
Fotó: Netflix
Közhellyel élve Dunát lehetne rekeszteni a második világháború történéseit valamilyen formában feldolgozó mozgóképes produkciókról, azonban sosem elég emlékeztetni az embereket arra, hogy a háború semmilyen esetben sem célravezető. A Netflix nemrégiben megjelent filmje a müncheni-egyezmény történéseit mutatja be fikcióval vegyítve, és bepillantást enged abba, hogy mennyire nyomasztó érzés egy küszöbön álló hadviselés árnyékában élni. Ajánló.
2022. február 24., 17:332022. február 24., 17:33
2022. február 24., 23:222022. február 24., 23:22
Rendkívül aggasztó párhuzamot szolgáltat az ukrajnai orosz invázió a Netflix január végén megjelent világháborús filmjének, amely a müncheni egyezmény hátterében végbemenő folyamatokat dolgozza fel.
Nyilván könnyű pálcát törni a múltban történtek felett az összes, rendelkezésre álló információ tudatában, ezzel ellentétben pedig
Fotó: Netflix
Most azonban nem is annyira múlttal való párhuzam a fontos – mert igazából nem lehet egy lapra tenni a második világháború kitöréséhez vezető folyamatokat a jelenlegi orosz–ukrán konfliktussal –, de ha valaki
Fotó: Netflix
A fikciós elemekkel elmesélt történelmi filmeket manapság nagy presztízs lengi körbe, és mint tudjuk, az első és második világégés soha nem fogy ki elmesélésre váró történetekből, amiket úgy dokumentum-, mint játékfilm-rendezők is előszeretettel vesznek elő, hogy aztán díjakra esélyes fesztiválfilmet vagy sokakhoz eljutó közönségfilmet készítsenek belőlük. Ez utóbbit választotta most Christian Schwochow német rendező, aki fogta Robert Harris München című regényét, és a Netflix égisze alatt készített mozgóképes változatot belőle, ami aztán január 21-én vált elérhetővé a streamingfelület előfizetői számára, amit előtte egy limitált moziforgalmazás előzött meg. Jó lehetett ebben a formában nézni az alkotást, hiszen a rendkívül kidolgozott, részletes látványvilágú film biztosan nagyságrendekkel jobban mutatott nagyvásznon
Fotó: Netflix
A történet két fiatal diplomata szemszögéből mutatja be a müncheni egyezmény aláírásához vezető cselekménysorozatot – nyilván ők a kitalált szereplői a történetnek –, hogy
A cselekmény egyik kiindulópontja, hogy az angol Hugh Legat, a történelemben a müncheni egyezmény aláírása miatt meglehetősen rossz emlékű Neville Chamberlain irodavezetője tudomást szerez arról, hogy a tervezett béketárgyalás mögött súlyos, birodalmi törekvések eszkalálódnak, ennek próbál utánajárni, és a lehetőségeihez mérten megakadályozni egykori oxfordi évfolyamtársával, a német Paul von Hartmann-nal, aki részese a Hitlernek dolgozó fordítói államapparátusnak, azonban belső ellenzékiként merényletet is tervez ellene.
Fotó: Netflix
Az alkotást egyesek szerecsenmosdatásnak is tartják, hiszen a negatív megítélésű Neville Chamberlaint majdhogynem az események áldozataként mutatja be a film, egy olyan emberként, aki tényleg képes lenne hősi halált halni a béke megtartásáért, holott ő az egyik felelőse annak, hogy a világháború később mégis kitörhetett.
Ha a müncheni egyezményről akarunk többet megtudni, akkor nem ez az a film, ami megérteti velünk ezt a folyamatot: arra ott van a világháló és a történelemkönyvek. A film csupán a fontosabb szereplők és a körülöttük dolgozók szemszögéből nyújt betekintést abba, hogy mivel is járhatott ennek a történelmi egyezménynek az előkészítése,
Fotó: Netflix
A színészi alakításokra nem lehet panasz, hiszen sikerült leigazolni a veterán Jeremy Ironst, aki nem tud rosszul játszani, és most is szenzációsat alakít Neville Chamberlainként, akinek meggyőződése, hogy a béke az egyetlen járható út. De kapunk egy újabb hátborzongató Hitler-alakítást is, Ulrich Matthestől, akinek rideg mozdulataitól és eszelős tekintetétől kényelmetlen feszengés lehet úrrá a nézőn.
A két főszereplőt játszó, az 1917-ben és a Captain Fantastic-ben már bizonyító George MacKay itt is hozza a kötelezőt, a világra sokszor naivan rácsodálkozó, a meggyőződése mellett kitartó fiatal diplomatát, míg az egykori barátot, és most a barikád másik oldalán álló fordítót a kevésbé ismert Jannis Niewöhner nagyon jól hozza, a két szereplő közti dinamika pedig a nem túl sok közös jelenet ellenére is jól kibontakozik.
Fotó: Netflix
Külön bónusz a filmrajongók számára August Diehl alakítása fanatikus és rettenthetetlen náci tisztként, hiszen korábban Terrence Malick 2019-es Hidden Life-jában éppen ennek ellenkezőjét, egy pacifista farmert alakít, aki nem hajlandó Hitler szolgálatába állni, és ezért az életét is feláldozza. Az, hogy mennyire nagyszerű színész, mi sem bizonyítja jobban, hogy
Aki tehát megnézne egy viszonylag friss alkotást, ami a történelem egyik legnagyobb világégésének nyomasztó árnyékában játszódik, mindenképpen adjon egy esélyt a Munich: The Edge of War-nak, és nézze azzal a bizakodással a filmet, hogy
Fotó: Netflix
Munich: The Edge of War (2021), angol dráma
Rendező: Christian Schwochow
Író: Robert Harris
Forgatókönyvíró: Ben Power
Producer: Andrew Eaton
Társproducer: Robert How
Zene: Isobel Waller-Bridge
Operatőr: Frank Lamm
Szereplők: George MacKay, Jannis Niewöhner, Jeremy Irons, Liv Lisa Fries, Jessica Brown Findlay,
Sandra Hüller, August Diehl.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!