Hirdetés
Hirdetés

Amikor nem csak passzió, hanem szakma is a mesemondás

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Zalka Csenge Virág ösztönből mesélt mindig

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Egyszer volt, hol nem volt, a 19. században élt egy ruszin-magyar mesemondó, akinek történeteiben tündérmesei motívumok keveredtek váratlan fordulatokkal és különleges szereplők bukkantak fel a történetekben. Pályuk Anna neve és meséi egy ideig feledésbe merültek, de aztán a 21. század tizes éveiben jött egy fiatal lány, aki elkezdte felkutatni a meséit, mi több, továbbadni azokat. De nem csak ezeket, hanem több száz, több ezer mesét ismer és mesél Zalka Csenge Virág, akinek a foglalkozása, hogy hivatásos nemzetközi mesemondó.

Péter Beáta

2017. október 02., 15:452017. október 02., 15:45

2017. október 02., 15:462017. október 02., 15:46

Noha fújt a szél és meglehetősen hideg volt, szájtátva hallgatták a gyerekek a csíkszeredai Szabadság téren Zalka Csenge Virágot, aki mesés helyszínekre kalauzolta közönségét, Pályuk Anna a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című meséjével. A diplomás mesemondó a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál meghívottjaként érkezett Székelyföldre, ezúttal a Kájoni János Megyei Könyvtár népmese napi rendezvényén lépett fel.

Nem csak passzió, hanem egyben szakma is a mesemondás Zalka Csenge Virág számára, aki az Amerikai Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, a Kulturális Tanulmányok szakon pedig doktori fokozatot is szerzett. De hogy hogyan lesz valakiből mesemondó, mégpedig hivatásos történetmesélő, arról portálunknak mesélt.

Hirdetés
Idézet
„Nekem ez ösztönösen jött. Egész pici korom óta meséltek a szüleim és a nagyszüleim élő szóban. Főleg az apai nagyapám hordozza a helyi legendákat, hagyományokat, anekdotákat, úgyhogy tulajdonképpen én ezen nőttem fel. Mindig is volt bennem egy ösztönös késztetés, nem csak arra, hogy hallgassam a mesét, hanem arra is, hogy továbbadjam azt. Ha olvastam egy nagyon jó sztorit – nagyon szerettem mitológiát olvasni és népmeséket – akkor mindig mentem a barátaimhoz, hogy ezt a sztorit hallaniuk kell”

– mondja Zalka Csenge Virág, aki aztán amikor megtudta, hogy létezik ilyen szakma, hogy mesemondó, akkor azonnal tudta, hogy neki ezt kell csinálnia. Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket.

Szívesen mesél nekünk is •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

Szívesen mesél nekünk is

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

Az előadásaihoz mindig olyan meséket válogat, amelyek hozzá szólnak, amelyeket szépnek és fontosnak tart. „Nem mindenki ugyanazt az üzenetet érti a különböző mesékben. Mindig onnan indulok ki, hogy az a mese nekem mondott valamit, és fontosnak tartom, hogy mások is hallják. Aztán mindenki elviheti magával, ha talál benne valamit, ami hozzá szól, és ezek a mesék így terjednek tovább. Vannak olyan nagyon különleges történetek, amelyeket érdemes továbbadni a következő generációnak, mert szépek, a kultúránkhoz tartoznak és kár lenne, ha senki nem mesélné el őket. Mert attól még nem lesz élő, amiért le vannak írva egy archívumban, csak akkor, ha valaki elmeséli” – fogalmaz a mesemondó.

Zalka Csenge Virág több nép meséjébe is beleásta magát, kutatja, olvassa. A tarkabarka.blogspot.ro oldalán olvasható a Népmesék nyomában a világ körül sorozata. Ez arról szól, hogy a világ minden országából elolvas egy népmesegyűjteményt.

Kérdésünkre, hogy a nemzetközi palettán a magyar népmese milyen fontossággal bír, elmondta, úgy tapasztalta, hogy a magyar nyelvterületen nagyon szerencsések az emberek, mert sok népmesegyűjtésünk van.

„Más országokhoz képest, nagyon sok olyan kötethez lehet hozzájutni, amelyekben különböző magyar területekről, egészen a korai ezernyolcszázas évekből gyűjtött népmesékhez hozzá lehet jutni. Később a néprajzosok azt is elkezdték gyűjteni, hogy ki volt a mesemondó, mi volt az élettörténete, milyen személyiség volt. És ezeket nagyon jó ismerni, mert mesemondóként tudom, hogy kinek a történetét adom tovább. Tudom, hogy mi a mesének a családfája, tulajdonképpen, hogy honnan jött” – mondja a mesemondó, aki úgy érzi, hogy a magyar mesékkel nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennyire sokat ismerünk belőlük, és abból a szempontból is, hogy voltak nagyon mesteri mesemondóink, akiktől fel lehetett ezeket gyűjteni, nagyon szép változatokban.

