Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:59

Több támogatást kaphatnak a magasabb béreket fizető helyi vállalkozások Sepsiszentgyörgyön

14:53

Két versenyen nyolc dobogós helyezést szereztek a csíki tájfutók

14:27

Árvíztől tartanak több folyó székelyföldi szakaszán

14:20

Parajd véget vetett Lövéte uralmának, megnyerte az Udvarhely körzeti focibajnokságot

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Majdnem három évnyi front után vitte véghez az ukrán dezertőr a jól kitervelt szökést Romániába

Egy kiskorút és egy felnőttet próbálnak újraéleszteni a szombat délutáni súlyos balesetnél

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Dalba foglalt élet: Szabó Zsolt

Sok szakmabeli szerint Szabó Zsolt az erdélyi dzsessz megkoronázatlan királya

Fotó: Veres Nándor

Szíve csücske a dzsessz és a blues, jó barátságban van a pop- és a rockzenével, de nem veti meg a népzenét, az operettet, magyar nótát és a csárdásokat sem. Nevetve meséli, tizenkét évesen már keresztelőkön, bálokon, lakodalmakban muzsikált, ma pedig többek között AG Weinberger billentyűse is. Billentyűs, hangszeres, dalszerző, zenetanár. Szabó Zsolt, aki még saját életét is dalba foglalta.

D. Balázs Ildikó

2020. november 16., 17:552020. november 16., 17:55

„Négyéves lehettem, amikor meghallottam egy érdekes hangot otthon az udvaron, majd addig szaladtam, amíg meg is találtam, hogy honnan jön: egyik szomszédfiú ült egy lépcsőn, és húzta a harmonikát. Na, onnantól nekem harmonika kellett, aztán hat és fél éves voltam, mire a szüleim nagy nehezen megvettek egyet. Tízéves koromig autodidakta módon tanulgattam, apám s anyám énekelt mellettem, én meg keresgéltem a hangokat a harmonikán. Aztán tízévesen kerültem Csíkszeredába Sebők Vilmoshoz, tőle tanultam meg az alapokat. Tizenkét éves lehettem, amikor egyszer megláttam nála egy érdekes bútordarabot egy sarokban. Nem tudtam mi az, kiderült, hogy egy pianínó. Az is nagyon megtetszett, kalimpálni kezdtem a zongorán is. Tizenhét évesen, a kilencvenes évek elején vettem egy elektromos zongorát, egy Vermonát, ami akkor menőnek számított, addig bejárogattam iskolákba, kultúrházakba, ahol voltak régi orgonák, zongorák, s ott gyakoroltam, zenéltem éjjel-nappal” – meséli Szabó Zsolt, amikor a zenével való kapcsolatáról faggatom.

Hamar tanult – mondja –, tehetsége is volt hozzá. Nem csoda, ha tizenkét évesen már a falusi felkapott lakodalmas zenészek muzsikálni hívták magukkal.

Aztán néhány év múlva már a városi zenészek is kezdtek érdeklődni iránta, zenélni hívták, lassan befogadták, s úgy alakult, hogy jó pár év múlva már őket vagy a gyermekeiket is tanította.

„Amikor a középiskolát elvégeztem, bekerültem a csíkszeredai Flora étterembe muzsikálni, az akkor nagy szó volt. Elektrotechnikát tanultam, mivel művészeti iskola akkor nem létezett, de engem az egy percig sem érdekelt. A zene volt az életem. Háromévesen egy paksaméta lemezből kiválasztottam az LGT-nek a Ringasd el magad című lemezét, és azt hallgattam állandóan.

Mondtam otthon, hogy zenész leszek, amire csak kacagtak. Amilyen, olyan, de az lettem”

– jegyzi meg.

Hazahívta a csicsói sáros utca

Eleinte kazettáról, lemezekről tanult mindent, hiszen szórakoztató zenét nem volt kitől tanulni. Később Budapest felé vette az irányt, a kőbányai meg a Szófia utcai zenei stúdióban tanult, ma is hálával emlegeti Fogarasi Jánost, Esze Jenőt, Nagy Jánost, Cseke Gábort, Rajnai Jánost, Fekete Istvánt, akiknek sokat köszönhet. Heti rendszerességgel járt haza azokban az években, itthon zenélni kellett, hiszen pénzre volt szükség a tanuláshoz. S hogy a későbbiekben taníthasson is, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zenepedagógia és klasszikus zongora modul szakára is beiratkozott.

Szabó Zsolt zongora-, szintetizátor- és harmonika szakon tanít szórakoztató zenét a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolában és a brassói Tiberiu Brediceanu Művészeti Népiskolában

Fotó: Veres Nándor

„Közben jött a telefon, hogy nem-e mennék hajóra zenélni? Hát hogyne mentem volna, elfogyott a pénzem, egy farkaskutyám, egy mobiltelefonom és két hangszerem volt. Tanulmányaimat befagyasztottam, majd három és fél évre elmentem, és egy luxushajón zongoráztam. Megfordultam vagy száz országban, sok helyen maradhattam volna, de a csicsói sáros utca, ahol születtem, na az mindig hiányzott, eszem ágában sem volt külföldön maradni” – meséli.

Átadni a tudást

Jelenleg több zenekarban is játszik (Friday Rehab, Trend Weding), közös fellépései vannak Szabó Enikővel, Szilágyi Nórával, saját dzsessz- és rockbandája van, a csíkszeredaiak által jól ismert Full Screen együttes alapító tagja, billentyűse, együtt zenél AG Weinbergerrel, de szólóban is játszik. Mindemellett dalokat, dalszövegeket ír, hangszerel, saját szerzeményeit zenészkollégája, Barabás Tamás stúdiójában veszik fel. Legnagyobb szívfájdalma – jegyzi meg –, hogy a járványhelyzet miatt nincsenek bulik, ahol a billentyűk közé csaphatna. Közben zongora, szintetizátor és harmonika szakon tanít szórakoztató zenét a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolában és a brassói Tiberiu Brediceanu Művészeti Népiskolában.

Fia, Bence kilencéves, ötéves korától tanítja zongorázni, lánya, a 14 éves Szonja öt évig zenét tanult, majd egy nap kijelentette, nem szeretne többet zongorázni, inkább rajzolna. És azóta rajzol.

„Sokmindent tanultam, és igyekszem minél hitelesebben játszani, de a tanítás során is a hitelességre törekszem.

Ha zenészként rosszul játszol valamit, meghalsz, elvitted magaddal a sírba, de ha rosszul tanítasz meg valamit, az sajnos megmarad, mert továbbadtad.

Amikor a gyerekek valamit megtanulnak, én boldogabb vagyok, mint ők” – mondja nevetve, és sorolni kezdi tanítványait, akikre igencsak büszke.

A tanítás során is a hitelességre törekszik

Fotó: Veres Nándor

Minden műfajban megvannak a kedvencei, ha például nótázgatni kell, akkor a Kiskereki betyárcsárda dallama csendül fel, szereti a népzenét, hiszen ebbe született bele. „Jöhet bármilyen stílus, nekem a népzene, a magyar nóta a lelkemben maradt. Nekem mindenem a zene. Én boldog vagyok, és nagyon jól vagyok ott és úgy, ahol vagyok. Persze szeretnék minél jobb zenekarokban, minél jobb zenészekkel játszani, de csak akkor, ha megérdemlem, nem azért mert nincs jobb, s én is jó leszek. Azért legyek ott, mert én kellek” – magyarázza.

Sok szakmabeli szerint Szabó Zsolt az erdélyi dzsessz megkoronázatlan királya. Ő azt mondja, „csak” egy zenész, akinek mindene a zene.