Hirdetés
Hirdetés

Amikor nem csak passzió, hanem szakma is a mesemondás

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Egyszer volt, hol nem volt, a 19. században élt egy ruszin-magyar mesemondó, akinek történeteiben tündérmesei motívumok keveredtek váratlan fordulatokkal és különleges szereplők bukkantak fel a történetekben. Pályuk Anna neve és meséi egy ideig feledésbe merültek, de aztán a 21. század tizes éveiben jött egy fiatal lány, aki elkezdte felkutatni a meséit, mi több, továbbadni azokat. De nem csak ezeket, hanem több száz, több ezer mesét ismer és mesél Zalka Csenge Virág, akinek a foglalkozása, hogy hivatásos nemzetközi mesemondó.

Péter Beáta

2017. október 02., 15:452017. október 02., 15:45

2017. október 02., 15:462017. október 02., 15:46

Noha fújt a szél és meglehetősen hideg volt, szájtátva hallgatták a gyerekek a csíkszeredai Szabadság téren Zalka Csenge Virágot, aki mesés helyszínekre kalauzolta közönségét, Pályuk Anna a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című meséjével. A diplomás mesemondó a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál meghívottjaként érkezett Székelyföldre, ezúttal a Kájoni János Megyei Könyvtár népmese napi rendezvényén lépett fel.

Nem csak passzió, hanem egyben szakma is a mesemondás Zalka Csenge Virág számára, aki az Amerikai Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, a Kulturális Tanulmányok szakon pedig doktori fokozatot is szerzett. De hogy hogyan lesz valakiből mesemondó, mégpedig hivatásos történetmesélő, arról portálunknak mesélt.

Hirdetés
Idézet
„Nekem ez ösztönösen jött. Egész pici korom óta meséltek a szüleim és a nagyszüleim élő szóban. Főleg az apai nagyapám hordozza a helyi legendákat, hagyományokat, anekdotákat, úgyhogy tulajdonképpen én ezen nőttem fel. Mindig is volt bennem egy ösztönös késztetés, nem csak arra, hogy hallgassam a mesét, hanem arra is, hogy továbbadjam azt. Ha olvastam egy nagyon jó sztorit – nagyon szerettem mitológiát olvasni és népmeséket – akkor mindig mentem a barátaimhoz, hogy ezt a sztorit hallaniuk kell”

– mondja Zalka Csenge Virág, aki aztán amikor megtudta, hogy létezik ilyen szakma, hogy mesemondó, akkor azonnal tudta, hogy neki ezt kell csinálnia. Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket.

Szívesen mesél nekünk is •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

Szívesen mesél nekünk is

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Az előadásaihoz mindig olyan meséket válogat, amelyek hozzá szólnak, amelyeket szépnek és fontosnak tart. „Nem mindenki ugyanazt az üzenetet érti a különböző mesékben. Mindig onnan indulok ki, hogy az a mese nekem mondott valamit, és fontosnak tartom, hogy mások is hallják. Aztán mindenki elviheti magával, ha talál benne valamit, ami hozzá szól, és ezek a mesék így terjednek tovább. Vannak olyan nagyon különleges történetek, amelyeket érdemes továbbadni a következő generációnak, mert szépek, a kultúránkhoz tartoznak és kár lenne, ha senki nem mesélné el őket. Mert attól még nem lesz élő, amiért le vannak írva egy archívumban, csak akkor, ha valaki elmeséli” – fogalmaz a mesemondó.

Zalka Csenge Virág több nép meséjébe is beleásta magát, kutatja, olvassa. A tarkabarka.blogspot.ro oldalán olvasható a Népmesék nyomában a világ körül sorozata. Ez arról szól, hogy a világ minden országából elolvas egy népmesegyűjteményt.

Kérdésünkre, hogy a nemzetközi palettán a magyar népmese milyen fontossággal bír, elmondta, úgy tapasztalta, hogy a magyar nyelvterületen nagyon szerencsések az emberek, mert sok népmesegyűjtésünk van.

„Más országokhoz képest, nagyon sok olyan kötethez lehet hozzájutni, amelyekben különböző magyar területekről, egészen a korai ezernyolcszázas évekből gyűjtött népmesékhez hozzá lehet jutni. Később a néprajzosok azt is elkezdték gyűjteni, hogy ki volt a mesemondó, mi volt az élettörténete, milyen személyiség volt. És ezeket nagyon jó ismerni, mert mesemondóként tudom, hogy kinek a történetét adom tovább. Tudom, hogy mi a mesének a családfája, tulajdonképpen, hogy honnan jött” – mondja a mesemondó, aki úgy érzi, hogy a magyar mesékkel nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennyire sokat ismerünk belőlük, és abból a szempontból is, hogy voltak nagyon mesteri mesemondóink, akiktől fel lehetett ezeket gyűjteni, nagyon szép változatokban.

