
Tamási napjainkban is katartikus erővel tud szólni hozzánk
Fotó: Pinti Attila
Bölcső a hegyek között – Tamási Áron 125 címmel nyílt szabadtéri kiállítás Csíkszeredában, amely az 1897-ben Farkaslakán született, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kimagasló írója előtt tiszteleg, és úgy mutatja be az életművét, hogy azzal közelebb hozza az alkotó mögötti embert is.
2022. május 20., 20:122022. május 20., 20:12
2022. május 20., 20:132022. május 20., 20:13
Budapest után Csíkszeredába érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség nagyszabású szabadtéri kiállítása, amely Tamási Áron születésének évfordulója apropóján jött létre, és amely a Kossuth-díjas író életútját mutatja be. A kiállítás, melynek kurátora prof. dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, esély arra, hogy még közelebb kerüljünk az idén 125 éve született kiváló író életművéhez, és esély arra, hogy felfedezzük ennek a kivételes életműnek a hatását és erejét a saját valóságunkban, 2022-ben – mutatnak rá a szervezők. A szabadtéri tárlat a nyár folyamán több erdélyi helyszínen is látható lesz.
– fogalmazott Balázs Imre József költő, irodalomtörténész a kiállítás megnyitóján.
A személyesség teszi különlegessé ezt a kiállítást, az, hogy megmutatja, milyen ember áll az alkotó mögött – hangsúlyozta érdeklődésünkre a kiállítás megnyitója alkalmából Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója, Juhász Ferenc lánya. Mint mondta, abban a szerencsében van része, hogy egy alkotó lányaként született. És ez az alkotó nekik otthon a tulipános padon, a szőlők alatt, a szegénységükben, a boldogságukban, a kutyasétáltatás mellé azt a gazdagságot varázsolta, hogy történeteket kaptak.
Ott volt persze az Ábel, olvastam, tanultam róla, de emellett nagyon sok történetet kaptam. Édesapám elmesélte azt, hogy amellett, hogy valakit tisztelünk, mint írót, mit jelent az, hogy emberileg tudunk kapcsolódni hozzá.”
Át kell adnunk az örökséget a fiatal generációknak is
Fotó: Pinti Attila
Felelevenítette: Juhász Ferenc nagyon korán elvesztette az édesapját, és nem keresett, de talált két pótapát. Az egyik Ferenczy Béni szobrász, grafikus volt, a másik Tamási Áron, az író. „Az egyiknél ott volt édesapám, amikor lebénult 1956-ban, amikor bombatalálat érte a Pozsonyi úti lakásukat, éppen mentették a Ferenczy-képeket. Ott volt akkor Ferenczy Bénivel, ott volt a halálakor, ő temette. A másiknál pedig, Tamási Áronnál ott volt a könyvszerkesztéseknél, a szövegek megismerésénél, majd a Kispipacsban is ott volt, a lakásukban is, a nagy beszélgetéseken, és szintén ott volt a halálkor, és Budapesten ő temette.
Ha csak magamnak tartom meg, az olyan, mintha fölényes, gőgös lennék, hogy az csak az enyém. De mit kezdjünk bármilyen érzelmekkel a világban, ami csak a mienk? Magányosak leszünk, egyedül leszünk és nem lesz meg a lehetősége a reménynek, a találkozásnak, és így nem vagyok hű ehhez az életműhöz. És akkor kezdtem el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy szeretném átadni ezeket a történeteket” – emelte ki.
Juhász Anna irodalmár és Balázs Imre József irodalomtörténész a kiállítás megnyitóján
Fotó: Kelemen Kinga/Csíkszeredai Könyvvásár
Rámutatott, éppen ezért az irodalmi munkája során egyre inkább az otthonról „kapott” szerzők felé fordult, köztük Tamási Áronhoz. „Sipos Lajossal és Láng Gusztáv tanár úrral beszélgettem jó pár évvel ezelőtt egy irodalmi estemen Tamásiról, Dsidáról és mindarról a láthatatlan és szinte látható hídról, amit az olvasók, a könyvszerető emberekben ők létrehoztak. Az idei 125 éves centenárium pedig egyértelművé tette számomra, hogy itt az idő a folyatásra, merthogy egyre hangosabban dübörög bennem az a tisztaság és az a kép, amit Tamási megmutat az emberről.”
A képekhez pedig olyan idézeteket választottak, amelyek ezeket az életszakaszokat bemutatják, rávilágítanak a kiemelkedőbb fordulópontokra.
A csíkszeredai promenádon tekinthető meg a kiállítás
Fotó: Pinti Attila
Juhász Anna úgy véli, egy szabadtéri kiállítás nagyszerű lehetőséget nyújt bemutatni Tamási Áront, mert hatalmas panókon lehet látni tekinteteket. Lehet látni Tamási Áront fiatalon, egy hajó tatján, Amerikában, szerelmesen, magányosan, József Attilával, Benedek Elekkel, Márai Sándorral, családja körében, különböző szerelmekkel, otthon, Farkaslakán, és otthon, az Alkotás utcában, Budapesten. „Adunk egy olyan látványt és egy olyan privát Tamásit, amit kevesen láttak eddig. A kiállítási lapokon ugyanakkor olyan idézeteket, gondolatokat hoztunk, amelyek megmutatják, hogy milyen a színházcsináló Tamási, mi a súlya az Énekes madárnak, a Jégtörő Mátyásnak, mi a súlya egy elutazásnak, és mi a súlya Ábelnek, egy irodalmi szövetségnek, egy megszólalásnak, és mi a súlya az elhallgatásnak is.”
– mondta meggyőződéssel Juhász Ferenc lánya. Felidézte, azoknál a szerzőknél, akik között „felnőtt”, akár könyvből ismerte őket az édesapján keresztül, akár ott ültek az otthonuk nappalijában, súlya és tétje volt mindennek. „A mai világban is rengeteg problémánk van, de szinte elfelejtünk kérdezni és csendben maradni, hogy figyeljük a másikat. Ezek a szerzők viszont nem önző módon beszélnek magukról, hanem a megismert és általuk átélt élettapasztalatból, legyen az egy biai falu vagy éppen Farkaslaka. Ezek az emberek nem tipizálnak, hanem mentenek és megmutatnak sorsokat, történeteket, döntéseket, megmutatják a hazugságot is, és a becsületnek az erejét is. Tamási Áron egy kérlelhetetlen mesélő, aki ott van velünk fiatalkorunktól felnőttkorunkig, és nem mindig szép ez a mese, sokszor szembesít azzal is, hogy az életben micsoda nehézségek, micsoda kérdéses helyzetek vannak.”
Napnyugta után is megtekinthető
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, Tamási 2022-ben is elgondolkodtat, olyan képet mutat az általa tapasztalt helyzetekről és azoknak a súlyáról, hogy nagyon is van amiért elgondolkodni a mai fiatalnak ezekről.
Mi ezt az emberséget megörököltük, és hogy a következő generációnak is tovább tudjuk passzolni úgy, hogy a mi lenyomatunk is ott van, ahhoz elengedhetetlen, hogy megismerjük, többek között, Tamási Áron munkásságát.”
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!