Hirdetés
Hirdetés

Erdély, mint egy óriási terített asztal: a tudás átörökítésén dolgoznak a Hagyományok Házában

Gyermekjátékok a kicsikkel: csak egy az erdélyi Hagyományok Háza számtalan rendezvénye közül •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Gyermekjátékok a kicsikkel: csak egy az erdélyi Hagyományok Háza számtalan rendezvénye közül

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Idén a nyári fesztiválok folkudvaraiban találkozhattunk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány rendezvényeivel, de táncházak, kézműves foglalkozások, élőszavas mesemondás, ének- és hangszeroktatás is szerepel az évközi programjaik között. A négy területi és egy központi irodával működő alapítvány munkatársainak célja szervezetten továbbörökíteni a hagyományokat.

Péter Beáta

2022. október 24., 19:522022. október 24., 19:52

A Kárpát-medencei néphagyományok ápolására és éltetésére hozták létre 2001-ben Budapesten a Hagyományok Házát annak a felismerésnek a nyomán, hogy megszűnt a néphagyomány természetes módon való továbbörökítése – mutatott rá Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, a magyarországi Hagyományok Háza korábbi főigazgatója.

Idézet
„Azt láttuk, hogy már nem adják tovább a hagyományokat, és ezért muszáj volt valamilyen szervezeti formát találni arra nézve, hogy ezek a hagyományok ne pusztuljanak ki az életünkből, hanem hogy élő módon lehessen továbbadni az újabb és újabb generációknak.

Ez volt a Hagyományok Háza alapötlete és feladata. És erre természetes módon a teljes Kárpát-medencében a táncházmozgalomnak a már élő hálózatait használtuk. Ezek informális hálózatok voltak, hiszen még a szocializmus alatt a táncházmozgalomban kialakultak a baráti, közösségi kapcsolatok, amelyek ezt lehetővé tették.”

Hirdetés

Népviselet-bemutató •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

Népviselet-bemutató

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Mint mondta, 2017-ben a Hagyományok Háza Budapesten létrehozta a határon túli hálózatait, így Erdélyben is létrejött ennek egy előképe. „Ezek voltak az úgynevezett szamurájok. Erdélyben négy emberrel dolgoztunk akkor együtt: Marosvásárhelyen Kovács Annamáriával, Csíkszeredából Molnár Szabolccsal, Székelyudvarhelyen Orendi Istvánnal és még egy azóta a rendszerből eltávozott kollégával. Majd, amikor láttuk, hogy hogy ez a szamurájos rendszer kevés az előttünk tornyosuló feladatokhoz, úgy határoztunk, hogy Erdélyben külön alapítványt hozunk létre, amely irodákat működtet itt és gondoskodik arról, hogy a hagyomány továbbörökítése megtörténjen. Hiszen Erdély nagyhatalom a népművészetben és nagy hatással van mindenhol a magyar nyelvterületen. Ennek sok oka van, többek között a nemzeti sokszínűség is, ami Erdélyben évszázadok óta fellelhető, az egymásra hatása ezeknek a kultúráknak, a viszonylagos elzártsága Erdélynek, amely a Ceaușescu érában különösen erős volt.”

Kelemen László •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

Kelemen László

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Az alapítvány elnöke úgy véli, nagyon sokat veszítenének nem csak az erdélyiek, hanem a teljes magyarság, hogyha Erdélyben a hagyományok nem maradnának meg. Kiemelte, Bartók Béla felfogásából indulnak ki, és

úgy kezelik Erdély népművészetét, mint egy óriási terített asztalt, ahol mindenki a maga ízlése és szándékai szerint válogathat.

„Számunkra nem az a kérdés, hogy ez magyar, román, cigány vagy szász anyag-e, hanem az, hogy laktató és jó legyen az étrend. Ahogy Bartók mondta, tiszta legyen a forrás. Ilyen szempontból az alapítványnak a dolga és feladata a nyitás is az együtt élő nemzetek felé és az erdélyi népi kultúrának a továbbéltetése, megoldása annak, hogy ez az átörökítés sikeresen megtörténhessen a továbbiakban is.”

A mese varázsával is megismertetik a gyerekeket •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

A mese varázsával is megismertetik a gyerekeket

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Kelemen László rámutatott, a táncház például egy nagyon jó bázis erre. De ugyanígy fontos a kézművesség, hiszen a régi mesterségek a maguk eredeti formájában lassan kipusztulnak, és nagyon fontos lenne, hogy ezek valamilyen formában tovább éljenek, vagy éppen az élőszavas mesemondás és a népdal. „Sok más területet is említhetnék, különösen ebben a nehéz helyzetben, amelyben most Európa van. Mondhatnám, hogy meg kellene tanulnunk szappant főzni újra, de sok minden mást is újra kellene tanulni, amelyek egy krízishelyzetben mind hasznos tudásnak bizonyulnak és segítik akár a túlélést is, nem csak a saját testünk és lelkünk épülését.”

