
Fotó: Big Bang Média
Izgalmas bűnügyi történet, nagyköltségvetésű kosztümös film, sötét hangulatú krimi, helyenként pedig ízig-vérig akciófilm. Ez mind a Budapest Noir, azonban bármennyire hangzatosak ezek a jelzők, a végeredmény messze nem tökéletes. Kritika Gárdos Éva filmjéről.
2018. szeptember 17., 15:052018. szeptember 17., 15:05
2018. szeptember 17., 16:562018. szeptember 17., 16:56
Budapest egyfajta modernkori örök város. Szeretünk Budapesten lenni, és szeretünk az általunk nem ismert régi Budapest utcáin „járni”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy
Fotó: Big Bang Média
A Kondor Vilmos azonos című regényéből készült, Gárdos Éva által rendezett nagyköltségvetésű közönségfilmben egy bűnügyi újságíró, Gordon Zsigmond hétköznapjaiba kapunk betekintést, aki az Amerikai Egyesült Államokból hazaköltözve Az Est című lapnál a bűnügyi rovatot vezeti és a rendőrökkel párhuzamosan gyilkossági ügyekben nyomoz.
Igen ám, de egy nap az egyik vendéglőben egy különlegesen szép lány tüzet kér tőle, aki suttyomban az ebédjét is kifizetteti az újságíróval. Néhány nap múlva pedig holtan találják a lányt az egyik rosszhírű budapesti utcán.
Fotó: Big Bang Média
A gyilkosság tehát a történet katalizátora, a bűnügyi újságíró pedig a személyes érintettség okán lázas nyomozásba kezd. Közben pedig magánéleti szálon is bonyolódik az élete, hiszen hazatér a Tenki Réka által megformált egykori kolléganője, akivel gyengéd viszonyt ápol, és aki fotósként a szerteágazó nyomozás során hasznos segítségnek bizonyul.
Újságírói praktikákat vet be, kapcsolatokat használ fel és nem fél veszélyes emberekkel sem konfrontálódni, ha a helyzet úgy kívánja.
Fotó: Big Bang Média
A film minden egyes képkockájáról süt, hogy hatalmas költségvetésből forgatták, mégis messze áll a tökéletes alkotástól. A díszlettervező hibátlan munkát végzett, a színészgárda impozáns, a forgatókönyv is jó, viszont azzal, hogy az amerikai film noir és a krimik elemeit keveri bele a rendező, egy kissé mesterkéltnek tűnik az egész.
Fotó: Big Bang Média
A rendőrfőkapitányt alakító Anger Zsolt nagyon jól játszik és kihozza a maximumot a rendelkezésére álló játékidőből, a gazdag zsidó kávékereskedőt alakító Kulka Jánosról viszont ez nem mondható el, hiszen annak ellenére, hogy kulcsszereplő, nem ez az az alkotás, ami kapcsán évek múlva is emlékezni fogunk rá. Tenki Réka ismét bebizonyítja, hogy őt nem lehet félvállról venni, hiszen nagyon jól tud játszani, a főszereplőt alakító Kolovratnik Krisztiánról nem mondható el ez, borzasztóan túljátssza a szerepét, és a legtöbbször teljesen hiteltelen a bűnügyi újságíró szerepében, akit egyfajta régivágású amerikai akcióhősről mintáztak, aki mindenen keresztülvág, hogy elérhesse a célját. A filmben szerepet kapó Dobó Kata semmi többet nem hoz, mint amit a korábbi alakításai alapján elvárunk tőle, Törőcsik Franciskáról pedig az mondható el, hogy bűbájos a szerepében, mint mindig, mellettük pedig Thuróczi Szabolcs hozza a kötelezőt és Mucsi Zoltánban sem kell csalódnunk.
Fotó: Big Bang Média
Bár ez egy bűnügyi történet, a történelmi kontextus és utalások sem maradhatnak el a halott miniszterelnöktől kezdődően, a fasiszta fiatalok megjelenéséig, és a zsidó lét egyre nagyobb teret nyerő ellehetetlenítéséig, de
A Budapest Noir tehát lehetett volna egy jobb film is, ha nem a nagyívű díszlet köré kellett volna felépíteni a cselekményt, és helyenként nem lennének az amerikai elődök hatására tett erőtlen próbálkozásai a történetnek. Nyilván a film alapjául szolgáló regény címe miatt is kellett ez a noiros, titokzatos letűnt kori hangulatot megteremteni, de ezt kevésbé erőltetetten is meg lehetett volna valósítani. Majd talán egy másik rendezővel, egy másik történetben.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!