
Tamás Kincső Csíkszeredában született, jelenleg Sepsikőröspatakon él
Fotó: Tamás Kincső személyes archívuma
Ha most választana olyan szakmát, ami a megélhetését biztosítja, akkor állatorvos lenne. Kislánykora óta érdeklődik az állatok világa iránt, ma van egy lova, öt kutyája és egy cicája, de volt időszak, amikor madárfiókákat nevelgetett. Messze a város zajától, vadregényes környezetben él Tamás Kincső prózaíró, vele beszélgettem pályaválasztásról, műveiről, az őt körülvevő világról.
2022. június 02., 18:502022. június 02., 18:50
Diákéveiben az irodalom terén érte a legtöbb olyan siker, ami ösztönzőleg hatott rá, s mivel nem akart irodalomtanár lenni, író lett – röviden akár így is összefoglalható a csíkszeredai születésű, jelenleg Sepsikőröspatakon élő Tamás Kincső pályaválasztása. De a sor folytatódik, ugyanis mivel azt már nagyon hamar érzékelte, hogy az írásból nem igazán lehet jól megélni, gyógyszerésznek tanult. Egy író, aki gyógyszerész, vagy egy gyógyszerész, aki ír is?
„Innen visszatekintve, ahol most vagyok, inkább ambíciószerűségnek tűnik az írás, mert mindig tudtam, hogy van tehetségem, de sokat is dolgoztam én azon a tehetségen.
Édesanyámnak gyógyszertára volt, én pedig felvételiztem a marosvásárhelyi MOGYE Gyógyszerészeti Karára, ahová be is jutottam, közben továbbra is olvastam, s volt egy rövid időszak, amikor párhuzamosan a színire is szerettem volna beiratkozni, de rájöttem, nem fog működni. Az egyetem befejeztével rezidens gyógyszerésznek álltam Kolozsváron, ekkor találkoztam a leendő férjemmel, s rövid időn belül megszületett két gyermekünk is. 2014-ben váltunk el, ez volt az az esztendő, amikor a gyerekek sokat voltak az apjukkal, rengeteg szabadidőm és szabadságom lett hirtelen, és igazából akkor kezdtem el egészen komolyan írni és publikálni” – eleveníti fel.
Kincső kedvenc időtöltése a lovaglás, s ha a kutyái is elkísérik, az már hab a tortán
Fotó: Tamás Kincső személyes archívuma
Mint meséli, a pályán való elindulásban hatalmas segítség volt számára az Esztergomban élő Onagy Zoltán szerkesztő, szabadúszó író támogatása. „Az ő segítségével kezdtem el írni. Küldtem az anyagot, kijavította, visszaküldte, megtanította, hogyan is kell kinézzen egy eladható munka. Anyagaimat segített folyóiratokban elhelyezni, egyáltalán ebben a kortárs irodalmi világba általa, az ő segítségével jutottam be”.
Kincső számára a 2016-os esztendő bizonyult a legtermékenyebbnek, akkor jelent meg ugyanis A Csinált-patak állatkertje című kötete, de ebben az évben alkotói ösztöndíjakat, debütdíjat is kapott. Ugyanabban az évben sikerült a kiadónál elhelyezni a Módos asszony üres kézzel című regényét is, ami egy év múlva jelent meg. 2018-ban látott napvilágot a Fehér kavicsok című kisregénye, amit alig három hét leforgása alatt írt meg. Ez utóbbi – mondja – mindhárom közül a számára a legkedvesebb, élete egy speciális momentumában íródott.
„Mindezek mellett 2018-ban még összeírtam egy novelláskötetre való anyagot, A Csinált-patak gyerekei címmel, ami kimondottan a gyerekekről szól, a gyermeki lélekről, a koccanásokról, súrlódásokról, ahogy ők felfedezik a világot. Meg szoktam róla feledkezni, nem igazán tartom számon a kiadandó anyagaim között” – fűzi hozzá.
Két éve van saját lova
Fotó: Tamás Kincső személyes archívuma
Ahhoz, hogy az ember megírjon egy regényt, nagyon komoly indító ok kell – vallja, amikor a Módos asszony üres kézzel című regényéről kérdezem. Generációs konfliktusok, hagyományok, a valóság illúziójának a regénye ez, melynek témája mélyen foglalkoztatta Kincsőt. Egy keserédes történet rólunk, mindannyiunkról, az erdélyi valóságról. Könyveiben egyébként hangsúlyosan jelen van az állatvilág, az állatokhoz való viszonyulása, A Csinált-patak állatkertjében például az a környezet köszön vissza, ahol ő és gyermekei élnek.
Kincső két tinédzser gyermek édesanyja, Ábel hamarosan 15 éves lesz, Abigél 13 éves. Azt is mondhatnák, Abigél édesanyja nyomdokaiban lépeget, hiszen mint megtudom, éppen egy kisregényen dolgozik. De térjünk csak vissza még a gyermekkori vágyakhoz, ugyanis nagy álma vált valóra – meséli –, amikor jó pár éve Sepsikőröspatakra költözhetett, erdő-mező szélére.
meséli lelkesen. S ez az a pont, amikor videóbeszélgetés lévén fordít a kamera állásán, s én is szétnézhetek a vadregényes környezetben.
Sepsikőröspataki mindennapok
Fotó: Tamás Kincső személyes archívuma
Gazdája lábánál lustán nyújtózkodik az örök fiatal, 13 éves házi kedvenc, Cicuka. Lassan-lassan életre kel A Csinált-patak állatkertje, hiszen érkezik Nemez, a 12 éves puli és a szintén 12 esztendős Szilva, ő a fő házőrző. A kerti tóban békászik Luca, a kapu előtt elhaladókat hevesen ugatja Hétfő, de megmutatja magát a kétéves Odi, a „félerdélyi” kopó és terrier keverék. A hűtőszekrényből répa kerül elő, Kincső Larisszához indul. A tizenegy éves arab félvér kanca gazdája büszkesége, ridegtartásban él a majdnem fél hektáron.
Tamás Kincső 2016-ban Móricz Zsigmond ösztöndíjban, Méhes György debütdíjban illetve Communitas alkotói ösztöndíjban részesült
Fotó: Tamás Kincső személyes archívuma
Körös-körül erdő. A legközelebbi szomszéd – nevet Kincső – egy medve boccsal, minden éjjel lejár a közeli patakhoz inni. „Nekem az a legfontosabb, hogy hogy a kutyáim jól legyenek, a lovam jól érezze magát, mindenkinek meglegyen a maximális kényelme. Akkor vagyok a legboldogabb, amikor szétnézek, s látom, hogy egy jót mentünk, mindenki kimozogta magát, elégedetten fújtat. Most egy gyógyszertárban dolgozok, amiből meg lehet élni, de nagy rabság a rugalmatlan és hosszú munkaprogram miatt. Korábban nagyon haragudtam a világra, haragudtam, hogy nem értékelnek, nem olvasnak, kiábrándítónk találtam a könyvkiadást, a terjesztést, de rájöttem,
– mondja.
Tamás Kincsővel pénteken 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatnak az érdeklődők.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!