Elfelejtett életművek felidézése a Gyergyószárhegyi Írótalálkozón
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Korán lezárult és/vagy elfelejtett életművek volt a központi témája a szeptember 20-22. között tizennegyedik alkalommal megtartott Gyergyószárhegyi Írótalálkozónak, amelynek ezúttal is a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ adott otthont. A találkozón átadták a Csiki László-díjat, valamint egy elsőkötetes szerzőnek járó debütdíjat.
Péter Beáta
2024. szeptember 23., 16:412024. szeptember 23., 16:41
2024. szeptember 23., 19:462024. szeptember 23., 19:46
A Gyergyószárhegyi Írótalálkozót kétévente szervezik meg, minden évben egy tematika köré fűzve az előadások sorát. 2022-ben az Antológiák népe címet kapta a rendezvény, és az előadások és beszélgetések nyomán akkor azt a következtetést vonták le a résztvevők, hogy az elmúlt száz év nemzedéki antológiáiban szereplő szerzők kilencven százaléka „lemorzsolódott”. Volt, hogy nem is jutott el kötetkiadásig, vagy, ha eljutott, akkor egy-két kötet után teljesen abbahagyta az írást. Így, adódott a kérdés: miért van ez? – magyarázta Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, a találkozó főszervezője, hogy miért a lezárult, elfelejtett életművekre esett ezúttal a választás.
Például a nyolcvanas években Adonyi Nagy Máriát az olvasók is és a szakma is nagyra értékelt, de két remek verseskötet után azt mondta, hogy tovább nem folytatja. Vagy Mester Zsolt, aki orvos volt, és a Koppantó című önéletrajzi regénye – egy önéletrajzi regény, amelyet Panek Zoltán biztatására írt – igen nagy siker lett a maga korában, de ez az egyetlen munkája. De említhetjük Máthé Angit, akinek a Mamója Bródy Sándor-díjat kapott, a legjobb elsőköteteseknek járó díjat. Darabot is írtak belőle, majd még volt néhány gyermekkötete, és utána abbahagyta az írást. Egy interjúban azt nyilatkozta Darvasi Ferinek, hogy kész, körbeért az egész dolog, ami mondanivalója volt, elmondta. Hatalmas megdöbbenés, mert tényleg egy sikeres szerzőnek számított, jó illusztrátorokat kapott társul a kiadóktól” – sorolta Lövétei.
Fotó: Sánta Miriám
Mint mondta, betonbiztos és mindenkire érvényes tanulságot nem lehet levonni, mindenki más és más okból hagyta abba az írást. „Becsülendő, és irigykedem is egy kicsit ezekre az emberekre, mert íróként tudjuk, hogy hiába írunk meg valamit, a következő percben már kétségbe vagyunk esve, hogy eddig könnyű volt, de mi lesz ezután… Sokkal kényelmesebb az élete egy olyan írónak, aki végleg abbahagyta, mint egy aktívnak, aki folyamatosan őrlődik. Ezért vagyok egy kicsit irigy, ugyanakkor sajnálom is a dolgot, hogy abbahagyják, mert elég nagy volt a vérveszteség az erdélyi magyar irodalomban, nagy luxus is ez, nem vagyunk olyan sokan, hogy csak úgy abbahagyjuk az írást, de hát kényszeríteni senkit nem lehet” – fogalmazott.
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Hozzátette, az utókor annyit tehet, hogy időről időre felhívja a figyelmet ezekre a szerzőkre, és ez is volt a célja a mostani találkozónak. S noha most „csak” beszéltek róluk, de hátha kedvet kapnak valakik ahhoz, hogy monográfiákat írjanak az elfeledett szerzőkről.
Szombaton az előadások sorát Markó Béla nyitotta, majd Tamás Dénes Mester Zsoltról, Sárkány Dorottya Telegdi Magdáról, Demeter Zsuzsa pedig K. Jakab Antalról beszélt. Délután Molnár H. Magor Szőcs Kálmánról, Sánta Miriám Sütő Istvánról, Petres László Palotás Dezsőről és Darkó Istvánról, Codău Annamária Adonyi Nagy Máriáról, Zsidó Ferenc Máthé Angiról és Egyed Emese Vásárhelyi Gézáról tartott előadását lehetett meghallgatni.
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
A találkozón – hagyomány szerint – átadták a Csiki László-díjat, valamint a Gyergyószárhegyi Írótábor debütdíját. Csiki László-díjban részesült André Ferenc, a debütdíjjal pedig Sárkány Tímea irodalmi indulását ismerték el.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!