
A korabeli tárgyak a kiállítás „húzóelemei”
Fotó: Katona Zoltán
Kis térben, de tömény kiállítást kapunk a nagy mesemondóról a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet jóvoltából került a folyosókra és a falakra Benedek Elek élete. Képek, írások, illetve tárgyak – ha utóbbiak nem is személyesek, akkor is kitűnően szemléltetik azt a korszakot és azt a régi életet, amiben a gyerekek Elek apója élt.
2021. május 26., 18:452021. május 26., 18:45
2021. május 26., 18:462021. május 26., 18:46
Nemcsak mesemondó, de kitűnő újságíró, illetve nem mellékesen politikus is volt Benedek Elek – nyilván, hogy ez nem ebből a kiállításból derül ki, de ez is ráerősít. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás ugyanis több részre, illetve fejezetre bontható.
A Művelődési Ház felső emeletén, az irodák előtt egy több mint száz évvel ezelőtt használatos „minitanterem” fogad paddal, íróvesszőkkel, illetve abakusszal – utóbbi a golyós számológép, amelynek igen kicsi változataival ma is találkozhatunk, az okostelefonos, digitális világban. Ha már iskola, akkor nyilván az egyik első panó Benedek Elek egykori iskoláiról szól, köztük a székelyudvarhelyiről: a református kollégiumba járt ugyanis a Kisbaconból származó kisdiák, de nemcsak az ő udvarhelyi éveiről, hanem egyáltalán a neves kollégiumról is olvashatunk.

A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Betérve a folyosóra Benedek Elek családjáról, felmenőiről, illetve feleségéről, Fischer Máriáról szól a következő része a tárlatnak – több jó minőségű fényképen látható Elek apó gyerekeivel és unokáival, akik közül többen ugyancsak írók, illetve irodalommal foglalkozó, igen ismert emberek lettek, gondoljunk csak Benedek Marcellre és Benedek Istvánra. Ugyancsak itt kapott helyet a székelyföldi mondákból és mesékből összeállított első gyermekkötete, illetve az arról szóló tudnivalók, írások.
Oszlop az oszlopos teremben
Fotó: Katona Zoltán
Innen lépünk be az oszlopos terembe, amelynek közepén két tárolóban korabeli tárgyat figyelhetünk meg, többek között palatáblát, írótollat, írókát, spongyát, kalamárist, pecsételőt és más, olyan dolgokat, amelyekről nemcsak a mai generációk, de a korábbiak sem nagyon hallottak. Illetve csak akkor, ha érdekelte őket mondjuk a történelem, és beszélgettek is a régi időkről a nagyszülőkkel.
Szívmelengető családi fotók
Fotó: Katona Zoltán
Benedek Elek az újságírásban és a gyerekirodalomban alkotott nagyot – ennek megfelelően a pályatársakról, illetve az újságíró korszakáról is részletes leírások olvashatók, fényképekkel illusztrálva. Ugyanott azt is elolvashatjuk, hogy mit írtak róla a kortársak, többek között Tóth Aladár a Nyugatban, 1929-ben: „...íme, egy egésze ember, kiben nagyszerűen összeforrott az irodalom és az élet embere. Csupa talpraesettség, egyenesség, gerincesség, bátor emelkedettség és ugyanakkor csupa szívbéli lágyság, melegség.”
No meg a Cimbora, a hányatott sorsú, mégis óriási etalon-jelleggel bíró kiadvány, Elek apó életének egyik legnagyobb „dobása”, a sokszor anyagi és szellemi nehézségek árán megjelentetett gyereklap.

Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
Az információs, fényképes pannók mellett több kis grafika is helyet kapott a falakon, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett pályázatra készültek, illetve több báb is van, amelyekben Elek apó mesefiguráit ismerjük fel. A kiállítás sok újat ad egy olyan látogatónak is, aki nagyvonalakban tudja Benedek Elek élettörténetét, és a meséit olvasta vagy olvastatta gyerekkorában.
A könyvek és szereplőik
Fotó: Katona Zoltán
A hely egy kicsit különleges, ugyanis a Művelődési Ház felső emeletén, az ún. oszlopos teremben van elhelyezve a panók és a tárolók egy része, illetve az odavezető folyosón és előtérben, ahol a hely természeténél fogva más dolgok is vannak, például régi kórusfényképek, asztalok, szobrok és egyebek. Ki- vagy behallatszik az éppen folyó népzenei próba hangja, a munkatársak munkájukat végezve át-átmennek a helyiségeken, de ez a hely „szellemisége”.
Igen jól illusztrált kiállításról van szó
Fotó: Katona Zoltán
Diákcsoportok számára különlegesen érdekes lehet a kiállítás, főleg ha egy olyan tanár vagy tanító vezetésével teszik azt, aki sokat tud és jól is beszél Benedek Elekről.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!