A mesemondó és a mesehallgatók •  Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár Galéria

A mesemondó és a mesehallgatók

Fotó: Török Edit/Kájoni János Megyei Könyvtár

A mesemondó kedvencei közé tartoznak a hosszú tündérmesék, a hosszú, hagyományos történetek. Egy ösztöndíjnak köszönhetően két évvel ezelőtt eposzmeséléssel is foglalkozott, középkori lovaglegendákat és a perzsa királyok könyvét mesélte. Szereti továbbá a mitológiai történeteket, mint mondta, a hosszú, hagyományos történetek híve.

Útmutató, tapasztalatok

Csenge könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg magyarul a budapesti Pont Kiadónál. Ez a könyv kezdő mesemondóknak, haladó mesemondóknak, mesét mondó szülőknek, könyvtárosoknak, pedagógusoknak szól, illetve olyan szülőknek, akik mesemondót szeretnének meghívni valamilyen rendezvényre. A könyv első felében arról lehet olvasni, hogy mi is a nemzetközi mesemondás, milyen mesemondó mozgalmak vannak, milyen mesemondással kapcsolatos rendezvények, fesztiválok vannak. A könyv második fele egy gyakorlati útmutató, megtudható belőle, hogy mit csináljon egy kezdő mesemondó, hogyan építse fel a repertoárját, hogyan szervezzen magának fellépéseket, hogyan áll össze egy mesemondó műsor, egy mesecsokor. A harmadik része a könyvnek pedig tíz mesét tartalmaz. Ezek olyan népmesék és legendák, amelyek mesemondókról szólnak, vagy arról, hogy hogyan születnek a mesék.

A fiatal történetmesélő úgy véli, mindenképp fontos, hogy meséljünk. Amikor pedig ez szakmává válik, akkor bizonyos alapszabályokat figyelembe kell venni.

Idézet
„Én például nem szeretem, ha valaki szöveget tanul. Az élő mesemondás nem a szövegtanulásról szól, ezt fontos tudatosítani. Ne úgy meséljen egy mesemondó, hogy közben megy a szöveg a szeme előtt. Én például képeket látok a szemem előtt lebegni mesélés közben. Látom, hogy itt a kút, itt a király és itt a gyűrű az ujján, és akkor a saját szavaimmal elmondom ezt a képet”

– meséli a történetmesélésről Zalka Csenge Virág, aki szerint sok mesemondó elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja szó szerint bemagolni a néprajzos kiadásból a gyűjtött népmese szövegét, de úgy sosem lesz a sajátja. Úgy csak szavalni fog, és egyrészt, ha elfelejti a szöveget, megakad, másrészt, nem igazodik a közönséghez. Nem tud reagálni egy visszakérdezésre például, és akkor a közönséggel való kapcsolata veszik el. Éppen ezért fontos, hogy élő szóban való mesélés legyen előtérben és ne a szövegtanulás. Ugyanakkor, a mesemondó, ahhoz, hogy a gyerekek szájtátva hallgassák, elsősorban a mese hangulatát, az adott mese iránti lelkesedést kell átadják. „Mindig azt mondom, amikor kezdő mesemondókat tanítok, hogy csak olyant mesélj, amit nagyon szeretsz. Mert az átjön, hogy az embernek csillog a szeme és fú, de jó sztorim van. Ez átjön, hogy ha a mesemondó élvezi, amit csinál, az magával sodorja a közönséget is. A mesemondó az a plusz, amit hozzáad, az a saját személyisége és a saját lelkesedése a mese iránt. És az, hogy a meséket nagyon meg kell becsülni és értékelni.”

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

A mesemondó nem hisz a bemagolt meseszövegben

Fotó: Gecse Noémi

Zalka Csenge Virág

Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol, és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket. Mesterdiplomáját az East Tennessee State University Mesemondás (Storytelling) szakán szerezte; innen került a Bowling Green State University Amerikai Kulturális Tanulmányok doktori programjába. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Első angol nyelvű mesegyűjteménye, Tales of Superhuman Powers (2013), a képregényekből és filmvászonról ismert szuperképességek népmesei előképeit gyűjtötte össze. 2015 óta tagja az Európai Mesemondó Szövetség (FEST) irányító bizottságának – olvasható a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Facebook-oldalán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Babos ragu spenóttal – videó

Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.

Babos ragu spenóttal – videó
Babos ragu spenóttal – videó
2026. július 15., szerda

Babos ragu spenóttal – videó

Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nyári sikerkönyvek és örök kedvencek: mit olvasunk ma Székelyföldön?

Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.

Nyári sikerkönyvek és örök kedvencek: mit olvasunk ma Székelyföldön?
2026. július 11., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban
Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban
2026. július 11., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

2026. július 11., szombat

Akik futártáskával tekertek le 700 kilométert

Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.

Akik futártáskával tekertek le 700 kilométert
Hirdetés
2026. július 10., péntek

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass

Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass
2026. július 09., csütörtök

Új próbaterem várja Gyergyószentmiklóson a fiatal zenészeket

Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.

Új próbaterem várja Gyergyószentmiklóson a fiatal zenészeket
2026. július 08., szerda

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé

Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé
Hirdetés
2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

2026. július 06., hétfő

Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?

Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.

Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?
2026. július 05., vasárnap

Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar

2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.

Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar
Hirdetés