Hirdetés
Hirdetés

Amikor nem csak passzió, hanem szakma is a mesemondás

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Egyszer volt, hol nem volt, a 19. században élt egy ruszin-magyar mesemondó, akinek történeteiben tündérmesei motívumok keveredtek váratlan fordulatokkal és különleges szereplők bukkantak fel a történetekben. Pályuk Anna neve és meséi egy ideig feledésbe merültek, de aztán a 21. század tizes éveiben jött egy fiatal lány, aki elkezdte felkutatni a meséit, mi több, továbbadni azokat. De nem csak ezeket, hanem több száz, több ezer mesét ismer és mesél Zalka Csenge Virág, akinek a foglalkozása, hogy hivatásos nemzetközi mesemondó.

Péter Beáta

2017. október 02., 15:452017. október 02., 15:45

2017. október 02., 15:462017. október 02., 15:46

Noha fújt a szél és meglehetősen hideg volt, szájtátva hallgatták a gyerekek a csíkszeredai Szabadság téren Zalka Csenge Virágot, aki mesés helyszínekre kalauzolta közönségét, Pályuk Anna a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című meséjével. A diplomás mesemondó a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál meghívottjaként érkezett Székelyföldre, ezúttal a Kájoni János Megyei Könyvtár népmese napi rendezvényén lépett fel.

Nem csak passzió, hanem egyben szakma is a mesemondás Zalka Csenge Virág számára, aki az Amerikai Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, a Kulturális Tanulmányok szakon pedig doktori fokozatot is szerzett. De hogy hogyan lesz valakiből mesemondó, mégpedig hivatásos történetmesélő, arról portálunknak mesélt.

Hirdetés
Idézet
„Nekem ez ösztönösen jött. Egész pici korom óta meséltek a szüleim és a nagyszüleim élő szóban. Főleg az apai nagyapám hordozza a helyi legendákat, hagyományokat, anekdotákat, úgyhogy tulajdonképpen én ezen nőttem fel. Mindig is volt bennem egy ösztönös késztetés, nem csak arra, hogy hallgassam a mesét, hanem arra is, hogy továbbadjam azt. Ha olvastam egy nagyon jó sztorit – nagyon szerettem mitológiát olvasni és népmeséket – akkor mindig mentem a barátaimhoz, hogy ezt a sztorit hallaniuk kell”

– mondja Zalka Csenge Virág, aki aztán amikor megtudta, hogy létezik ilyen szakma, hogy mesemondó, akkor azonnal tudta, hogy neki ezt kell csinálnia. Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket.

Szívesen mesél nekünk is •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

Szívesen mesél nekünk is

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Az előadásaihoz mindig olyan meséket válogat, amelyek hozzá szólnak, amelyeket szépnek és fontosnak tart. „Nem mindenki ugyanazt az üzenetet érti a különböző mesékben. Mindig onnan indulok ki, hogy az a mese nekem mondott valamit, és fontosnak tartom, hogy mások is hallják. Aztán mindenki elviheti magával, ha talál benne valamit, ami hozzá szól, és ezek a mesék így terjednek tovább. Vannak olyan nagyon különleges történetek, amelyeket érdemes továbbadni a következő generációnak, mert szépek, a kultúránkhoz tartoznak és kár lenne, ha senki nem mesélné el őket. Mert attól még nem lesz élő, amiért le vannak írva egy archívumban, csak akkor, ha valaki elmeséli” – fogalmaz a mesemondó.

Zalka Csenge Virág több nép meséjébe is beleásta magát, kutatja, olvassa. A tarkabarka.blogspot.ro oldalán olvasható a Népmesék nyomában a világ körül sorozata. Ez arról szól, hogy a világ minden országából elolvas egy népmesegyűjteményt.

Kérdésünkre, hogy a nemzetközi palettán a magyar népmese milyen fontossággal bír, elmondta, úgy tapasztalta, hogy a magyar nyelvterületen nagyon szerencsések az emberek, mert sok népmesegyűjtésünk van.

„Más országokhoz képest, nagyon sok olyan kötethez lehet hozzájutni, amelyekben különböző magyar területekről, egészen a korai ezernyolcszázas évekből gyűjtött népmesékhez hozzá lehet jutni. Később a néprajzosok azt is elkezdték gyűjteni, hogy ki volt a mesemondó, mi volt az élettörténete, milyen személyiség volt. És ezeket nagyon jó ismerni, mert mesemondóként tudom, hogy kinek a történetét adom tovább. Tudom, hogy mi a mesének a családfája, tulajdonképpen, hogy honnan jött” – mondja a mesemondó, aki úgy érzi, hogy a magyar mesékkel nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennyire sokat ismerünk belőlük, és abból a szempontból is, hogy voltak nagyon mesteri mesemondóink, akiktől fel lehetett ezeket gyűjteni, nagyon szép változatokban.

