Égitestek, növények, fegyverek a székelyföldi történelmi címereken
Fotó: Borbély Fanni
Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.
Nagy Lilla
2025. március 04., 16:512025. március 04., 16:51
2025. március 04., 16:572025. március 04., 16:57
Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja már több ízben tartott címertani előadást Csíkszeredában: szó volt már az erdélyi címerekről, Románia és Magyarország címereiről, ezúttal azonban szűkítette a kört Székelyföldre. A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat részeként tartott előadásában a címerszakértő ízelítőt nyújtott a székelyföldi címerek mögöttes tartalmából.
Marosszék történelmi címere a térség gazdaságát ábrázolja a négy mezőben
Fotó: Rovás Infó
Szekeres Attila Istvánt nemrégiben felkérték, hogy a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpontban állítson össze egy székely történelmi címersort. A címerbemutatóján helyet kapott a régi székelyföldi címer, amelyet 1510 körül készítettek Csobotfalván, az 1616-ra datált marosvásárhelyi címer, amely valójában egy címerbővítés eredménye, illetve a Napot és a Holdat ábrázoló új székely címer is. A marosvásárhelyi címer „valamilyen úton-módon megkapta a székely rendi nemzet pecsétnyomóját, és azt használta” – pontosított az előadó. A pecsétnyomón a páncélosokkal a kardot tartották, ezt használták a város nevében. „1616-ban történt, hogy Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte az addigi Székelyvásárt, így változott meg a ma ismert Marosvásárhely város neve.”
Hargita megye címere a kereszténységet állítja középpontba
Fotó: Wikibooks
A székelyföldi címereken gyakori a fegyverábrázolás
Szekeres Attila István elsőként Aranyosszék címeréről beszélt, amelyet 1752. július 27-én adtak át hivatalosan levél formájában, amelyben megerősítették a felfegyverzett címeres pecsét rajzát.
Ebben a címerben megjelenik a torockószentgyörgyi vár, az Aranyos, illetve a Maros folyó, továbbá a jelképes tizenkét csillag. Ezt követően Marosszék történelmi címerét elemezte az előadó, amelyet 1753. július 2-án adtak át hivatalosan, és Marosszék gazdaságát ábrázolja. A színes címeren lándzsát, puskát és szablyát láthatunk, búzakalászt, szőlőgerezdet, a Maros folyót és egy termő almafát.
Aranyosszék címerében is megjelenik a Nap- és a Hold-motívum, illetve a kereszt mint a kereszténység szimbóluma is
Fotó: Wikibooks
Udvarhelyszék címerét 1757. március 8-án adták át, és ez a korábbi öt keresztes várospecsétből indult ki. Szó esett a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerről is, amelyet 1793. november 27-án iktattak be: ezen megjelenik a Nap, a Hold, a kereszténység szimbóluma, Szűz Mária és a kis Jézus is. Csupán 1769 után adták át a háromszéki címert, ezen nem jelennek meg égitestek.
A Székelyföld területére eső vármegyék címerei
Az előadó röviden összefoglalta a székely vármegyék címereinek érdekességeit is. Háromszék vármegye címertervét például nem fogadták el, amire magyarázatot nem adtak, így a régi címer került a középpontba az újratervezésnél. Ezen már megjelenik a Nap, a Hold és a csillagok motívuma is.
Szekeres Attila István már többször tartott előadást a címerekrők Csíkszeredában, ezúttal a székelyföldi címerekről beszélt
Fotó: Nagy Lilla
Csík vármegye címere lényegében nem változott, az elemek ugyanazok maradtak, mint korábban, ahogy Udvarhely vármegye címere sem változott. Maros-Torda vármegye esetében volt változás, 1878. február 6-án egy legenda alapján kerültek fel a vitéz, buzogány motívumok, az arany-kék zászló, az aranyalma, illetve a pénzérmék is a címerre. Végül a Torda-Aranyos vármegye címeréről volt szó, amelyet 1882. október 29-én adományoztak a vármegyének, ezen megjelenik a Tordai-hasadék is, illetve az érmék motívuma is.
Az előadás végén Szekeres Attila István bemutatta az új Hargita megyei címertervet is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Legényfogó csirke – videó
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Legényfogó csirke – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!