Anyák napja örökbe fogadva: hiánypótló kötet Mártonffy Zsuzsától
Fotó: Jakab Mónika
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeltük. De vajon milyen érzés lehet az anyák napja azoknak a gyermekeknek, akiket örökbe fogadtak/örökbe adtak?
Jakab Mónika
2021. május 07., 18:072021. május 07., 18:07
2021. május 07., 22:132021. május 07., 22:13
2020-ban a Bookline könyvek és a Libri Kiadó gondozásában jelent meg Mártonffy Zsuzsa újságírónő és blogger könyve, amely több mint 300 oldalon keresztül az örökbefogadás kérdését, mibenlétét és megtapasztalását boncolgatja interjúkon, élettörténeteken keresztül. Az Akiknek két anyja van, Küzdelmes sorsok – személyes történetek az örökbefogadásról című kötet a magyarországi örökbefogadási szabályokat említi, viszont ezek az elbeszélések egy általános betekintést nyújtanak az örökbefogadott gyermekek életébe.
Mártonffy Zsuzsa könyve a roma és a sérült, Down-szindrómás gyermekek örökbefogadását is érinti. „Ha valaki elfogad roma gyereket, akkor általában gyorsan, egy-két év alatt, néha még ennél is hamarabb sorra kerül. Ha nem, akkor viszont lehet, hogy 4-5-6-7 évet is kell várnia.” Ugyanakkor arról is több oldalon keresztül olvashatunk, hogy miként lehet együtt nevelni a saját és az örökbefogadott gyermekeket.
A történetek felépítése megegyezik. Az első pár mondatban bemutatásra kerül a meginterjúvolt személy, megtudjuk hogy ő kicsoda, és miről szól a vele készült beszélgetés. Majd ezután olvashatjuk az interjút vagy adott esetben az illetővel készült riportot.
Tünde és férje mélyszegénységben nevelik öt gyereküket. A család helyzete most stabil, a szülőknek a mindene a sok gyerek, ám két testvért mégis örökbe kellett adniuk” – olvashatjuk az egyik riport bevezetőjében. De nemcsak a bevezető szövegrészek megindítóak, hanem a teljes kötet mély benyomást kelt az olvasóra nézve, hiszen gyakran már hihetetlennek tűnnek a leírtak holott minden egyes sor igaz történet nyomán született.
Fotó: Jakab Mónika
Mártonffy Zsuzsa 2014-ben indította el blogját (Örökbe.hu), a könyvben közölt írások is ott jelentek meg először, majd később az alapítvány engedélyével kerültek nyomtatásra. A blog ugyanúgy, mint a kötet, az örökbefogadás világát mutatja be. „Az oldalon eddig több mint 500 írás jelent meg, és havonta 15-20 ezer látogató kíváncsi rá. Mártonffy Zsuzsa írta négy éven keresztül az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok című gyerekvédelmi blogját, így egyedülálló rálátással rendelkezik a magyar gyerekvédelmi rendszerre” – olvashatjuk a könyv borítóján.
A kötet fontos kérdésekre igyekszik választ adni:
- Milyen nő az, aki képes lemondani a saját gyerekéről?
- Milyen, amikor az örökbe adott felnőttként találkozik az anyjával, akit évtizedek óta nem látott?
- Milyen egy nevelőszülőnek örökre elválnia egy kisgyerektől, akit születésétől fogva nevelt?
- Lehet-e úgy szeretni egy örökbefogadott gyereket, mint a saját vérünket?
A kötet öt fejezeten keresztül boncolgatja az örökbefogadást a születéstől az elváláson keresztül a mindennapokon át a viszontlátásig és az örökbefogadás szakmai hátteréig vázolja az élettörténeteket.
Különleges fejezetnek számít az utolsó ismeretterjesztő rész, amelynek külön tartalomjegyzéke van. Az előzőekkel ellentétben elrugaszkodik a szubjektív formától, és mintegy különálló kézikönyv áll az olvasó rendelkezésére. Ebben, az Örökbefogadás A-től Z-ig című fejezetben olvashatunk az örökbefogadásról, ami a „családdá válás egyik módja. Rokoni kapcsolatot hoz létre a gyerek és olyan szülő, szülők között, akik őt nem szülték, nemzették. Ha az örökbefogadás lezajlott, a gyerek jogilag vér szerintinek számít.” Ezenkívül azt is megtudhatjuk, hogy mivel jár az örökbefogadás, és mik annak a feltételei Magyarországon. Az örökbefogadás szereplőiről, formáiról (családon belüli örökbefogadás, megyén-országon belüli örökbefogadás, nyílt-titkos örökbefogadás stb.) szintén külön fejezetben informálódhatunk. De az örökbe fogadó szülőn és örökbe adott gyermeken kívül a nevelőszülőnek is külön fejezet van szentelve. Amiből megtudhatjuk, hogy általában a nevelőszülőnek a feladata a gyermek gondozása, fejlesztése egészen addig, amíg az örökbefogadásra sor nem kerül.
Fotó: Jakab Mónika
„A nevelőszülőség valóban hasonlít az örökbefogadáshoz (…) de a nevelőszülőség mindig átmeneti: lehet, hogy a gyerek visszakerül a vér szerinti családba vagy örökbefogadókhoz, de elveszíti a nevelőszülő akkor is, ha felmond, nyugdíjba megy vagy egyszerűen más megyébe költözik.”
Vannak hiánypótló és fontos kötetek, Mártonffy Zsuzsa könyve pedig mindkettő. Kiválóan bemutatja és átláthatóvá teszi az örökbefogadás minden oldalát. Ahogy a könyv előszavában is írja: ez a kötet örökbefogadó és örökbe adó szülők, felnőtt örökbefogadottak, nevelőszülők történetein keresztül és szakemberek szemszögéből mutatja meg, mi mindent jelent a valóságban az, ha valakinek „két anyja van”.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!