
Fotó: Jakab Mónika
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeltük. De vajon milyen érzés lehet az anyák napja azoknak a gyermekeknek, akiket örökbe fogadtak/örökbe adtak?
2021. május 07., 18:072021. május 07., 18:07
2021. május 07., 22:132021. május 07., 22:13
2020-ban a Bookline könyvek és a Libri Kiadó gondozásában jelent meg Mártonffy Zsuzsa újságírónő és blogger könyve, amely több mint 300 oldalon keresztül az örökbefogadás kérdését, mibenlétét és megtapasztalását boncolgatja interjúkon, élettörténeteken keresztül. Az Akiknek két anyja van, Küzdelmes sorsok – személyes történetek az örökbefogadásról című kötet a magyarországi örökbefogadási szabályokat említi, viszont ezek az elbeszélések egy általános betekintést nyújtanak az örökbefogadott gyermekek életébe.
Mártonffy Zsuzsa könyve a roma és a sérült, Down-szindrómás gyermekek örökbefogadását is érinti. „Ha valaki elfogad roma gyereket, akkor általában gyorsan, egy-két év alatt, néha még ennél is hamarabb sorra kerül. Ha nem, akkor viszont lehet, hogy 4-5-6-7 évet is kell várnia.” Ugyanakkor arról is több oldalon keresztül olvashatunk, hogy miként lehet együtt nevelni a saját és az örökbefogadott gyermekeket.
A történetek felépítése megegyezik. Az első pár mondatban bemutatásra kerül a meginterjúvolt személy, megtudjuk hogy ő kicsoda, és miről szól a vele készült beszélgetés. Majd ezután olvashatjuk az interjút vagy adott esetben az illetővel készült riportot.
Tünde és férje mélyszegénységben nevelik öt gyereküket. A család helyzete most stabil, a szülőknek a mindene a sok gyerek, ám két testvért mégis örökbe kellett adniuk” – olvashatjuk az egyik riport bevezetőjében. De nemcsak a bevezető szövegrészek megindítóak, hanem a teljes kötet mély benyomást kelt az olvasóra nézve, hiszen gyakran már hihetetlennek tűnnek a leírtak holott minden egyes sor igaz történet nyomán született.
Fotó: Jakab Mónika
Mártonffy Zsuzsa 2014-ben indította el blogját (Örökbe.hu), a könyvben közölt írások is ott jelentek meg először, majd később az alapítvány engedélyével kerültek nyomtatásra. A blog ugyanúgy, mint a kötet, az örökbefogadás világát mutatja be. „Az oldalon eddig több mint 500 írás jelent meg, és havonta 15-20 ezer látogató kíváncsi rá. Mártonffy Zsuzsa írta négy éven keresztül az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok című gyerekvédelmi blogját, így egyedülálló rálátással rendelkezik a magyar gyerekvédelmi rendszerre” – olvashatjuk a könyv borítóján.
A kötet fontos kérdésekre igyekszik választ adni:
A kötet öt fejezeten keresztül boncolgatja az örökbefogadást a születéstől az elváláson keresztül a mindennapokon át a viszontlátásig és az örökbefogadás szakmai hátteréig vázolja az élettörténeteket.
Különleges fejezetnek számít az utolsó ismeretterjesztő rész, amelynek külön tartalomjegyzéke van. Az előzőekkel ellentétben elrugaszkodik a szubjektív formától, és mintegy különálló kézikönyv áll az olvasó rendelkezésére. Ebben, az Örökbefogadás A-től Z-ig című fejezetben olvashatunk az örökbefogadásról, ami a „családdá válás egyik módja. Rokoni kapcsolatot hoz létre a gyerek és olyan szülő, szülők között, akik őt nem szülték, nemzették. Ha az örökbefogadás lezajlott, a gyerek jogilag vér szerintinek számít.” Ezenkívül azt is megtudhatjuk, hogy mivel jár az örökbefogadás, és mik annak a feltételei Magyarországon. Az örökbefogadás szereplőiről, formáiról (családon belüli örökbefogadás, megyén-országon belüli örökbefogadás, nyílt-titkos örökbefogadás stb.) szintén külön fejezetben informálódhatunk. De az örökbe fogadó szülőn és örökbe adott gyermeken kívül a nevelőszülőnek is külön fejezet van szentelve. Amiből megtudhatjuk, hogy általában a nevelőszülőnek a feladata a gyermek gondozása, fejlesztése egészen addig, amíg az örökbefogadásra sor nem kerül.
Fotó: Jakab Mónika
„A nevelőszülőség valóban hasonlít az örökbefogadáshoz (…) de a nevelőszülőség mindig átmeneti: lehet, hogy a gyerek visszakerül a vér szerinti családba vagy örökbefogadókhoz, de elveszíti a nevelőszülő akkor is, ha felmond, nyugdíjba megy vagy egyszerűen más megyébe költözik.”
Vannak hiánypótló és fontos kötetek, Mártonffy Zsuzsa könyve pedig mindkettő. Kiválóan bemutatja és átláthatóvá teszi az örökbefogadás minden oldalát. Ahogy a könyv előszavában is írja: ez a kötet örökbefogadó és örökbe adó szülők, felnőtt örökbefogadottak, nevelőszülők történetein keresztül és szakemberek szemszögéből mutatja meg, mi mindent jelent a valóságban az, ha valakinek „két anyja van”.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!