Kérdésünkre, hogy van-e még, aki átadja a tudást, illetve van-e befogadó, aki átvegye, Kelemen László úgy fogalmazott, Erdélyben az „adatközlők” (gyakorlatilag egy-egy területnek a mesterei, akik nagyon jól tudnak énekelni, vagy táncolni, de akár gyékényt fonni, mesélni), még itt élnek közöttünk.

Fontos az adatközlőktől tanulni •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

Fontos az adatközlőktől tanulni

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

„Minden ifjúnak, tanítványomnak azt ajánlom, hogy nyugodtan keresse fel őket, és menjen el falura. Bartók nem csak azért nevezi a legszebb időszaknak a gyűjtési periódust az életében, mert felfedezte a régi magyar népdalokat, hanem azért is, mert beszívta azt a levegőt, megismerte azt a kulturális környezetet, amelyben ez a kultúra élt akkoriban, és egyes elemei ma is tovább élnek közöttünk.

Nem gondolom soha azt, hogy valaha is itt a teljes ifjúságot meg tudjuk győzni arról, hogy ez az önazonosságuk számára az egyik nagyon fontos dolog, de mindig lesz egy réteg, amelyik érzékeny, vagy érzékennyé válhat ez iránt a kultúra iránt.

Akár úgy, hogy megnézi, hogy a nagyszülei mit csináltak, vagy akár úgy, hogy felismeri azt, hogy ebben a világban a globális és a lokális valamikor egyensúlyban volt, és az egyensúly végletesen eltolódott a globális felé. És ha a lokális nem tud megerősödni, akkor ő, az egyén ördögszekérré válik és elhajtja a szél akárhová a világban, akár Londonba, New Yorkba, Berlinbe egy jobb élet reményébe, mert csak az lesz a fontos.”

Az Erdélyi Hagyományok Háza ernyőszervezet is próbál lenni, amely összefogja Erdély kézműves, néptáncos, népzenész társadalmát, az ezen a területeken tevékenykedő szervezeteket, és igyekszik a működésüket segíteni. Tizenkét stratégiai partnerszervezettel dolgoznak együtt Erdély-szerte, ugyanakkor több civilszervezettel, hagyományőrző néptánccsoportokkal – magyarázta Kovács Réka, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány közkapcsolati felelőse.

Kovács Réka •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

Kovács Réka

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

„Összefogni, feltérképezni szeretnénk az ilyen típusú tevékenységeket, segítséget nyújtani, akár szervezésben, akár úgy, hogy szakmai, és ha tudunk, anyagi támogatást nyújtunk nekik. Azáltal, hogy a szakma képviselőit magunk köré szervezzük, próbálunk kapcsolatot fenntartani velük.

Idézet
A hagyományőrzésben nagyon fontosak az adatközlők, tehát azok az idős emberek, akik még beleszülettek ebbe a kultúrába és a szüleiktől, nagyszüleiktől átvették az élőszavas mesemondást, a kézműves mesterséget, vagy akár a táncot, zenét. Igyekszünk őket is segíteni.

Volt már az adatközlő zenészeket megsegítő gyűjtésünk, jótékonysági koncertünk, és a fiatal zenekarokat is felkaroljuk, amelyek továbbviszik a népzenét, elhívjuk őket különböző rendezvényeinkre. Szemmel követjük a táncházmozgalmat az erdélyi városokban és válaszolunk olyan kérésekre, amelyek kisebb civil, vagy vidéki kulturális, néphagyományokat őrző szervezetektől érkeznek.”

Az alapítvány négy területi irodával – Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában – , valamint a marosvásárhelyi központi irodában működik.

A rendezvények saját vagy más szervezetekkel közös szervezésben valósulnak meg. Programokkal jelentkeztek a nagyobb nyári fesztiválokon, koncerteket, táncházakat, előadásokat, képzéseket, kiállításokat, mesterkurzusokat szerveznek.

Táncház Székelyudvarhelyen •  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Galéria

Táncház Székelyudvarhelyen

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Kovács Réka elmondta, mindegyik területi irodának megvan a maga erőssége, Kolozsváron például a kézművesség van a fókuszban, a székelyudvarhelyi irodának a népzeneoktatás az erőssége, a csíkszeredainak a falvakon megszervezett, fiatalokat megszólító táncház, vagy éppen a legkisebbeknek szóló gyerekfoglalkozások. A vásárhelyi iroda tevékenységei között ott találjuk a népszerű levelező versenyt. Mind a négy iroda munkatársai kézművesfoglalkozásokat, népi gyerekjátékokat, élőszavas mesélést visznek el iskolákba, filmklubot működtetnek, táncot tanítanak, hangszeroktatást biztosítanak, vándorkiállítást hoznak létre. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány honlapján az érdeklődők nyomon követhetik a szervezet programjait, közelgő eseményeit, valamint táncoktatáshoz használható zenei anyagokat is találnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés