
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Korán lezárult és/vagy elfelejtett életművek volt a központi témája a szeptember 20-22. között tizennegyedik alkalommal megtartott Gyergyószárhegyi Írótalálkozónak, amelynek ezúttal is a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ adott otthont. A találkozón átadták a Csiki László-díjat, valamint egy elsőkötetes szerzőnek járó debütdíjat.
2024. szeptember 23., 16:412024. szeptember 23., 16:41
2024. szeptember 23., 19:462024. szeptember 23., 19:46
A Gyergyószárhegyi Írótalálkozót kétévente szervezik meg, minden évben egy tematika köré fűzve az előadások sorát. 2022-ben az Antológiák népe címet kapta a rendezvény, és az előadások és beszélgetések nyomán akkor azt a következtetést vonták le a résztvevők, hogy az elmúlt száz év nemzedéki antológiáiban szereplő szerzők kilencven százaléka „lemorzsolódott”. Volt, hogy nem is jutott el kötetkiadásig, vagy, ha eljutott, akkor egy-két kötet után teljesen abbahagyta az írást. Így, adódott a kérdés: miért van ez? – magyarázta Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, a találkozó főszervezője, hogy miért a lezárult, elfelejtett életművekre esett ezúttal a választás.
Például a nyolcvanas években Adonyi Nagy Máriát az olvasók is és a szakma is nagyra értékelt, de két remek verseskötet után azt mondta, hogy tovább nem folytatja. Vagy Mester Zsolt, aki orvos volt, és a Koppantó című önéletrajzi regénye – egy önéletrajzi regény, amelyet Panek Zoltán biztatására írt – igen nagy siker lett a maga korában, de ez az egyetlen munkája. De említhetjük Máthé Angit, akinek a Mamója Bródy Sándor-díjat kapott, a legjobb elsőköteteseknek járó díjat. Darabot is írtak belőle, majd még volt néhány gyermekkötete, és utána abbahagyta az írást. Egy interjúban azt nyilatkozta Darvasi Ferinek, hogy kész, körbeért az egész dolog, ami mondanivalója volt, elmondta. Hatalmas megdöbbenés, mert tényleg egy sikeres szerzőnek számított, jó illusztrátorokat kapott társul a kiadóktól” – sorolta Lövétei.
Fotó: Sánta Miriám
Mint mondta, betonbiztos és mindenkire érvényes tanulságot nem lehet levonni, mindenki más és más okból hagyta abba az írást. „Becsülendő, és irigykedem is egy kicsit ezekre az emberekre, mert íróként tudjuk, hogy hiába írunk meg valamit, a következő percben már kétségbe vagyunk esve, hogy eddig könnyű volt, de mi lesz ezután… Sokkal kényelmesebb az élete egy olyan írónak, aki végleg abbahagyta, mint egy aktívnak, aki folyamatosan őrlődik. Ezért vagyok egy kicsit irigy, ugyanakkor sajnálom is a dolgot, hogy abbahagyják, mert elég nagy volt a vérveszteség az erdélyi magyar irodalomban, nagy luxus is ez, nem vagyunk olyan sokan, hogy csak úgy abbahagyjuk az írást, de hát kényszeríteni senkit nem lehet” – fogalmazott.
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!