
A korabeli tárgyak a kiállítás „húzóelemei”
Fotó: Katona Zoltán
Kis térben, de tömény kiállítást kapunk a nagy mesemondóról a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet jóvoltából került a folyosókra és a falakra Benedek Elek élete. Képek, írások, illetve tárgyak – ha utóbbiak nem is személyesek, akkor is kitűnően szemléltetik azt a korszakot és azt a régi életet, amiben a gyerekek Elek apója élt.
2021. május 26., 18:452021. május 26., 18:45
2021. május 26., 18:462021. május 26., 18:46
Nemcsak mesemondó, de kitűnő újságíró, illetve nem mellékesen politikus is volt Benedek Elek – nyilván, hogy ez nem ebből a kiállításból derül ki, de ez is ráerősít. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás ugyanis több részre, illetve fejezetre bontható.
A Művelődési Ház felső emeletén, az irodák előtt egy több mint száz évvel ezelőtt használatos „minitanterem” fogad paddal, íróvesszőkkel, illetve abakusszal – utóbbi a golyós számológép, amelynek igen kicsi változataival ma is találkozhatunk, az okostelefonos, digitális világban. Ha már iskola, akkor nyilván az egyik első panó Benedek Elek egykori iskoláiról szól, köztük a székelyudvarhelyiről: a református kollégiumba járt ugyanis a Kisbaconból származó kisdiák, de nemcsak az ő udvarhelyi éveiről, hanem egyáltalán a neves kollégiumról is olvashatunk.

A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Betérve a folyosóra Benedek Elek családjáról, felmenőiről, illetve feleségéről, Fischer Máriáról szól a következő része a tárlatnak – több jó minőségű fényképen látható Elek apó gyerekeivel és unokáival, akik közül többen ugyancsak írók, illetve irodalommal foglalkozó, igen ismert emberek lettek, gondoljunk csak Benedek Marcellre és Benedek Istvánra. Ugyancsak itt kapott helyet a székelyföldi mondákból és mesékből összeállított első gyermekkötete, illetve az arról szóló tudnivalók, írások.
Oszlop az oszlopos teremben
Fotó: Katona Zoltán
Innen lépünk be az oszlopos terembe, amelynek közepén két tárolóban korabeli tárgyat figyelhetünk meg, többek között palatáblát, írótollat, írókát, spongyát, kalamárist, pecsételőt és más, olyan dolgokat, amelyekről nemcsak a mai generációk, de a korábbiak sem nagyon hallottak. Illetve csak akkor, ha érdekelte őket mondjuk a történelem, és beszélgettek is a régi időkről a nagyszülőkkel.
Szívmelengető családi fotók
Fotó: Katona Zoltán
Benedek Elek az újságírásban és a gyerekirodalomban alkotott nagyot – ennek megfelelően a pályatársakról, illetve az újságíró korszakáról is részletes leírások olvashatók, fényképekkel illusztrálva. Ugyanott azt is elolvashatjuk, hogy mit írtak róla a kortársak, többek között Tóth Aladár a Nyugatban, 1929-ben: „...íme, egy egésze ember, kiben nagyszerűen összeforrott az irodalom és az élet embere. Csupa talpraesettség, egyenesség, gerincesség, bátor emelkedettség és ugyanakkor csupa szívbéli lágyság, melegség.”
No meg a Cimbora, a hányatott sorsú, mégis óriási etalon-jelleggel bíró kiadvány, Elek apó életének egyik legnagyobb „dobása”, a sokszor anyagi és szellemi nehézségek árán megjelentetett gyereklap.

Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
Az információs, fényképes pannók mellett több kis grafika is helyet kapott a falakon, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett pályázatra készültek, illetve több báb is van, amelyekben Elek apó mesefiguráit ismerjük fel. A kiállítás sok újat ad egy olyan látogatónak is, aki nagyvonalakban tudja Benedek Elek élettörténetét, és a meséit olvasta vagy olvastatta gyerekkorában.
A könyvek és szereplőik
Fotó: Katona Zoltán
A hely egy kicsit különleges, ugyanis a Művelődési Ház felső emeletén, az ún. oszlopos teremben van elhelyezve a panók és a tárolók egy része, illetve az odavezető folyosón és előtérben, ahol a hely természeténél fogva más dolgok is vannak, például régi kórusfényképek, asztalok, szobrok és egyebek. Ki- vagy behallatszik az éppen folyó népzenei próba hangja, a munkatársak munkájukat végezve át-átmennek a helyiségeken, de ez a hely „szellemisége”.
Igen jól illusztrált kiállításról van szó
Fotó: Katona Zoltán
Diákcsoportok számára különlegesen érdekes lehet a kiállítás, főleg ha egy olyan tanár vagy tanító vezetésével teszik azt, aki sokat tud és jól is beszél Benedek Elekről.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!
A sütőtök az ősz slágere, igazi vitaminbomba. Sütése gyerekjáték, akár air fryerben is elkészíthető, villámgyorsan.
Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.
szóljon hozzá!