„Az irodalom és az élet embere.” Kiállítás Benedek Elekről
A korabeli tárgyak a kiállítás „húzóelemei”
Fotó: Katona Zoltán
Kis térben, de tömény kiállítást kapunk a nagy mesemondóról a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet jóvoltából került a folyosókra és a falakra Benedek Elek élete. Képek, írások, illetve tárgyak – ha utóbbiak nem is személyesek, akkor is kitűnően szemléltetik azt a korszakot és azt a régi életet, amiben a gyerekek Elek apója élt.
Katona Zoltán
2021. május 26., 18:452021. május 26., 18:45
2021. május 26., 18:462021. május 26., 18:46
Nemcsak mesemondó, de kitűnő újságíró, illetve nem mellékesen politikus is volt Benedek Elek – nyilván, hogy ez nem ebből a kiállításból derül ki, de ez is ráerősít. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás ugyanis több részre, illetve fejezetre bontható.
A Művelődési Ház felső emeletén, az irodák előtt egy több mint száz évvel ezelőtt használatos „minitanterem” fogad paddal, íróvesszőkkel, illetve abakusszal – utóbbi a golyós számológép, amelynek igen kicsi változataival ma is találkozhatunk, az okostelefonos, digitális világban. Ha már iskola, akkor nyilván az egyik első panó Benedek Elek egykori iskoláiról szól, köztük a székelyudvarhelyiről: a református kollégiumba járt ugyanis a Kisbaconból származó kisdiák, de nemcsak az ő udvarhelyi éveiről, hanem egyáltalán a neves kollégiumról is olvashatunk.
korábban írtuk
Egy iskola 350 éve. Kiállítás a Református Kollégium történetéről
A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Betérve a folyosóra Benedek Elek családjáról, felmenőiről, illetve feleségéről, Fischer Máriáról szól a következő része a tárlatnak – több jó minőségű fényképen látható Elek apó gyerekeivel és unokáival, akik közül többen ugyancsak írók, illetve irodalommal foglalkozó, igen ismert emberek lettek, gondoljunk csak Benedek Marcellre és Benedek Istvánra. Ugyancsak itt kapott helyet a székelyföldi mondákból és mesékből összeállított első gyermekkötete, illetve az arról szóló tudnivalók, írások.
Oszlop az oszlopos teremben
Fotó: Katona Zoltán
Innen lépünk be az oszlopos terembe, amelynek közepén két tárolóban korabeli tárgyat figyelhetünk meg, többek között palatáblát, írótollat, írókát, spongyát, kalamárist, pecsételőt és más, olyan dolgokat, amelyekről nemcsak a mai generációk, de a korábbiak sem nagyon hallottak. Illetve csak akkor, ha érdekelte őket mondjuk a történelem, és beszélgettek is a régi időkről a nagyszülőkkel.
Szívmelengető családi fotók
Fotó: Katona Zoltán
Benedek Elek az újságírásban és a gyerekirodalomban alkotott nagyot – ennek megfelelően a pályatársakról, illetve az újságíró korszakáról is részletes leírások olvashatók, fényképekkel illusztrálva. Ugyanott azt is elolvashatjuk, hogy mit írtak róla a kortársak, többek között Tóth Aladár a Nyugatban, 1929-ben: „...íme, egy egésze ember, kiben nagyszerűen összeforrott az irodalom és az élet embere. Csupa talpraesettség, egyenesség, gerincesség, bátor emelkedettség és ugyanakkor csupa szívbéli lágyság, melegség.”
No meg a Cimbora, a hányatott sorsú, mégis óriási etalon-jelleggel bíró kiadvány, Elek apó életének egyik legnagyobb „dobása”, a sokszor anyagi és szellemi nehézségek árán megjelentetett gyereklap.
korábban írtuk
Fikciómentes valóság. Nemcsak mesemondó volt Benedek Elek
Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
Az információs, fényképes pannók mellett több kis grafika is helyet kapott a falakon, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett pályázatra készültek, illetve több báb is van, amelyekben Elek apó mesefiguráit ismerjük fel. A kiállítás sok újat ad egy olyan látogatónak is, aki nagyvonalakban tudja Benedek Elek élettörténetét, és a meséit olvasta vagy olvastatta gyerekkorában.
A könyvek és szereplőik
Fotó: Katona Zoltán
A hely egy kicsit különleges, ugyanis a Művelődési Ház felső emeletén, az ún. oszlopos teremben van elhelyezve a panók és a tárolók egy része, illetve az odavezető folyosón és előtérben, ahol a hely természeténél fogva más dolgok is vannak, például régi kórusfényképek, asztalok, szobrok és egyebek. Ki- vagy behallatszik az éppen folyó népzenei próba hangja, a munkatársak munkájukat végezve át-átmennek a helyiségeken, de ez a hely „szellemisége”.
Igen jól illusztrált kiállításról van szó
Fotó: Katona Zoltán
Diákcsoportok számára különlegesen érdekes lehet a kiállítás, főleg ha egy olyan tanár vagy tanító vezetésével teszik azt, aki sokat tud és jól is beszél Benedek Elekről.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!