
Sok szakmabeli szerint Szabó Zsolt az erdélyi dzsessz megkoronázatlan királya
Fotó: Veres Nándor
Szíve csücske a dzsessz és a blues, jó barátságban van a pop- és a rockzenével, de nem veti meg a népzenét, az operettet, magyar nótát és a csárdásokat sem. Nevetve meséli, tizenkét évesen már keresztelőkön, bálokon, lakodalmakban muzsikált, ma pedig többek között AG Weinberger billentyűse is. Billentyűs, hangszeres, dalszerző, zenetanár. Szabó Zsolt, aki még saját életét is dalba foglalta.
2020. november 16., 17:552020. november 16., 17:55
„Négyéves lehettem, amikor meghallottam egy érdekes hangot otthon az udvaron, majd addig szaladtam, amíg meg is találtam, hogy honnan jön: egyik szomszédfiú ült egy lépcsőn, és húzta a harmonikát. Na, onnantól nekem harmonika kellett, aztán hat és fél éves voltam, mire a szüleim nagy nehezen megvettek egyet. Tízéves koromig autodidakta módon tanulgattam, apám s anyám énekelt mellettem, én meg keresgéltem a hangokat a harmonikán. Aztán tízévesen kerültem Csíkszeredába Sebők Vilmoshoz, tőle tanultam meg az alapokat. Tizenkét éves lehettem, amikor egyszer megláttam nála egy érdekes bútordarabot egy sarokban. Nem tudtam mi az, kiderült, hogy egy pianínó. Az is nagyon megtetszett, kalimpálni kezdtem a zongorán is. Tizenhét évesen, a kilencvenes évek elején vettem egy elektromos zongorát, egy Vermonát, ami akkor menőnek számított, addig bejárogattam iskolákba, kultúrházakba, ahol voltak régi orgonák, zongorák, s ott gyakoroltam, zenéltem éjjel-nappal” – meséli Szabó Zsolt, amikor a zenével való kapcsolatáról faggatom.
Aztán néhány év múlva már a városi zenészek is kezdtek érdeklődni iránta, zenélni hívták, lassan befogadták, s úgy alakult, hogy jó pár év múlva már őket vagy a gyermekeiket is tanította.
„Amikor a középiskolát elvégeztem, bekerültem a csíkszeredai Flora étterembe muzsikálni, az akkor nagy szó volt. Elektrotechnikát tanultam, mivel művészeti iskola akkor nem létezett, de engem az egy percig sem érdekelt. A zene volt az életem. Háromévesen egy paksaméta lemezből kiválasztottam az LGT-nek a Ringasd el magad című lemezét, és azt hallgattam állandóan.
– jegyzi meg.
Eleinte kazettáról, lemezekről tanult mindent, hiszen szórakoztató zenét nem volt kitől tanulni. Később Budapest felé vette az irányt, a kőbányai meg a Szófia utcai zenei stúdióban tanult, ma is hálával emlegeti Fogarasi Jánost, Esze Jenőt, Nagy Jánost, Cseke Gábort, Rajnai Jánost, Fekete Istvánt, akiknek sokat köszönhet. Heti rendszerességgel járt haza azokban az években, itthon zenélni kellett, hiszen pénzre volt szükség a tanuláshoz. S hogy a későbbiekben taníthasson is, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zenepedagógia és klasszikus zongora modul szakára is beiratkozott.
Szabó Zsolt zongora-, szintetizátor- és harmonika szakon tanít szórakoztató zenét a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolában és a brassói Tiberiu Brediceanu Művészeti Népiskolában
Fotó: Veres Nándor
„Közben jött a telefon, hogy nem-e mennék hajóra zenélni? Hát hogyne mentem volna, elfogyott a pénzem, egy farkaskutyám, egy mobiltelefonom és két hangszerem volt. Tanulmányaimat befagyasztottam, majd három és fél évre elmentem, és egy luxushajón zongoráztam. Megfordultam vagy száz országban, sok helyen maradhattam volna, de a csicsói sáros utca, ahol születtem, na az mindig hiányzott, eszem ágában sem volt külföldön maradni” – meséli.
Jelenleg több zenekarban is játszik (Friday Rehab, Trend Weding), közös fellépései vannak Szabó Enikővel, Szilágyi Nórával, saját dzsessz- és rockbandája van, a csíkszeredaiak által jól ismert Full Screen együttes alapító tagja, billentyűse, együtt zenél AG Weinbergerrel, de szólóban is játszik. Mindemellett dalokat, dalszövegeket ír, hangszerel, saját szerzeményeit zenészkollégája, Barabás Tamás stúdiójában veszik fel. Legnagyobb szívfájdalma – jegyzi meg –, hogy a járványhelyzet miatt nincsenek bulik, ahol a billentyűk közé csaphatna. Közben zongora, szintetizátor és harmonika szakon tanít szórakoztató zenét a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolában és a brassói Tiberiu Brediceanu Művészeti Népiskolában.
Fia, Bence kilencéves, ötéves korától tanítja zongorázni, lánya, a 14 éves Szonja öt évig zenét tanult, majd egy nap kijelentette, nem szeretne többet zongorázni, inkább rajzolna. És azóta rajzol.
„Sokmindent tanultam, és igyekszem minél hitelesebben játszani, de a tanítás során is a hitelességre törekszem.
Amikor a gyerekek valamit megtanulnak, én boldogabb vagyok, mint ők” – mondja nevetve, és sorolni kezdi tanítványait, akikre igencsak büszke.
A tanítás során is a hitelességre törekszik
Fotó: Veres Nándor
Minden műfajban megvannak a kedvencei, ha például nótázgatni kell, akkor a Kiskereki betyárcsárda dallama csendül fel, szereti a népzenét, hiszen ebbe született bele. „Jöhet bármilyen stílus, nekem a népzene, a magyar nóta a lelkemben maradt. Nekem mindenem a zene. Én boldog vagyok, és nagyon jól vagyok ott és úgy, ahol vagyok. Persze szeretnék minél jobb zenekarokban, minél jobb zenészekkel játszani, de csak akkor, ha megérdemlem, nem azért mert nincs jobb, s én is jó leszek. Azért legyek ott, mert én kellek” – magyarázza.
Sok szakmabeli szerint Szabó Zsolt az erdélyi dzsessz megkoronázatlan királya. Ő azt mondja, „csak” egy zenész, akinek mindene a zene.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!