A mesemondó és a mesehallgatók •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

A mesemondó és a mesehallgatók

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

A mesemondó kedvencei közé tartoznak a hosszú tündérmesék, a hosszú, hagyományos történetek. Egy ösztöndíjnak köszönhetően két évvel ezelőtt eposzmeséléssel is foglalkozott, középkori lovaglegendákat és a perzsa királyok könyvét mesélte. Szereti továbbá a mitológiai történeteket, mint mondta, a hosszú, hagyományos történetek híve.

Útmutató, tapasztalatok

Csenge könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg magyarul a budapesti Pont Kiadónál. Ez a könyv kezdő mesemondóknak, haladó mesemondóknak, mesét mondó szülőknek, könyvtárosoknak, pedagógusoknak szól, illetve olyan szülőknek, akik mesemondót szeretnének meghívni valamilyen rendezvényre. A könyv első felében arról lehet olvasni, hogy mi is a nemzetközi mesemondás, milyen mesemondó mozgalmak vannak, milyen mesemondással kapcsolatos rendezvények, fesztiválok vannak. A könyv második fele egy gyakorlati útmutató, megtudható belőle, hogy mit csináljon egy kezdő mesemondó, hogyan építse fel a repertoárját, hogyan szervezzen magának fellépéseket, hogyan áll össze egy mesemondó műsor, egy mesecsokor. A harmadik része a könyvnek pedig tíz mesét tartalmaz. Ezek olyan népmesék és legendák, amelyek mesemondókról szólnak, vagy arról, hogy hogyan születnek a mesék.

A fiatal történetmesélő úgy véli, mindenképp fontos, hogy meséljünk. Amikor pedig ez szakmává válik, akkor bizonyos alapszabályokat figyelembe kell venni.

Idézet
„Én például nem szeretem, ha valaki szöveget tanul. Az élő mesemondás nem a szövegtanulásról szól, ezt fontos tudatosítani. Ne úgy meséljen egy mesemondó, hogy közben megy a szöveg a szeme előtt. Én például képeket látok a szemem előtt lebegni mesélés közben. Látom, hogy itt a kút, itt a király és itt a gyűrű az ujján, és akkor a saját szavaimmal elmondom ezt a képet”

– meséli a történetmesélésről Zalka Csenge Virág, aki szerint sok mesemondó elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja szó szerint bemagolni a néprajzos kiadásból a gyűjtött népmese szövegét, de úgy sosem lesz a sajátja. Úgy csak szavalni fog, és egyrészt, ha elfelejti a szöveget, megakad, másrészt, nem igazodik a közönséghez. Nem tud reagálni egy visszakérdezésre például, és akkor a közönséggel való kapcsolata veszik el. Éppen ezért fontos, hogy élő szóban való mesélés legyen előtérben és ne a szövegtanulás. Ugyanakkor, a mesemondó, ahhoz, hogy a gyerekek szájtátva hallgassák, elsősorban a mese hangulatát, az adott mese iránti lelkesedést kell átadják. „Mindig azt mondom, amikor kezdő mesemondókat tanítok, hogy csak olyant mesélj, amit nagyon szeretsz. Mert az átjön, hogy az embernek csillog a szeme és fú, de jó sztorim van. Ez átjön, hogy ha a mesemondó élvezi, amit csinál, az magával sodorja a közönséget is. A mesemondó az a plusz, amit hozzáad, az a saját személyisége és a saját lelkesedése a mese iránt. És az, hogy a meséket nagyon meg kell becsülni és értékelni.”

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben

Fotó: Gecse Noémi

Zalka Csenge Virág

Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol, és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket. Mesterdiplomáját az East Tennessee State University Mesemondás (Storytelling) szakán szerezte; innen került a Bowling Green State University Amerikai Kulturális Tanulmányok doktori programjába. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Első angol nyelvű mesegyűjteménye, Tales of Superhuman Powers (2013), a képregényekből és filmvászonról ismert szuperképességek népmesei előképeit gyűjtötte össze. 2015 óta tagja az Európai Mesemondó Szövetség (FEST) irányító bizottságának – olvasható a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Facebook-oldalán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 04., csütörtök

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.

Mátrai borzaska – videó
Mátrai borzaska – videó
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

2025. december 02., kedd

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély

Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások

A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
2025. december 01., hétfő

Egyszerű megoldások a mindennapokra

A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.

Egyszerű megoldások a mindennapokra
Egyszerű megoldások a mindennapokra
2025. december 01., hétfő

Egyszerű megoldások a mindennapokra

Hirdetés
2025. november 30., vasárnap

Madártejes mákosguba-torta

A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!

Madártejes mákosguba-torta
Madártejes mákosguba-torta
2025. november 30., vasárnap

Madártejes mákosguba-torta

2025. november 29., szombat

Sütőtök air fryerben – videó

A sütőtök az ősz slágere, igazi vitaminbomba. Sütése gyerekjáték, akár air fryerben is elkészíthető, villámgyorsan.

Sütőtök air fryerben – videó
Sütőtök air fryerben – videó
2025. november 29., szombat

Sütőtök air fryerben – videó

2025. november 28., péntek

Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása

Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.

Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása
Hirdetés