Akarunk kultúrát, akarunk művészetet, élőt, szervest, nélkülözhetetlent
A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.
Nagy Lilla
2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26
2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28
Fotó: Borbély Fanni
A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.
Nagy Lilla
2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26
2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28
Fotó: Borbély Fanni
A Barabás Miklós Céh 2021-es országos kiállítását követően, melyet a Csíki Székely Múzeumban láthatott a nagyközönség, 2025-ben egy újabb kiállítást nyitottak a Mikó-várban, immár a Hargita megyei, kiemelten a csíkszeredai tagjainak legjelentősebb alkotásaiból. A csütörtöki megnyitón jelen volt és köszöntőbeszédet mondott Karda-Markay Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Márton Árpád képzőművész és Túros Eszter művészettörténész.
Karda-Markaly Aranka
Fotó: Borbély Fanni
Karda-Markay Aranka köszöntőjében Kós Károly szavaid idézte: „A Barabás Céhben tömörült művészek jelképezik az erdélyi magyar képzőművészet fiatalságát, ők jelentik az iskolák béklyóiból való kiszabadulást, ők jelentik a mai kultúrára általánosan jellemző keresést.” Hozzátette, ezek a gondolatok kétségkívül igazak, így 2025-ben is, hisz az alapítók között ott lévő Zsögödi Nagy Imre mellett napjaink kiváló művészei sorakoznak, mutatkoznak be és képviselik az erdélyi magyar képzőművészetet. Mint fogalmazott, a kiállításon huszonhárom csíkszeredai művész munkája jelenik meg, amely egyben jelzi a városnak az erős képzőművészeti potenciálját, és biztosítja a kultúra iránt való érdeklődés fenntartását és továbbörökítését.
Sógor Enikő
Fotó: Borbély Fanni
Sógor Enikő kiemelte az 1929-ben alapított, majd 1994-ben újraélesztett céh első elnökének gondolatait: a Barabás Miklós Céh egy olyan eresz, ami alá az igazán tehetséges képzőművész beállhat. Tehát egy hosszú időn át fenntartott összefogásnak, kezdeményezésnek vagyunk a tanúi a Mikó-várban nyílt kiállítást illetően is.
Itt egyszerre tekinthetünk be a székelyföldi alapító tag Nagy Imre és kortársai munkásságába, valamint napjaink alkotóinak művészetébe” – fogalmazott az alpolgármester beszédében. Hozzátette, hogy hisz a művészet átalakító és gyógyító erejében. Szerinte egy ilyen korszakokat átölelő kiállítás valódi lélekrajzként és társadalomrajzként szolgál, miközben új perspektívákat nyithat meg előttünk. „Művészeink alkotásaikon keresztül nem csupán megszólítanak bennünket, hanem gazdagítják magyar identitásunkat, és erősítik kulturális kötődéseinket is.”
Márton Árpád
Fotó: Borbély Fanni
Márton Árpád képzőművész is felszólalt a csütörtöki kiállításmegnyitón, a Barabás Miklós Céh azon tagja, aki mind a négy generációt ismerte, amely ebben a művészi csoportosulásban részt vett. Beszédében röviden áttekintette a céh történetét, felidézte, hogy miként indult el, hogy mi volt a célja és, hogy meddig jutottak mostanáig el. Mint fogalmazott, a trianoni döntés után új geopolitikai helyzet állt elő, és az erdélyi kultúra abban az időben, sok más egyébbel együtt, nehéz helyzetbe került, sokan azonban felismerték, hogy menteni kell a kultúrát. Kós Károly egy interjúját idézte 1919-ből, amit a Napkelet folyóiratnak adott:
Ebben a szellemiségben alakult meg 1929-ben a Barabás Miklós Céh is. Kezdetben nem volt ahol kiállítsanak, az első bemutatkozásukon heten álltak össze. És annak ellenére, hogy kevesen voltak, hittek a mozgalomban, aminek meg is lett a gyümölcse, hiszen egyre többen csatlakoztak a BMC-hez. A cég első időszaka 1945-ben zárult le, majd 1993-ig csend volt. Márton Árpád kiemelte, a történelmi események rányomták a bélyegüket a művészetre, amit jócskán éreztek a céh művészei is.
Túros Eszter
Fotó: Borbély Fanni
Végül Túros Eszter köszöntötte a megnyitón egybegyűlteket. Mint mondta, a seregszemle jellegű kiállítások számos nehézséget hordoznak, nemcsak a szervezést bonyolítják, hanem komoly kurátori próbatételt is jelentenek. „A kiállítás kurátora a céh egyik tagja, Sárpáti Zoltán képzőművész, akinek nem kis fejtörést okozott ennek a hatalmas anyagnak a megrendezése” – fogalmazott. Úgy véli, mind tartalmaiban, mind a kifejezésmódokat illetően egy sokrétűen változatos anyagot láthatnak az érdeklődők a kiállításon, amely reprezentatív képet nyújtva biztosít rálátást a térség képzőművészetére.
Ilyen volumenű kiállítás nyilvánvalóan monumentális hatású. A sokféle kifejezésmód egymás mellé helyezése viszont értelmezési nehézségeket eredményezhet.” Rámutatott, hogy ugyanakkor a tárlat számos lehetőséget is kínálhat, egyfajta látleletet nyújt, sajátos perspektívából tesz megközelíthetővé egy, az egyes alkotókon túlmutató nagy ívű történetet. Párhuzamos, de egymástól nem független beszédmódok mentén megmutatkozó, de a változó idők hangulatát, történelmi környezetét, művészeti irányvonalait híven tükröző és ily módon folytonosságba rendeződő, sajátosan erdélyi, székelyföldi, Hargita megyei művészettörténet rajzolódik ki.
Fotó: Borbély Fanni
A Barabás Miklós Céh Hargita megyei művészeinek a kiállítását az érdeklődők március 2-ig látogathatják meg a Csíki Székely Múzeumban, az időszakos kiállításoknak fenntartott termekben, közel háromszáz négyzetméteren.
Karda-Markaly Aranka
Fotó: Borbély Fanni
Sógor Enikő
Fotó: Borbély Fanni
Márton Árpád
Fotó: Borbély Fanni
Túros Eszter
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!