Egy nemzedék portréja rajzolódik ki Tánczos Vilmos új könyvében
Mirk Szidónia-Kata, Tánczos Vilmos, Dávid Gyula
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az erdélyi tudós társaság neves alakjait szólaltatja meg legújabb könyvében Tánczos Vilmos. A történések színe és visszája című interjúkötetet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be, a szerzővel Mirk Szidónia-Kata szerkesztő beszélgetett.
Nagy Lilla
2025. január 24., 17:542025. január 24., 17:54
Erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket tartalmaz a Székelyföld Alapítvány kiadásában megjelent, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató A történések színe és visszája című kötete, amelyet január 23-án szép számú érdeklődő előtt mutattak be a csíkszeredai Lázár-házban. Az esemény házigazdájaként Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte a jelenlevőket, majd a szerzővel a kötet szerkesztője, Mirk Szidónia-Kata beszélgetett. Az est meglepetésvendége Dávid Gyula irodalomkutató volt.
Beke Mihály András, Mirk Szidónia-Kata és Tánczos Vilmos
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Beke Mihály András röviden szólt a szerzőről és az interjúkötetről, és kiemelte azt is, hogy Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán már hagyománnyá váltak a könyvbemutatók, a kulturális események. Mint fogalmazott, egész héten a magyar kultúra napját ünnepeljük, amely része Tánczos Vilmos könyvbemutatója is.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
A beszélgetés elején Mirk Szidónia-Kata röviden felvázolta a Székelyföld folyóirat történetét: „A rendszerváltás után a Székelyföldnek mindent zéróról kellett kezdenie, mert eltérően a többi folyóirattól, amelyek 1990-ben legfeljebb csak nevet cseréltek, ki kellett alakítani a szerzőgárdáját, olvasótáborát, kapcsolatrendszerét.
A lap fennállásának 28. esztendejében talán nem is volt olyan év, amikor ne kaptunk volna tőle kéziratot” – fogalmazott.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Mint elhangzott, Tánczos Vilmos tudományos munkái olyan igényes nyelven íródnak és nyernek végső formát, ami ma már egyre kevésbé van szokásban a tudomány művelői között. A néprajztudományban általa meghonosított néprajzi esszék az etnográfia és a szépirodalom határán mozogva úgy nyújtanak számunkra esztétikai élményt, hogy nem csorbul tudományos hitelességük sem, hiszen a népi kultúra jelenségeinek rejtett jelentéseire irányítja rá a figyelmet. Ez a nyelvi igényesség, a finom árnyalatokra figyelő szerkesztés kiviláglik az általa készített interjúkból is.
Mirk Szidónia-Kata szerint az interjúk külön-külön is roppant érdekesek, olvasmányosak, megismerhetjük belőlük az erdélyi tudóstársadalom kiválóságainak életútját, de így egybeolvasva őket elmondhatjuk, hogy hiteles látlelete az erdélyi magyarság 20. századi sorsának.
Tánczos Vilmos és Dávid Gyula
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
A felvezető után a szerkesztő kérésére a szerző felidézte a Székelyföld folyóirat indulását. Tánczos Vilmos elmesélte, hogy ő ajánlotta Ferenczes Istvánnak, a Székelyföld alapítójának, hogy negyedévente jelenjen meg a folyóirat, máskülönben nem fogják tudni utolérni magukat. Tánczos személyes késztetése volt, hogy írjon a lapba, azt érezte, hogy kötelessége.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az új kötetéről elhangzott, Tánczos nem a kortársait, hanem az idősebb nemzedék kiválóságait szólaltatja meg, s e nemzedéki kereten belül igyekszik szóra hívni mindenkit, aki meghatározó szerepet játszott a második világháború utáni egyetemi és tudományos életben:
Felmerült a kérdés, hogy az első interjú elkészítésekor gondolt-e arra a szerző, hogy sorozat lesz belőle, és az egyes alkotók életútján keresztül egy nemzedék portréját sikerül majd megrajzolnia. „A válaszom egyszerű: eszem ágában sem volt sorozatot készíteni, nem tudtam, hogy ebből ez fog kisülni, és kicsit igazad van, mert amikor összerakja az ember a tizenhárom interjút, látja hogy úgy összeáll, hogy tényleg ez egy ilyen nemzedéki tudós portrékép” – fogalmazott Tánczos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!