
Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig
Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár
Egyszer volt, hol nem volt, a 19. században élt egy ruszin-magyar mesemondó, akinek történeteiben tündérmesei motívumok keveredtek váratlan fordulatokkal és különleges szereplők bukkantak fel a történetekben. Pályuk Anna neve és meséi egy ideig feledésbe merültek, de aztán a 21. század tizes éveiben jött egy fiatal lány, aki elkezdte felkutatni a meséit, mi több, továbbadni azokat. De nem csak ezeket, hanem több száz, több ezer mesét ismer és mesél Zalka Csenge Virág, akinek a foglalkozása, hogy hivatásos nemzetközi mesemondó.
2017. október 02., 15:452017. október 02., 15:45
2017. október 02., 15:462017. október 02., 15:46
Noha fújt a szél és meglehetősen hideg volt, szájtátva hallgatták a gyerekek a csíkszeredai Szabadság téren Zalka Csenge Virágot, aki mesés helyszínekre kalauzolta közönségét, Pályuk Anna a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című meséjével. A diplomás mesemondó a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál meghívottjaként érkezett Székelyföldre, ezúttal a Kájoni János Megyei Könyvtár népmese napi rendezvényén lépett fel.
Nem csak passzió, hanem egyben szakma is a mesemondás Zalka Csenge Virág számára, aki az Amerikai Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, a Kulturális Tanulmányok szakon pedig doktori fokozatot is szerzett. De hogy hogyan lesz valakiből mesemondó, mégpedig hivatásos történetmesélő, arról portálunknak mesélt.
– mondja Zalka Csenge Virág, aki aztán amikor megtudta, hogy létezik ilyen szakma, hogy mesemondó, akkor azonnal tudta, hogy neki ezt kell csinálnia. Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket.
Szívesen mesél nekünk is
Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár
Az előadásaihoz mindig olyan meséket válogat, amelyek hozzá szólnak, amelyeket szépnek és fontosnak tart. „Nem mindenki ugyanazt az üzenetet érti a különböző mesékben. Mindig onnan indulok ki, hogy az a mese nekem mondott valamit, és fontosnak tartom, hogy mások is hallják. Aztán mindenki elviheti magával, ha talál benne valamit, ami hozzá szól, és ezek a mesék így terjednek tovább. Vannak olyan nagyon különleges történetek, amelyeket érdemes továbbadni a következő generációnak, mert szépek, a kultúránkhoz tartoznak és kár lenne, ha senki nem mesélné el őket. Mert attól még nem lesz élő, amiért le vannak írva egy archívumban, csak akkor, ha valaki elmeséli” – fogalmaz a mesemondó.
Zalka Csenge Virág több nép meséjébe is beleásta magát, kutatja, olvassa. A tarkabarka.blogspot.ro oldalán olvasható a Népmesék nyomában a világ körül sorozata. Ez arról szól, hogy a világ minden országából elolvas egy népmesegyűjteményt.
„Más országokhoz képest, nagyon sok olyan kötethez lehet hozzájutni, amelyekben különböző magyar területekről, egészen a korai ezernyolcszázas évekből gyűjtött népmesékhez hozzá lehet jutni. Később a néprajzosok azt is elkezdték gyűjteni, hogy ki volt a mesemondó, mi volt az élettörténete, milyen személyiség volt. És ezeket nagyon jó ismerni, mert mesemondóként tudom, hogy kinek a történetét adom tovább. Tudom, hogy mi a mesének a családfája, tulajdonképpen, hogy honnan jött” – mondja a mesemondó, aki úgy érzi, hogy a magyar mesékkel nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennyire sokat ismerünk belőlük, és abból a szempontból is, hogy voltak nagyon mesteri mesemondóink, akiktől fel lehetett ezeket gyűjteni, nagyon szép változatokban.
A mesemondó és a mesehallgatók
Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár
A mesemondó kedvencei közé tartoznak a hosszú tündérmesék, a hosszú, hagyományos történetek. Egy ösztöndíjnak köszönhetően két évvel ezelőtt eposzmeséléssel is foglalkozott, középkori lovaglegendákat és a perzsa királyok könyvét mesélte. Szereti továbbá a mitológiai történeteket, mint mondta, a hosszú, hagyományos történetek híve.
Útmutató, tapasztalatok
Csenge könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg magyarul a budapesti Pont Kiadónál. Ez a könyv kezdő mesemondóknak, haladó mesemondóknak, mesét mondó szülőknek, könyvtárosoknak, pedagógusoknak szól, illetve olyan szülőknek, akik mesemondót szeretnének meghívni valamilyen rendezvényre. A könyv első felében arról lehet olvasni, hogy mi is a nemzetközi mesemondás, milyen mesemondó mozgalmak vannak, milyen mesemondással kapcsolatos rendezvények, fesztiválok vannak. A könyv második fele egy gyakorlati útmutató, megtudható belőle, hogy mit csináljon egy kezdő mesemondó, hogyan építse fel a repertoárját, hogyan szervezzen magának fellépéseket, hogyan áll össze egy mesemondó műsor, egy mesecsokor. A harmadik része a könyvnek pedig tíz mesét tartalmaz. Ezek olyan népmesék és legendák, amelyek mesemondókról szólnak, vagy arról, hogy hogyan születnek a mesék.
A fiatal történetmesélő úgy véli, mindenképp fontos, hogy meséljünk. Amikor pedig ez szakmává válik, akkor bizonyos alapszabályokat figyelembe kell venni.
– meséli a történetmesélésről Zalka Csenge Virág, aki szerint sok mesemondó elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja szó szerint bemagolni a néprajzos kiadásból a gyűjtött népmese szövegét, de úgy sosem lesz a sajátja. Úgy csak szavalni fog, és egyrészt, ha elfelejti a szöveget, megakad, másrészt, nem igazodik a közönséghez. Nem tud reagálni egy visszakérdezésre például, és akkor a közönséggel való kapcsolata veszik el. Éppen ezért fontos, hogy élő szóban való mesélés legyen előtérben és ne a szövegtanulás. Ugyanakkor, a mesemondó, ahhoz, hogy a gyerekek szájtátva hallgassák, elsősorban a mese hangulatát, az adott mese iránti lelkesedést kell átadják. „Mindig azt mondom, amikor kezdő mesemondókat tanítok, hogy csak olyant mesélj, amit nagyon szeretsz. Mert az átjön, hogy az embernek csillog a szeme és fú, de jó sztorim van. Ez átjön, hogy ha a mesemondó élvezi, amit csinál, az magával sodorja a közönséget is. A mesemondó az a plusz, amit hozzáad, az a saját személyisége és a saját lelkesedése a mese iránt. És az, hogy a meséket nagyon meg kell becsülni és értékelni.”
A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben
Fotó: Gecse Noémi
Zalka Csenge Virág
Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol, és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket. Mesterdiplomáját az East Tennessee State University Mesemondás (Storytelling) szakán szerezte; innen került a Bowling Green State University Amerikai Kulturális Tanulmányok doktori programjába. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Első angol nyelvű mesegyűjteménye, Tales of Superhuman Powers (2013), a képregényekből és filmvászonról ismert szuperképességek népmesei előképeit gyűjtötte össze. 2015 óta tagja az Európai Mesemondó Szövetség (FEST) irányító bizottságának – olvasható a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Facebook-oldalán.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
szóljon hozzá!