
Fotó: Jakab Mónika
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeltük. De vajon milyen érzés lehet az anyák napja azoknak a gyermekeknek, akiket örökbe fogadtak/örökbe adtak?
2021. május 07., 18:072021. május 07., 18:07
2021. május 07., 22:132021. május 07., 22:13
2020-ban a Bookline könyvek és a Libri Kiadó gondozásában jelent meg Mártonffy Zsuzsa újságírónő és blogger könyve, amely több mint 300 oldalon keresztül az örökbefogadás kérdését, mibenlétét és megtapasztalását boncolgatja interjúkon, élettörténeteken keresztül. Az Akiknek két anyja van, Küzdelmes sorsok – személyes történetek az örökbefogadásról című kötet a magyarországi örökbefogadási szabályokat említi, viszont ezek az elbeszélések egy általános betekintést nyújtanak az örökbefogadott gyermekek életébe.
Mártonffy Zsuzsa könyve a roma és a sérült, Down-szindrómás gyermekek örökbefogadását is érinti. „Ha valaki elfogad roma gyereket, akkor általában gyorsan, egy-két év alatt, néha még ennél is hamarabb sorra kerül. Ha nem, akkor viszont lehet, hogy 4-5-6-7 évet is kell várnia.” Ugyanakkor arról is több oldalon keresztül olvashatunk, hogy miként lehet együtt nevelni a saját és az örökbefogadott gyermekeket.
A történetek felépítése megegyezik. Az első pár mondatban bemutatásra kerül a meginterjúvolt személy, megtudjuk hogy ő kicsoda, és miről szól a vele készült beszélgetés. Majd ezután olvashatjuk az interjút vagy adott esetben az illetővel készült riportot.
Tünde és férje mélyszegénységben nevelik öt gyereküket. A család helyzete most stabil, a szülőknek a mindene a sok gyerek, ám két testvért mégis örökbe kellett adniuk” – olvashatjuk az egyik riport bevezetőjében. De nemcsak a bevezető szövegrészek megindítóak, hanem a teljes kötet mély benyomást kelt az olvasóra nézve, hiszen gyakran már hihetetlennek tűnnek a leírtak holott minden egyes sor igaz történet nyomán született.
Fotó: Jakab Mónika
Mártonffy Zsuzsa 2014-ben indította el blogját (Örökbe.hu), a könyvben közölt írások is ott jelentek meg először, majd később az alapítvány engedélyével kerültek nyomtatásra. A blog ugyanúgy, mint a kötet, az örökbefogadás világát mutatja be. „Az oldalon eddig több mint 500 írás jelent meg, és havonta 15-20 ezer látogató kíváncsi rá. Mártonffy Zsuzsa írta négy éven keresztül az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok című gyerekvédelmi blogját, így egyedülálló rálátással rendelkezik a magyar gyerekvédelmi rendszerre” – olvashatjuk a könyv borítóján.
A kötet fontos kérdésekre igyekszik választ adni:
A kötet öt fejezeten keresztül boncolgatja az örökbefogadást a születéstől az elváláson keresztül a mindennapokon át a viszontlátásig és az örökbefogadás szakmai hátteréig vázolja az élettörténeteket.
Különleges fejezetnek számít az utolsó ismeretterjesztő rész, amelynek külön tartalomjegyzéke van. Az előzőekkel ellentétben elrugaszkodik a szubjektív formától, és mintegy különálló kézikönyv áll az olvasó rendelkezésére. Ebben, az Örökbefogadás A-től Z-ig című fejezetben olvashatunk az örökbefogadásról, ami a „családdá válás egyik módja. Rokoni kapcsolatot hoz létre a gyerek és olyan szülő, szülők között, akik őt nem szülték, nemzették. Ha az örökbefogadás lezajlott, a gyerek jogilag vér szerintinek számít.” Ezenkívül azt is megtudhatjuk, hogy mivel jár az örökbefogadás, és mik annak a feltételei Magyarországon. Az örökbefogadás szereplőiről, formáiról (családon belüli örökbefogadás, megyén-országon belüli örökbefogadás, nyílt-titkos örökbefogadás stb.) szintén külön fejezetben informálódhatunk. De az örökbe fogadó szülőn és örökbe adott gyermeken kívül a nevelőszülőnek is külön fejezet van szentelve. Amiből megtudhatjuk, hogy általában a nevelőszülőnek a feladata a gyermek gondozása, fejlesztése egészen addig, amíg az örökbefogadásra sor nem kerül.
Fotó: Jakab Mónika
„A nevelőszülőség valóban hasonlít az örökbefogadáshoz (…) de a nevelőszülőség mindig átmeneti: lehet, hogy a gyerek visszakerül a vér szerinti családba vagy örökbefogadókhoz, de elveszíti a nevelőszülő akkor is, ha felmond, nyugdíjba megy vagy egyszerűen más megyébe költözik.”
Vannak hiánypótló és fontos kötetek, Mártonffy Zsuzsa könyve pedig mindkettő. Kiválóan bemutatja és átláthatóvá teszi az örökbefogadás minden oldalát. Ahogy a könyv előszavában is írja: ez a kötet örökbefogadó és örökbe adó szülők, felnőtt örökbefogadottak, nevelőszülők történetein keresztül és szakemberek szemszögéből mutatja meg, mi mindent jelent a valóságban az, ha valakinek „két anyja van”.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!