Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:06

Elismerte a digitalizációért felelős miniszter Sepsiszentörgyön, hogy nem úgy működnek az országban a dolgok, ahogy kellene

16:43

Újra birtokukba vehetik a futók a csíkszeredai Burus Csaba Sportparkot

16:02

Felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, a drogteszt is pozitív lett

16:01

Mostantól börtönök őrzésére is használhatóak a nílusi krokodilok Izraelben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, a BYD-hoz megy dolgozni

Elmaradt közösségi értékelés: Garda Dezsővel a hiábavaló történelmi kutatásokról

Gyergyó kulturális értékeiről könyvet is kiadott idén a történész

Fotó: Gergely Imre

Csak kezdete volt, vége nem lehet a történelmi tények feltárásának. A kutatások olyan részletekre világítanak rá, melyek átírják eddigi ismereteinket, ha akarunk szembenézni a valósággal, ha nem. Az újdonságok ismertetésének is helyszíne a Magyar Tudomány Napjára a napokban Gyergyószentmiklóson megszervezett nemzetközi történészkonferencia, melyről dr. Garda Dezső történésszel, konferenciaszervezővel beszélgettünk.

Balázs Katalin

2018. október 25., 14:452018. október 25., 14:45

2018. október 25., 16:102018. október 25., 16:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

– 1848 és 1918 Magyarország, Erdély és Székelyföld történetében – miért ezt választotta a nemzetközi konferencia témájaként a szervező, Garda Dezső történész?
– A 170, illetve a 100 éves évforduló döntő módon befolyásolta a konferencia témáját. Ugyanakkor a különböző vélemények ütközése, az új dokumentumok feltárása döntő módon hozzájárult a témaválasztáshoz. Amikor a tények, események újfajta megközelítése lehetőséget biztosít múltunk tényszerűbb feltárásához, akkor a történész szívesen vállalja legújabb kutatásainak a megosztását hallgatóival.

– Új dokumentumok feltárásáról beszél...
– Személyes példát említek: az elmúlt esztendőben kutattam a Magyar Nemzeti Levéltárban, a Széchényi könyvtárban, és olyan dokumentumokra bukkantam, melyek más képet adnak Gyergyószentmiklós múltjának egy szakaszáról, mely más fényben tünteti fel még a székelyföldi eseményeket is. Megváltozott a kép az 1918-as eseményekről és Orel Dezsőről, a város egykori polgármesteréről is.

Kiderült, hogy akkor egy korrupt városvezetés volt, nem volt költségvetés előirányozva, a segélycsomagokat nem azok kapták, akiknek járt volna, az embereket átverték, akik november 10-én követelték a városvezetés felelősségre vonását.

Lázadás tört volna ki, de lecsillapították azzal, hogy mindegyik tisztségviselő vállalta, egész vagyonával felel abban az esetben, ha a városlakókat kár érte. Erre nem került sor, és november 22-én a tömeg felháborodott a korrupt városvezetés felelősségre vonásának hiánya miatt, és ez felkeléshez vezetett. Elfoglalták Gyergyószentmiklós főbb épületeit azok a nemzetőrök, akik a rendre kellett volna felvigyázzanak. Tehát nem a vörös gárdisták lázadása volt. Ezzel párhuzamosan bejöttek a román csapatok Gyergyószentmiklósra, és a helybéliekben az a tudat alakult ki, hogy a városvezetők hívták be a románokat. Végül kivizsgálták a városvezetést, leváltották az elöljárókat, 1919 januárjában Tódor Béla lett a polgármester, Orel Dezső gyorsan nyugdíjaztatta magát. Jött a román hatalomátvétel, februárban már ki kellett tenni a román zászlót, áprilisban letartóztatták a városi tanácsot... Ilyen és ehhez hasonló tények kerülnek napvilágra.

Garda Dezső a 2018-as nemzetközi történészkonferencián

Fotó: Balázs Katalin

– Hogyan látja, a kutatási terület megválasztásában van-e különbség aközött, hogy anyaországi vagy elszakított országrészben élő magyar történészről van-e szó?
– 1990 óta az anyaországi és az elszakított országrészben élő történészek egyaránt kutatják a magyarság sorsfordító eseményeit. Kutatásaik kiegészítik egymást, s így lehetőséget biztosítanak a magyarság múltjának jobb megismeréséhez.

– Van-e két igazság egy időben? Tapasztalt-e olyat, hogy másként emlékezzen vagy más eredményre jusson Erdély múltja tekintetében a román és a magyar történész?
– Az erdélyi román történészek többsége számára az általuk kidolgozott elmélet a fontos, melynek igazolására adatokat keresnek. A magyar történészek elméletét a történelmi forrás határozza meg. Ők a dokumentumok alapján próbálják kialakítani a történelmi igazságot.

– Vannak-e divatos, sokat kutatott korszakok, illetve melyek a múlt bermudaháromszögei, olyan foltok, melyekről keveset tudunk?
– Csak látszólag bizonyulnak divatos témának vagy sokat kutatott korszaknak az 1848-as, illetve az 1918-as események. A valóságban e két korszakra vonatkozóan még mindig sok a fehér folt, melyről keveset tudunk. A politikus kutatók még kerülik az igazság teljes kimondását.

Például elhallgatják azt, hogy a magyarság sorsát nem Trianon döntötte el.

A románok 1918 végén elfoglalták Erdélyt, csak Gyergyószentmiklóson három hadsereg ment keresztül, és a többiek mentek Erdély belseje felé.

A történész, bár úgy érzi, nem kap elég figyelmet, hisz munkája értékében

Fotó: Balázs Katalin

– Milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák ma a múltkutatást?
– A történész szakmai elhívatottsága a döntő. A közöny, csak a pénzt értékelő mentalitás a székelyföldi magyarságnak a szülőföldtől való elidegenítéséhez vezethet. Ki kell állnia a történésznek a népe mellett akkor is, ha munkáját a saját közössége nem értékeli, ha az egyszerű ember és a politikai elit ezt napjainkban nem tartja fontosnak.

– Mire alapozza azt a kijelentését, hogy a történész munkáját a saját közössége nem értékeli?
– Én ezt így érzem. Erre áldoztam fel az életem, több mint negyven esztendőt jártam a levéltárakat, és amit feltártam, szinte semmibe veszik.

Arra jók a munkáim, hogy lopják, plagizáljanak, de az értékelés elmarad.