Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:32

Szép összeget költöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt turisták Romániában

18:13

Az ország szinte összes megyéjében korlátozzák hétfőtől a teherforgalmat a hőség miatt

18:08

A csoportkör után már Franciaország az egyértelmű favorit az Optánál

16:36

Viharok rondíthatnak bele a kánikulába több Hargita megyei településen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

Égitestek, növények, fegyverek a székelyföldi történelmi címereken

címer, történelmi, címer, székelyföldi, Székelyföld, Szekeres Attila István

Fotó: Borbély Fanni

Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.

Nagy Lilla

2025. március 04., 16:512025. március 04., 16:51

2025. március 04., 16:572025. március 04., 16:57

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja már több ízben tartott címertani előadást Csíkszeredában: szó volt már az erdélyi címerekről, Románia és Magyarország címereiről, ezúttal azonban szűkítette a kört Székelyföldre. A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat részeként tartott előadásában a címerszakértő ízelítőt nyújtott a székelyföldi címerek mögöttes tartalmából.

Marosszék történelmi címere a térség gazdaságát ábrázolja a négy mezőben

Fotó: Rovás Infó

Szekeres Attila Istvánt nemrégiben felkérték, hogy a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpontban állítson össze egy székely történelmi címersort. A címerbemutatóján helyet kapott a régi székelyföldi címer, amelyet 1510 körül készítettek Csobotfalván, az 1616-ra datált marosvásárhelyi címer, amely valójában egy címerbővítés eredménye, illetve a Napot és a Holdat ábrázoló új székely címer is. A marosvásárhelyi címer „valamilyen úton-módon megkapta a székely rendi nemzet pecsétnyomóját, és azt használta” – pontosított az előadó. A pecsétnyomón a páncélosokkal a kardot tartották, ezt használták a város nevében. „1616-ban történt, hogy Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte az addigi Székelyvásárt, így változott meg a ma ismert Marosvásárhely város neve.”

Hargita megye címere a kereszténységet állítja középpontba

Fotó: Wikibooks

A székelyföldi címereken gyakori a fegyverábrázolás

Szekeres Attila István elsőként Aranyosszék címeréről beszélt, amelyet 1752. július 27-én adtak át hivatalosan levél formájában, amelyben megerősítették a felfegyverzett címeres pecsét rajzát.

Pecsétrajzról van szó, ugyanis a címer eredetileg hivatalos pecsétekre kellett rákerüljön.

Ebben a címerben megjelenik a torockószentgyörgyi vár, az Aranyos, illetve a Maros folyó, továbbá a jelképes tizenkét csillag. Ezt követően Marosszék történelmi címerét elemezte az előadó, amelyet 1753. július 2-án adtak át hivatalosan, és Marosszék gazdaságát ábrázolja. A színes címeren lándzsát, puskát és szablyát láthatunk, búzakalászt, szőlőgerezdet, a Maros folyót és egy termő almafát.

Aranyosszék címerében is megjelenik a Nap- és a Hold-motívum, illetve a kereszt mint a kereszténység szimbóluma is

Fotó: Wikibooks

Udvarhelyszék címerét 1757. március 8-án adták át, és ez a korábbi öt keresztes várospecsétből indult ki. Szó esett a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerről is, amelyet 1793. november 27-án iktattak be: ezen megjelenik a Nap, a Hold, a kereszténység szimbóluma, Szűz Mária és a kis Jézus is. Csupán 1769 után adták át a háromszéki címert, ezen nem jelennek meg égitestek.

A Székelyföld területére eső vármegyék címerei

Az előadó röviden összefoglalta a székely vármegyék címereinek érdekességeit is. Háromszék vármegye címertervét például nem fogadták el, amire magyarázatot nem adtak, így a régi címer került a középpontba az újratervezésnél. Ezen már megjelenik a Nap, a Hold és a csillagok motívuma is.

Szekeres Attila István már többször tartott előadást a címerekrők Csíkszeredában, ezúttal a székelyföldi címerekről beszélt

Fotó: Nagy Lilla

Csík vármegye címere lényegében nem változott, az elemek ugyanazok maradtak, mint korábban, ahogy Udvarhely vármegye címere sem változott. Maros-Torda vármegye esetében volt változás, 1878. február 6-án egy legenda alapján kerültek fel a vitéz, buzogány motívumok, az arany-kék zászló, az aranyalma, illetve a pénzérmék is a címerre. Végül a Torda-Aranyos vármegye címeréről volt szó, amelyet 1882. október 29-én adományoztak a vármegyének, ezen megjelenik a Tordai-hasadék is, illetve az érmék motívuma is.

Az előadás végén Szekeres Attila István bemutatta az új Hargita megyei címertervet is.

Előadás