
A korabeli tárgyak a kiállítás „húzóelemei”
Fotó: Katona Zoltán
Kis térben, de tömény kiállítást kapunk a nagy mesemondóról a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet jóvoltából került a folyosókra és a falakra Benedek Elek élete. Képek, írások, illetve tárgyak – ha utóbbiak nem is személyesek, akkor is kitűnően szemléltetik azt a korszakot és azt a régi életet, amiben a gyerekek Elek apója élt.
2021. május 26., 18:452021. május 26., 18:45
2021. május 26., 18:462021. május 26., 18:46
Nemcsak mesemondó, de kitűnő újságíró, illetve nem mellékesen politikus is volt Benedek Elek – nyilván, hogy ez nem ebből a kiállításból derül ki, de ez is ráerősít. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás ugyanis több részre, illetve fejezetre bontható.
A Művelődési Ház felső emeletén, az irodák előtt egy több mint száz évvel ezelőtt használatos „minitanterem” fogad paddal, íróvesszőkkel, illetve abakusszal – utóbbi a golyós számológép, amelynek igen kicsi változataival ma is találkozhatunk, az okostelefonos, digitális világban. Ha már iskola, akkor nyilván az egyik első panó Benedek Elek egykori iskoláiról szól, köztük a székelyudvarhelyiről: a református kollégiumba járt ugyanis a Kisbaconból származó kisdiák, de nemcsak az ő udvarhelyi éveiről, hanem egyáltalán a neves kollégiumról is olvashatunk.

A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Betérve a folyosóra Benedek Elek családjáról, felmenőiről, illetve feleségéről, Fischer Máriáról szól a következő része a tárlatnak – több jó minőségű fényképen látható Elek apó gyerekeivel és unokáival, akik közül többen ugyancsak írók, illetve irodalommal foglalkozó, igen ismert emberek lettek, gondoljunk csak Benedek Marcellre és Benedek Istvánra. Ugyancsak itt kapott helyet a székelyföldi mondákból és mesékből összeállított első gyermekkötete, illetve az arról szóló tudnivalók, írások.
Oszlop az oszlopos teremben
Fotó: Katona Zoltán
Innen lépünk be az oszlopos terembe, amelynek közepén két tárolóban korabeli tárgyat figyelhetünk meg, többek között palatáblát, írótollat, írókát, spongyát, kalamárist, pecsételőt és más, olyan dolgokat, amelyekről nemcsak a mai generációk, de a korábbiak sem nagyon hallottak. Illetve csak akkor, ha érdekelte őket mondjuk a történelem, és beszélgettek is a régi időkről a nagyszülőkkel.
Szívmelengető családi fotók
Fotó: Katona Zoltán
Benedek Elek az újságírásban és a gyerekirodalomban alkotott nagyot – ennek megfelelően a pályatársakról, illetve az újságíró korszakáról is részletes leírások olvashatók, fényképekkel illusztrálva. Ugyanott azt is elolvashatjuk, hogy mit írtak róla a kortársak, többek között Tóth Aladár a Nyugatban, 1929-ben: „...íme, egy egésze ember, kiben nagyszerűen összeforrott az irodalom és az élet embere. Csupa talpraesettség, egyenesség, gerincesség, bátor emelkedettség és ugyanakkor csupa szívbéli lágyság, melegség.”
No meg a Cimbora, a hányatott sorsú, mégis óriási etalon-jelleggel bíró kiadvány, Elek apó életének egyik legnagyobb „dobása”, a sokszor anyagi és szellemi nehézségek árán megjelentetett gyereklap.

Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
Az információs, fényképes pannók mellett több kis grafika is helyet kapott a falakon, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett pályázatra készültek, illetve több báb is van, amelyekben Elek apó mesefiguráit ismerjük fel. A kiállítás sok újat ad egy olyan látogatónak is, aki nagyvonalakban tudja Benedek Elek élettörténetét, és a meséit olvasta vagy olvastatta gyerekkorában.
A könyvek és szereplőik
Fotó: Katona Zoltán
A hely egy kicsit különleges, ugyanis a Művelődési Ház felső emeletén, az ún. oszlopos teremben van elhelyezve a panók és a tárolók egy része, illetve az odavezető folyosón és előtérben, ahol a hely természeténél fogva más dolgok is vannak, például régi kórusfényképek, asztalok, szobrok és egyebek. Ki- vagy behallatszik az éppen folyó népzenei próba hangja, a munkatársak munkájukat végezve át-átmennek a helyiségeken, de ez a hely „szellemisége”.
Igen jól illusztrált kiállításról van szó
Fotó: Katona Zoltán
Diákcsoportok számára különlegesen érdekes lehet a kiállítás, főleg ha egy olyan tanár vagy tanító vezetésével teszik azt, aki sokat tud és jól is beszél Benedek Elekről.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!