
Fotó: Netflix
Közhellyel élve Dunát lehetne rekeszteni a második világháború történéseit valamilyen formában feldolgozó mozgóképes produkciókról, azonban sosem elég emlékeztetni az embereket arra, hogy a háború semmilyen esetben sem célravezető. A Netflix nemrégiben megjelent filmje a müncheni-egyezmény történéseit mutatja be fikcióval vegyítve, és bepillantást enged abba, hogy mennyire nyomasztó érzés egy küszöbön álló hadviselés árnyékában élni. Ajánló.
2022. február 24., 17:332022. február 24., 17:33
2022. február 24., 23:222022. február 24., 23:22
Rendkívül aggasztó párhuzamot szolgáltat az ukrajnai orosz invázió a Netflix január végén megjelent világháborús filmjének, amely a müncheni egyezmény hátterében végbemenő folyamatokat dolgozza fel.
Nyilván könnyű pálcát törni a múltban történtek felett az összes, rendelkezésre álló információ tudatában, ezzel ellentétben pedig
Fotó: Netflix
Most azonban nem is annyira múlttal való párhuzam a fontos – mert igazából nem lehet egy lapra tenni a második világháború kitöréséhez vezető folyamatokat a jelenlegi orosz–ukrán konfliktussal –, de ha valaki
Fotó: Netflix
A fikciós elemekkel elmesélt történelmi filmeket manapság nagy presztízs lengi körbe, és mint tudjuk, az első és második világégés soha nem fogy ki elmesélésre váró történetekből, amiket úgy dokumentum-, mint játékfilm-rendezők is előszeretettel vesznek elő, hogy aztán díjakra esélyes fesztiválfilmet vagy sokakhoz eljutó közönségfilmet készítsenek belőlük. Ez utóbbit választotta most Christian Schwochow német rendező, aki fogta Robert Harris München című regényét, és a Netflix égisze alatt készített mozgóképes változatot belőle, ami aztán január 21-én vált elérhetővé a streamingfelület előfizetői számára, amit előtte egy limitált moziforgalmazás előzött meg. Jó lehetett ebben a formában nézni az alkotást, hiszen a rendkívül kidolgozott, részletes látványvilágú film biztosan nagyságrendekkel jobban mutatott nagyvásznon
Fotó: Netflix
A történet két fiatal diplomata szemszögéből mutatja be a müncheni egyezmény aláírásához vezető cselekménysorozatot – nyilván ők a kitalált szereplői a történetnek –, hogy
A cselekmény egyik kiindulópontja, hogy az angol Hugh Legat, a történelemben a müncheni egyezmény aláírása miatt meglehetősen rossz emlékű Neville Chamberlain irodavezetője tudomást szerez arról, hogy a tervezett béketárgyalás mögött súlyos, birodalmi törekvések eszkalálódnak, ennek próbál utánajárni, és a lehetőségeihez mérten megakadályozni egykori oxfordi évfolyamtársával, a német Paul von Hartmann-nal, aki részese a Hitlernek dolgozó fordítói államapparátusnak, azonban belső ellenzékiként merényletet is tervez ellene.
Fotó: Netflix
Az alkotást egyesek szerecsenmosdatásnak is tartják, hiszen a negatív megítélésű Neville Chamberlaint majdhogynem az események áldozataként mutatja be a film, egy olyan emberként, aki tényleg képes lenne hősi halált halni a béke megtartásáért, holott ő az egyik felelőse annak, hogy a világháború később mégis kitörhetett.
Ha a müncheni egyezményről akarunk többet megtudni, akkor nem ez az a film, ami megérteti velünk ezt a folyamatot: arra ott van a világháló és a történelemkönyvek. A film csupán a fontosabb szereplők és a körülöttük dolgozók szemszögéből nyújt betekintést abba, hogy mivel is járhatott ennek a történelmi egyezménynek az előkészítése,
Fotó: Netflix
A színészi alakításokra nem lehet panasz, hiszen sikerült leigazolni a veterán Jeremy Ironst, aki nem tud rosszul játszani, és most is szenzációsat alakít Neville Chamberlainként, akinek meggyőződése, hogy a béke az egyetlen járható út. De kapunk egy újabb hátborzongató Hitler-alakítást is, Ulrich Matthestől, akinek rideg mozdulataitól és eszelős tekintetétől kényelmetlen feszengés lehet úrrá a nézőn.
A két főszereplőt játszó, az 1917-ben és a Captain Fantastic-ben már bizonyító George MacKay itt is hozza a kötelezőt, a világra sokszor naivan rácsodálkozó, a meggyőződése mellett kitartó fiatal diplomatát, míg az egykori barátot, és most a barikád másik oldalán álló fordítót a kevésbé ismert Jannis Niewöhner nagyon jól hozza, a két szereplő közti dinamika pedig a nem túl sok közös jelenet ellenére is jól kibontakozik.
Fotó: Netflix
Külön bónusz a filmrajongók számára August Diehl alakítása fanatikus és rettenthetetlen náci tisztként, hiszen korábban Terrence Malick 2019-es Hidden Life-jában éppen ennek ellenkezőjét, egy pacifista farmert alakít, aki nem hajlandó Hitler szolgálatába állni, és ezért az életét is feláldozza. Az, hogy mennyire nagyszerű színész, mi sem bizonyítja jobban, hogy
Aki tehát megnézne egy viszonylag friss alkotást, ami a történelem egyik legnagyobb világégésének nyomasztó árnyékában játszódik, mindenképpen adjon egy esélyt a Munich: The Edge of War-nak, és nézze azzal a bizakodással a filmet, hogy
Fotó: Netflix
Munich: The Edge of War (2021), angol dráma
Rendező: Christian Schwochow
Író: Robert Harris
Forgatókönyvíró: Ben Power
Producer: Andrew Eaton
Társproducer: Robert How
Zene: Isobel Waller-Bridge
Operatőr: Frank Lamm
Szereplők: George MacKay, Jannis Niewöhner, Jeremy Irons, Liv Lisa Fries, Jessica Brown Findlay,
Sandra Hüller, August Diehl.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!