A tűző napsütés elől árnyékos helyekre húzódva dolgoznak a képző- és fotóművészek a székelyudvarhelyi Spanyár-ház udvarán, amikor betoppanunk. Lassan szárad a festék a déli kánikulában, de addig is van idő beszélgetni, egymás munkáit, elképzeléseit jobban megismerni, szakmai témákat megvitatni. A tizenharmadik Pulzus nemzetközi kortárs képzőművészeti alkotótábor a végéhez közeledik, a tíznapos rendezvényt csütörtökön kiállítással zárják.
2024. július 17., 15:132024. július 17., 15:13
2024. július 17., 17:122024. július 17., 17:12
Fotó: Csató Andrea
A tűző napsütés elől árnyékos helyekre húzódva dolgoznak a képző- és fotóművészek a székelyudvarhelyi Spanyár-ház udvarán, amikor betoppanunk. Lassan szárad a festék a déli kánikulában, de addig is van idő beszélgetni, egymás munkáit, elképzeléseit jobban megismerni, szakmai témákat megvitatni. A tizenharmadik Pulzus nemzetközi kortárs képzőművészeti alkotótábor a végéhez közeledik, a tíznapos rendezvényt csütörtökön kiállítással zárják.
2024. július 17., 15:132024. július 17., 15:13
2024. július 17., 17:122024. július 17., 17:12
Fülöp József képzőművész Csíkszeredából érkezett, s mint mondja, már előre tudta, hogy mit fog csinálni a táborban. „Mindegyik alkotótáborban kell dolgozni, úgy gondolom, felkészülten kell jönni, hogy tudjad, mit akarsz. Van, aki egy alapkoncepcióval érkezik, és azt dolgozza ki, vagy éppen folytatja a hosszútávú projektjét. Most ez a nagy meleg kicsit bezavar, délben nem tudunk dolgozni, a festék nagyon nehezen szárad, nem tud jól száradni ilyenkor. Általában éjszakába nyúlóan beszélgetünk, prezentációk vannak, megnézzük egymás munkáit” – foglalta össze röviden.
Fotó: Csató Andrea
Berze Imre, a tábor művészeti vezetője
Fotó: Csató Andrea
Megismerkedtem Vécsi Nagy Zoltán művészettörténésszel, aki akkoriban itt dolgozott a Haáz Rezső Múzeumban, valamint Kovács Árpád művészettörténésszel, majd becsatlakozott Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója is, és együtt találtuk ki a tábor szerkezetét, azt, hogy mit tudunk mi biztosítani, hány személyt tudunk hívni, mennyi időre. Azt terveztük, hogy minden évben új művészeket hívunk. A résztvevők kötelesek egy munkát itt hagyni a múzeum számára a tábor végén, és ez a gyűjtemény most már szép darabszámnak örvend. A klasszikusabb gyűjteményekhez képest nem annyira összetett, viszont olyan keresztmetszetet nyújt a jövő generáció számára, amely egyfajta vizuális beszámoló erről az időszakról.”
Fotó: Csató Andrea
Fontos továbbá a tapasztaltabb képzőművészek meghívása és a fiatalabb, ígéretes tehetségek egyazon időben való létezése a művésztelepen, a gondolkodás, a plasztikai tapasztalatoknak az átöröklése, az íve, az, hogy kicsalogassuk a műterem magányából a művészeket, és hogy a különböző generációk gondolkodásmódja inspirálja a további munkákat.”
Fotó: Csató Andrea
„Ez sok esetben érződik néhány műalkotáson, de ez nem zavar minket. Aki volt már művésztelepen, teljesen érti ezt a történetet.
Aki kell tudjon róla, az tud, a szakmabeliek mindenképp követik, a tíz nap alatt bejárnak, meglátogatnak, segítenek ezzel-azzal, hol technikai felszereléssel, hol sörrel, dinnyével, hol pedig megoldják az aktuális problémát. Ilyen szinten a régi pulzusosok a jövőben is magukénak érzik ezt a tábort, ami számomra igazán kedves.”
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!