Égitestek, növények, fegyverek a székelyföldi történelmi címereken
Fotó: Borbély Fanni
Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.
Nagy Lilla
2025. március 04., 16:512025. március 04., 16:51
2025. március 04., 16:572025. március 04., 16:57
Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja már több ízben tartott címertani előadást Csíkszeredában: szó volt már az erdélyi címerekről, Románia és Magyarország címereiről, ezúttal azonban szűkítette a kört Székelyföldre. A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat részeként tartott előadásában a címerszakértő ízelítőt nyújtott a székelyföldi címerek mögöttes tartalmából.
Marosszék történelmi címere a térség gazdaságát ábrázolja a négy mezőben
Fotó: Rovás Infó
Szekeres Attila Istvánt nemrégiben felkérték, hogy a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpontban állítson össze egy székely történelmi címersort. A címerbemutatóján helyet kapott a régi székelyföldi címer, amelyet 1510 körül készítettek Csobotfalván, az 1616-ra datált marosvásárhelyi címer, amely valójában egy címerbővítés eredménye, illetve a Napot és a Holdat ábrázoló új székely címer is. A marosvásárhelyi címer „valamilyen úton-módon megkapta a székely rendi nemzet pecsétnyomóját, és azt használta” – pontosított az előadó. A pecsétnyomón a páncélosokkal a kardot tartották, ezt használták a város nevében. „1616-ban történt, hogy Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte az addigi Székelyvásárt, így változott meg a ma ismert Marosvásárhely város neve.”
Hargita megye címere a kereszténységet állítja középpontba
Fotó: Wikibooks
A székelyföldi címereken gyakori a fegyverábrázolás
Szekeres Attila István elsőként Aranyosszék címeréről beszélt, amelyet 1752. július 27-én adtak át hivatalosan levél formájában, amelyben megerősítették a felfegyverzett címeres pecsét rajzát.
Ebben a címerben megjelenik a torockószentgyörgyi vár, az Aranyos, illetve a Maros folyó, továbbá a jelképes tizenkét csillag. Ezt követően Marosszék történelmi címerét elemezte az előadó, amelyet 1753. július 2-án adtak át hivatalosan, és Marosszék gazdaságát ábrázolja. A színes címeren lándzsát, puskát és szablyát láthatunk, búzakalászt, szőlőgerezdet, a Maros folyót és egy termő almafát.
Aranyosszék címerében is megjelenik a Nap- és a Hold-motívum, illetve a kereszt mint a kereszténység szimbóluma is
Fotó: Wikibooks
Udvarhelyszék címerét 1757. március 8-án adták át, és ez a korábbi öt keresztes várospecsétből indult ki. Szó esett a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerről is, amelyet 1793. november 27-án iktattak be: ezen megjelenik a Nap, a Hold, a kereszténység szimbóluma, Szűz Mária és a kis Jézus is. Csupán 1769 után adták át a háromszéki címert, ezen nem jelennek meg égitestek.
A Székelyföld területére eső vármegyék címerei
Az előadó röviden összefoglalta a székely vármegyék címereinek érdekességeit is. Háromszék vármegye címertervét például nem fogadták el, amire magyarázatot nem adtak, így a régi címer került a középpontba az újratervezésnél. Ezen már megjelenik a Nap, a Hold és a csillagok motívuma is.
Szekeres Attila István már többször tartott előadást a címerekrők Csíkszeredában, ezúttal a székelyföldi címerekről beszélt
Fotó: Nagy Lilla
Csík vármegye címere lényegében nem változott, az elemek ugyanazok maradtak, mint korábban, ahogy Udvarhely vármegye címere sem változott. Maros-Torda vármegye esetében volt változás, 1878. február 6-án egy legenda alapján kerültek fel a vitéz, buzogány motívumok, az arany-kék zászló, az aranyalma, illetve a pénzérmék is a címerre. Végül a Torda-Aranyos vármegye címeréről volt szó, amelyet 1882. október 29-én adományoztak a vármegyének, ezen megjelenik a Tordai-hasadék is, illetve az érmék motívuma is.
Az előadás végén Szekeres Attila István bemutatta az új Hargita megyei címertervet is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!