A mesemondó és a mesehallgatók •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

A mesemondó és a mesehallgatók

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

A mesemondó kedvencei közé tartoznak a hosszú tündérmesék, a hosszú, hagyományos történetek. Egy ösztöndíjnak köszönhetően két évvel ezelőtt eposzmeséléssel is foglalkozott, középkori lovaglegendákat és a perzsa királyok könyvét mesélte. Szereti továbbá a mitológiai történeteket, mint mondta, a hosszú, hagyományos történetek híve.

Útmutató, tapasztalatok

Csenge könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg magyarul a budapesti Pont Kiadónál. Ez a könyv kezdő mesemondóknak, haladó mesemondóknak, mesét mondó szülőknek, könyvtárosoknak, pedagógusoknak szól, illetve olyan szülőknek, akik mesemondót szeretnének meghívni valamilyen rendezvényre. A könyv első felében arról lehet olvasni, hogy mi is a nemzetközi mesemondás, milyen mesemondó mozgalmak vannak, milyen mesemondással kapcsolatos rendezvények, fesztiválok vannak. A könyv második fele egy gyakorlati útmutató, megtudható belőle, hogy mit csináljon egy kezdő mesemondó, hogyan építse fel a repertoárját, hogyan szervezzen magának fellépéseket, hogyan áll össze egy mesemondó műsor, egy mesecsokor. A harmadik része a könyvnek pedig tíz mesét tartalmaz. Ezek olyan népmesék és legendák, amelyek mesemondókról szólnak, vagy arról, hogy hogyan születnek a mesék.

A fiatal történetmesélő úgy véli, mindenképp fontos, hogy meséljünk. Amikor pedig ez szakmává válik, akkor bizonyos alapszabályokat figyelembe kell venni.

Idézet
„Én például nem szeretem, ha valaki szöveget tanul. Az élő mesemondás nem a szövegtanulásról szól, ezt fontos tudatosítani. Ne úgy meséljen egy mesemondó, hogy közben megy a szöveg a szeme előtt. Én például képeket látok a szemem előtt lebegni mesélés közben. Látom, hogy itt a kút, itt a király és itt a gyűrű az ujján, és akkor a saját szavaimmal elmondom ezt a képet”

– meséli a történetmesélésről Zalka Csenge Virág, aki szerint sok mesemondó elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja szó szerint bemagolni a néprajzos kiadásból a gyűjtött népmese szövegét, de úgy sosem lesz a sajátja. Úgy csak szavalni fog, és egyrészt, ha elfelejti a szöveget, megakad, másrészt, nem igazodik a közönséghez. Nem tud reagálni egy visszakérdezésre például, és akkor a közönséggel való kapcsolata veszik el. Éppen ezért fontos, hogy élő szóban való mesélés legyen előtérben és ne a szövegtanulás. Ugyanakkor, a mesemondó, ahhoz, hogy a gyerekek szájtátva hallgassák, elsősorban a mese hangulatát, az adott mese iránti lelkesedést kell átadják. „Mindig azt mondom, amikor kezdő mesemondókat tanítok, hogy csak olyant mesélj, amit nagyon szeretsz. Mert az átjön, hogy az embernek csillog a szeme és fú, de jó sztorim van. Ez átjön, hogy ha a mesemondó élvezi, amit csinál, az magával sodorja a közönséget is. A mesemondó az a plusz, amit hozzáad, az a saját személyisége és a saját lelkesedése a mese iránt. És az, hogy a meséket nagyon meg kell becsülni és értékelni.”

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben

Fotó: Gecse Noémi

Zalka Csenge Virág

Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol, és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket. Mesterdiplomáját az East Tennessee State University Mesemondás (Storytelling) szakán szerezte; innen került a Bowling Green State University Amerikai Kulturális Tanulmányok doktori programjába. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Első angol nyelvű mesegyűjteménye, Tales of Superhuman Powers (2013), a képregényekből és filmvászonról ismert szuperképességek népmesei előképeit gyűjtötte össze. 2015 óta tagja az Európai Mesemondó Szövetség (FEST) irányító bizottságának – olvasható a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Facebook-oldalán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához

Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
2026. szeptember 01., kedd

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes

Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
2026. augusztus 28., péntek

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka

A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét

A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Hirdetés