A fal mellett sorakozó képek, bedobozolt könyvek, személyes tárgyak, megannyi emlék és történet: egy élet munkáját csomagolta össze Márton Árpád festőművész. Műtermében, melyben több mint ötven éven át alkotott, pakolás közben fogadott bennünket.
2025. július 19., 17:532025. július 19., 17:53
Felújítják a csíkszeredai Városi Művelődési Házat, így ki kell üríteni az épületet – adtuk hírül több alkalommal is. A Csíki Játékszín és a Hargita Néptáncszínház már kiköltözött. Van azonban az épületben – az egykori három közül – egy olyan műterem, amelyben több mint ötven évig alkotott a város kiemelkedő festőművésze, Márton Árpád.
A műterem történetéről több alkalommal is mesélt Árpi bácsi, amikor az évek során meglátogattuk itt.

Hogyan kerültek az első rajzai egy Ady-kötetbe, miért éppen Árpádnak keresztelték a szülei, és miért is választotta Kolozsvár helyett Csíkszeredát? Többek között ezekről is mesél Márton Árpád festőművész, aki a hétvégén Magyar Örökség díjban részesül Budapesten.
Ezúttal emlékek és több évtizede készült képek is előkerültek, és a felidézett történetek derűje mellett a máskor békés alkotóteret szomorúság lengte be. Az áruszállító autó, amelyet egy egykori tanítványa bocsájtott rendelkezésére a költözéshez, a bejárat előtt állt, hogy a Szakszervezetek Művelődési Házához – itt kapott Árpi bácsi egy termet – szállítsa mindazt, ami már becsomagolva, útra készen áll.
Hetek, hónapok óta ez viszi el a figyelmét, szeretne már visszatérni az alkotáshoz – mondta látogatásunk végén búcsúzóul a 85. évében járó festőművész.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!