
Fotó: Big Bang Média
Izgalmas bűnügyi történet, nagyköltségvetésű kosztümös film, sötét hangulatú krimi, helyenként pedig ízig-vérig akciófilm. Ez mind a Budapest Noir, azonban bármennyire hangzatosak ezek a jelzők, a végeredmény messze nem tökéletes. Kritika Gárdos Éva filmjéről.
2018. szeptember 17., 15:052018. szeptember 17., 15:05
2018. szeptember 17., 16:562018. szeptember 17., 16:56
Budapest egyfajta modernkori örök város. Szeretünk Budapesten lenni, és szeretünk az általunk nem ismert régi Budapest utcáin „járni”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy
Fotó: Big Bang Média
A Kondor Vilmos azonos című regényéből készült, Gárdos Éva által rendezett nagyköltségvetésű közönségfilmben egy bűnügyi újságíró, Gordon Zsigmond hétköznapjaiba kapunk betekintést, aki az Amerikai Egyesült Államokból hazaköltözve Az Est című lapnál a bűnügyi rovatot vezeti és a rendőrökkel párhuzamosan gyilkossági ügyekben nyomoz.
Igen ám, de egy nap az egyik vendéglőben egy különlegesen szép lány tüzet kér tőle, aki suttyomban az ebédjét is kifizetteti az újságíróval. Néhány nap múlva pedig holtan találják a lányt az egyik rosszhírű budapesti utcán.
Fotó: Big Bang Média
A gyilkosság tehát a történet katalizátora, a bűnügyi újságíró pedig a személyes érintettség okán lázas nyomozásba kezd. Közben pedig magánéleti szálon is bonyolódik az élete, hiszen hazatér a Tenki Réka által megformált egykori kolléganője, akivel gyengéd viszonyt ápol, és aki fotósként a szerteágazó nyomozás során hasznos segítségnek bizonyul.
Újságírói praktikákat vet be, kapcsolatokat használ fel és nem fél veszélyes emberekkel sem konfrontálódni, ha a helyzet úgy kívánja.
Fotó: Big Bang Média
A film minden egyes képkockájáról süt, hogy hatalmas költségvetésből forgatták, mégis messze áll a tökéletes alkotástól. A díszlettervező hibátlan munkát végzett, a színészgárda impozáns, a forgatókönyv is jó, viszont azzal, hogy az amerikai film noir és a krimik elemeit keveri bele a rendező, egy kissé mesterkéltnek tűnik az egész.
Fotó: Big Bang Média
A rendőrfőkapitányt alakító Anger Zsolt nagyon jól játszik és kihozza a maximumot a rendelkezésére álló játékidőből, a gazdag zsidó kávékereskedőt alakító Kulka Jánosról viszont ez nem mondható el, hiszen annak ellenére, hogy kulcsszereplő, nem ez az az alkotás, ami kapcsán évek múlva is emlékezni fogunk rá. Tenki Réka ismét bebizonyítja, hogy őt nem lehet félvállról venni, hiszen nagyon jól tud játszani, a főszereplőt alakító Kolovratnik Krisztiánról nem mondható el ez, borzasztóan túljátssza a szerepét, és a legtöbbször teljesen hiteltelen a bűnügyi újságíró szerepében, akit egyfajta régivágású amerikai akcióhősről mintáztak, aki mindenen keresztülvág, hogy elérhesse a célját. A filmben szerepet kapó Dobó Kata semmi többet nem hoz, mint amit a korábbi alakításai alapján elvárunk tőle, Törőcsik Franciskáról pedig az mondható el, hogy bűbájos a szerepében, mint mindig, mellettük pedig Thuróczi Szabolcs hozza a kötelezőt és Mucsi Zoltánban sem kell csalódnunk.
Fotó: Big Bang Média
Bár ez egy bűnügyi történet, a történelmi kontextus és utalások sem maradhatnak el a halott miniszterelnöktől kezdődően, a fasiszta fiatalok megjelenéséig, és a zsidó lét egyre nagyobb teret nyerő ellehetetlenítéséig, de
A Budapest Noir tehát lehetett volna egy jobb film is, ha nem a nagyívű díszlet köré kellett volna felépíteni a cselekményt, és helyenként nem lennének az amerikai elődök hatására tett erőtlen próbálkozásai a történetnek. Nyilván a film alapjául szolgáló regény címe miatt is kellett ez a noiros, titokzatos letűnt kori hangulatot megteremteni, de ezt kevésbé erőltetetten is meg lehetett volna valósítani. Majd talán egy másik rendezővel, egy másik történetben.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!