Hirdetés
Hirdetés

Egy film arról, hogy milyen volt majdnem egy évszázada a háború árnyékában

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Közhellyel élve Dunát lehetne rekeszteni a második világháború történéseit valamilyen formában feldolgozó mozgóképes produkciókról, azonban sosem elég emlékeztetni az embereket arra, hogy a háború semmilyen esetben sem célravezető. A Netflix nemrégiben megjelent filmje a müncheni-egyezmény történéseit mutatja be fikcióval vegyítve, és bepillantást enged abba, hogy mennyire nyomasztó érzés egy küszöbön álló hadviselés árnyékában élni. Ajánló.

Tamás Attila

2022. február 24., 17:332022. február 24., 17:33

2022. február 24., 23:222022. február 24., 23:22

Rendkívül aggasztó párhuzamot szolgáltat az ukrajnai orosz invázió a Netflix január végén megjelent világháborús filmjének, amely a müncheni egyezmény hátterében végbemenő folyamatokat dolgozza fel.

Hirdetés

Nyilván könnyű pálcát törni a múltban történtek felett az összes, rendelkezésre álló információ tudatában, ezzel ellentétben pedig

most a saját bőrünkön tapasztaljuk a bizonytalanságot és az aggódást, amit egy kitörő háborútól való félelem okoz.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Most azonban nem is annyira múlttal való párhuzam a fontos – mert igazából nem lehet egy lapra tenni a második világháború kitöréséhez vezető folyamatokat a jelenlegi orosz–ukrán konfliktussal –, de ha valaki

a béketárgyalások és a kiélezett nemzetközi helyzet oldásának szándékára tett kísérletek machinációiba szeretne betekintést kapni, az megkaphatja, ha megnézni a Netflix filmjét a Müncheni egyezményről.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A fikciós elemekkel elmesélt történelmi filmeket manapság nagy presztízs lengi körbe, és mint tudjuk, az első és második világégés soha nem fogy ki elmesélésre váró történetekből, amiket úgy dokumentum-, mint játékfilm-rendezők is előszeretettel vesznek elő, hogy aztán díjakra esélyes fesztiválfilmet vagy sokakhoz eljutó közönségfilmet készítsenek belőlük. Ez utóbbit választotta most Christian Schwochow német rendező, aki fogta Robert Harris München című regényét, és a Netflix égisze alatt készített mozgóképes változatot belőle, ami aztán január 21-én vált elérhetővé a streamingfelület előfizetői számára, amit előtte egy limitált moziforgalmazás előzött meg. Jó lehetett ebben a formában nézni az alkotást, hiszen a rendkívül kidolgozott, részletes látványvilágú film biztosan nagyságrendekkel jobban mutatott nagyvásznon

a nagy odafigyeléssel készült korhű díszletek, impozáns külső és belső terek miatt, mint az otthoni tévé vagy éppen a laptop képernyőjén.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A történet két fiatal diplomata szemszögéből mutatja be a müncheni egyezmény aláírásához vezető cselekménysorozatot – nyilván ők a kitalált szereplői a történetnek –, hogy

alulnézetből kapjunk személyes érintettségű képet mindarról, ami béketárgyalásnak indult, végül pedig a második világháború kitörésének egyik okozója lett.

A cselekmény egyik kiindulópontja, hogy az angol Hugh Legat, a történelemben a müncheni egyezmény aláírása miatt meglehetősen rossz emlékű Neville Chamberlain irodavezetője tudomást szerez arról, hogy a tervezett béketárgyalás mögött súlyos, birodalmi törekvések eszkalálódnak, ennek próbál utánajárni, és a lehetőségeihez mérten megakadályozni egykori oxfordi évfolyamtársával, a német Paul von Hartmann-nal, aki részese a Hitlernek dolgozó fordítói államapparátusnak, azonban belső ellenzékiként merényletet is tervez ellene.

A meglehetősen szövevényes, sokszor kémfilmes történet lassan bontakozik ki a film több mint kétórás játékideje alatt.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az alkotást egyesek szerecsenmosdatásnak is tartják, hiszen a negatív megítélésű Neville Chamberlaint majdhogynem az események áldozataként mutatja be a film, egy olyan emberként, aki tényleg képes lenne hősi halált halni a béke megtartásáért, holott ő az egyik felelőse annak, hogy a világháború később mégis kitörhetett.

Ha a müncheni egyezményről akarunk többet megtudni, akkor nem ez az a film, ami megérteti velünk ezt a folyamatot: arra ott van a világháló és a történelemkönyvek. A film csupán a fontosabb szereplők és a körülöttük dolgozók szemszögéből nyújt betekintést abba, hogy mivel is járhatott ennek a történelmi egyezménynek az előkészítése,

mik húzódhattak a háttérben, illetve hogy ki milyen szándékkal írta alá az egyezményt Csehszlovákia felosztásáról, ami egyeseknek a remélt békét, másnak pedig a háború kirobbantásának egyik ürügyét jelentette.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A színészi alakításokra nem lehet panasz, hiszen sikerült leigazolni a veterán Jeremy Ironst, aki nem tud rosszul játszani, és most is szenzációsat alakít Neville Chamberlainként, akinek meggyőződése, hogy a béke az egyetlen járható út. De kapunk egy újabb hátborzongató Hitler-alakítást is, Ulrich Matthestől, akinek rideg mozdulataitól és eszelős tekintetétől kényelmetlen feszengés lehet úrrá a nézőn.

A két főszereplőt játszó, az 1917-ben és a Captain Fantastic-ben már bizonyító George MacKay itt is hozza a kötelezőt, a világra sokszor naivan rácsodálkozó, a meggyőződése mellett kitartó fiatal diplomatát, míg az egykori barátot, és most a barikád másik oldalán álló fordítót a kevésbé ismert Jannis Niewöhner nagyon jól hozza, a két szereplő közti dinamika pedig a nem túl sok közös jelenet ellenére is jól kibontakozik.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Külön bónusz a filmrajongók számára August Diehl alakítása fanatikus és rettenthetetlen náci tisztként, hiszen korábban Terrence Malick 2019-es Hidden Life-jában éppen ennek ellenkezőjét, egy pacifista farmert alakít, aki nem hajlandó Hitler szolgálatába állni, és ezért az életét is feláldozza. Az, hogy mennyire nagyszerű színész, mi sem bizonyítja jobban, hogy

két ilyen, egymással szöges ellentétben álló karaktert mennyire jól el tud játszani.

Aki tehát megnézne egy viszonylag friss alkotást, ami a történelem egyik legnagyobb világégésének nyomasztó árnyékában játszódik, mindenképpen adjon egy esélyt a Munich: The Edge of War-nak, és nézze azzal a bizakodással a filmet, hogy

soha még csak hasonlónak sem szabadna megtörténnie (sajnálatos, hogy éppen ez történik most Ukrajnában), mert a második világháború példájából tudjuk, hogy a birodalmi törekvések, a hódítási szándék, és a háború még soha semmi jót nem hoztak erre a világra.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Munich: The Edge of War (2021), angol dráma
Rendező: Christian Schwochow
Író: Robert Harris
Forgatókönyvíró: Ben Power
Producer: Andrew Eaton
Társproducer: Robert How
Zene: Isobel Waller-Bridge
Operatőr: Frank Lamm
Szereplők: George MacKay, Jannis Niewöhner, Jeremy Irons, Liv Lisa Fries, Jessica Brown Findlay,
Sandra Hüller, August Diehl.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához

Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
2026. szeptember 01., kedd

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes

Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
2026. augusztus 28., péntek

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka

A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét

A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Hirdetés