„Az irodalom és az élet embere.” Kiállítás Benedek Elekről
A korabeli tárgyak a kiállítás „húzóelemei”
Fotó: Katona Zoltán
Kis térben, de tömény kiállítást kapunk a nagy mesemondóról a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet jóvoltából került a folyosókra és a falakra Benedek Elek élete. Képek, írások, illetve tárgyak – ha utóbbiak nem is személyesek, akkor is kitűnően szemléltetik azt a korszakot és azt a régi életet, amiben a gyerekek Elek apója élt.
Katona Zoltán
2021. május 26., 18:452021. május 26., 18:45
2021. május 26., 18:462021. május 26., 18:46
Nemcsak mesemondó, de kitűnő újságíró, illetve nem mellékesen politikus is volt Benedek Elek – nyilván, hogy ez nem ebből a kiállításból derül ki, de ez is ráerősít. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás ugyanis több részre, illetve fejezetre bontható.
A Művelődési Ház felső emeletén, az irodák előtt egy több mint száz évvel ezelőtt használatos „minitanterem” fogad paddal, íróvesszőkkel, illetve abakusszal – utóbbi a golyós számológép, amelynek igen kicsi változataival ma is találkozhatunk, az okostelefonos, digitális világban. Ha már iskola, akkor nyilván az egyik első panó Benedek Elek egykori iskoláiról szól, köztük a székelyudvarhelyiről: a református kollégiumba járt ugyanis a Kisbaconból származó kisdiák, de nemcsak az ő udvarhelyi éveiről, hanem egyáltalán a neves kollégiumról is olvashatunk.
korábban írtuk
Egy iskola 350 éve. Kiállítás a Református Kollégium történetéről
A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Betérve a folyosóra Benedek Elek családjáról, felmenőiről, illetve feleségéről, Fischer Máriáról szól a következő része a tárlatnak – több jó minőségű fényképen látható Elek apó gyerekeivel és unokáival, akik közül többen ugyancsak írók, illetve irodalommal foglalkozó, igen ismert emberek lettek, gondoljunk csak Benedek Marcellre és Benedek Istvánra. Ugyancsak itt kapott helyet a székelyföldi mondákból és mesékből összeállított első gyermekkötete, illetve az arról szóló tudnivalók, írások.
Oszlop az oszlopos teremben
Fotó: Katona Zoltán
Innen lépünk be az oszlopos terembe, amelynek közepén két tárolóban korabeli tárgyat figyelhetünk meg, többek között palatáblát, írótollat, írókát, spongyát, kalamárist, pecsételőt és más, olyan dolgokat, amelyekről nemcsak a mai generációk, de a korábbiak sem nagyon hallottak. Illetve csak akkor, ha érdekelte őket mondjuk a történelem, és beszélgettek is a régi időkről a nagyszülőkkel.
Szívmelengető családi fotók
Fotó: Katona Zoltán
Benedek Elek az újságírásban és a gyerekirodalomban alkotott nagyot – ennek megfelelően a pályatársakról, illetve az újságíró korszakáról is részletes leírások olvashatók, fényképekkel illusztrálva. Ugyanott azt is elolvashatjuk, hogy mit írtak róla a kortársak, többek között Tóth Aladár a Nyugatban, 1929-ben: „...íme, egy egésze ember, kiben nagyszerűen összeforrott az irodalom és az élet embere. Csupa talpraesettség, egyenesség, gerincesség, bátor emelkedettség és ugyanakkor csupa szívbéli lágyság, melegség.”
No meg a Cimbora, a hányatott sorsú, mégis óriási etalon-jelleggel bíró kiadvány, Elek apó életének egyik legnagyobb „dobása”, a sokszor anyagi és szellemi nehézségek árán megjelentetett gyereklap.
korábban írtuk
Fikciómentes valóság. Nemcsak mesemondó volt Benedek Elek
Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
Az információs, fényképes pannók mellett több kis grafika is helyet kapott a falakon, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett pályázatra készültek, illetve több báb is van, amelyekben Elek apó mesefiguráit ismerjük fel. A kiállítás sok újat ad egy olyan látogatónak is, aki nagyvonalakban tudja Benedek Elek élettörténetét, és a meséit olvasta vagy olvastatta gyerekkorában.
A könyvek és szereplőik
Fotó: Katona Zoltán
A hely egy kicsit különleges, ugyanis a Művelődési Ház felső emeletén, az ún. oszlopos teremben van elhelyezve a panók és a tárolók egy része, illetve az odavezető folyosón és előtérben, ahol a hely természeténél fogva más dolgok is vannak, például régi kórusfényképek, asztalok, szobrok és egyebek. Ki- vagy behallatszik az éppen folyó népzenei próba hangja, a munkatársak munkájukat végezve át-átmennek a helyiségeken, de ez a hely „szellemisége”.
Igen jól illusztrált kiállításról van szó
Fotó: Katona Zoltán
Diákcsoportok számára különlegesen érdekes lehet a kiállítás, főleg ha egy olyan tanár vagy tanító vezetésével teszik azt, aki sokat tud és jól is beszél Benedek Elekről.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Tatár beefsteak – videó
Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.
Tatár beefsteak – videó
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Lusta asszony rétese – videó
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Lusta asszony rétese – videó
Esterházy-rostélyos
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Esterházy-rostélyos
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Mi legyen a karácsonyfával?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Mi legyen a karácsonyfával?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!