgy döntött, nem fog ezzel takaródzni, inkább minden energiáját a felzárkózásba fektette, ami rengeteg zeneelméletet, és kottából éneklést jelentett és jelent a mai napig. Segített a sok pozitív visszajelzés, amit tanáraitól kapott, ezekért nagyon hálás.
Mikor a legmerészebb álmairól faggatom, Annamária csendesen, félénken egy zeneovit említ, meg hogy karvezető is lenne, természetesen gyermekkórusban. Meséli: rengeteget tanult abból, ahogyan őt tanították, jót is, de abból még többet, amit nála elrontottak. Ugyanis a fiatal zeneszakos lány sokszor értetlenül állt egy-egy tiltás, utasítás előtt, innen tudja, milyen fontos a kommunikáció, hogy énektanárként tudja, mit akar hallani és hogyan.
– jelentette ki határozottan. S bár csak egyetemista, mégis tudja, miről beszél, ugyanis kilencedikes kora óta szabadidejében gyerekeket tanít gitározni, énekelni, s még a szeme is csillog, ha erről mesél.
Egy zeneovi lenne a legmerészebb álma, karvezető is lenne, természetesen gyermekkórusban
Fotó: Barabás Ákos
Míg befejezi tanulmányait, Fábián Annamária igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy fejlődhessen, például mesemondókhoz társult, velük énekel, volt iskolai körúton, de tervez még a múlt heti székelyudvarhelyihez hasonló fellépést is. Mindezek mellett a fiatal lány leginkább hiteles szeretne maradni, a szakma szeretetét átadni. „Ha szereti az ember, amit csinál, akkor bírja azt, akár étlen-szomjan is órákig énekelni, és közben fel sem tűnik az idő múlása” – véli a fiatal énekes.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!