Hirdetés
Hirdetés

Akarunk kultúrát, akarunk művészetet, élőt, szervest, nélkülözhetetlent

A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.

Nagy Lilla

2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26

2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.

Nagy Lilla

2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26

2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni


A Barabás Miklós Céh 2021-es országos kiállítását követően, melyet a Csíki Székely Múzeumban láthatott a nagyközönség, 2025-ben egy újabb kiállítást nyitottak a Mikó-várban, immár a Hargita megyei, kiemelten a csíkszeredai tagjainak legjelentősebb alkotásaiból. A csütörtöki megnyitón jelen volt és köszöntőbeszédet mondott Karda-Markay Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Márton Árpád képzőművész és Túros Eszter művészettörténész.

Karda-Markaly Aranka •  Fotó: Borbély Fanni

Karda-Markaly Aranka

Hirdetés

Fotó: Borbély Fanni


Karda-Markay Aranka köszöntőjében Kós Károly szavaid idézte: „A Barabás Céhben tömörült művészek jelképezik az erdélyi magyar képzőművészet fiatalságát, ők jelentik az iskolák béklyóiból való kiszabadulást, ők jelentik a mai kultúrára általánosan jellemző keresést.” Hozzátette, ezek a gondolatok kétségkívül igazak, így 2025-ben is, hisz az alapítók között ott lévő Zsögödi Nagy Imre mellett napjaink kiváló művészei sorakoznak, mutatkoznak be és képviselik az erdélyi magyar képzőművészetet. Mint fogalmazott, a kiállításon huszonhárom csíkszeredai művész munkája jelenik meg, amely egyben jelzi a városnak az erős képzőművészeti potenciálját, és biztosítja a kultúra iránt való érdeklődés fenntartását és továbbörökítését.

Sógor Enikő •  Fotó: Borbély Fanni

Sógor Enikő

Fotó: Borbély Fanni

Sógor Enikő kiemelte az 1929-ben alapított, majd 1994-ben újraélesztett céh első elnökének gondolatait: a Barabás Miklós Céh egy olyan eresz, ami alá az igazán tehetséges képzőművész beállhat. Tehát egy hosszú időn át fenntartott összefogásnak, kezdeményezésnek vagyunk a tanúi a Mikó-várban nyílt kiállítást illetően is.

Idézet
E kiállítás egyedülálló módon teljesíti be a Barabás Miklós Céh több alapvető célkitűzését, hiszen egyszerre ápolja a művészeti hagyatékot, támogatja a kortárs alkotókat, és átfogó képet ad régiónk művészetéről.

Itt egyszerre tekinthetünk be a székelyföldi alapító tag Nagy Imre és kortársai munkásságába, valamint napjaink alkotóinak művészetébe” – fogalmazott az alpolgármester beszédében. Hozzátette, hogy hisz a művészet átalakító és gyógyító erejében. Szerinte egy ilyen korszakokat átölelő kiállítás valódi lélekrajzként és társadalomrajzként szolgál, miközben új perspektívákat nyithat meg előttünk. „Művészeink alkotásaikon keresztül nem csupán megszólítanak bennünket, hanem gazdagítják magyar identitásunkat, és erősítik kulturális kötődéseinket is.”

Márton Árpád •  Fotó: Borbély Fanni

Márton Árpád

Fotó: Borbély Fanni

Márton Árpád képzőművész is felszólalt a csütörtöki kiállításmegnyitón, a Barabás Miklós Céh azon tagja, aki mind a négy generációt ismerte, amely ebben a művészi csoportosulásban részt vett. Beszédében röviden áttekintette a céh történetét, felidézte, hogy miként indult el, hogy mi volt a célja és, hogy meddig jutottak mostanáig el. Mint fogalmazott, a trianoni döntés után új geopolitikai helyzet állt elő, és az erdélyi kultúra abban az időben, sok más egyébbel együtt, nehéz helyzetbe került, sokan azonban felismerték, hogy menteni kell a kultúrát. Kós Károly egy interjúját idézte 1919-ből, amit a Napkelet folyóiratnak adott:

Idézet
Akarunk élni, akarunk dolgozni, akarunk kultúrát. Akarunk művészetet: élőt, szervest, nélkülözhetetlent, olyant, ami a miénk. Ami a mi lelkünk, amiben a mi életünkön segít, hogy megújuljon, hogy még erősebbé legyen.”

Ebben a szellemiségben alakult meg 1929-ben a Barabás Miklós Céh is. Kezdetben nem volt ahol kiállítsanak, az első bemutatkozásukon heten álltak össze. És annak ellenére, hogy kevesen voltak, hittek a mozgalomban, aminek meg is lett a gyümölcse, hiszen egyre többen csatlakoztak a BMC-hez. A cég első időszaka 1945-ben zárult le, majd 1993-ig csend volt. Márton Árpád kiemelte, a történelmi események rányomták a bélyegüket a művészetre, amit jócskán éreztek a céh művészei is.

Túros Eszter •  Fotó: Borbély Fanni

Túros Eszter

Fotó: Borbély Fanni

Végül Túros Eszter köszöntötte a megnyitón egybegyűlteket. Mint mondta, a seregszemle jellegű kiállítások számos nehézséget hordoznak, nemcsak a szervezést bonyolítják, hanem komoly kurátori próbatételt is jelentenek. „A kiállítás kurátora a céh egyik tagja, Sárpáti Zoltán képzőművész, akinek nem kis fejtörést okozott ennek a hatalmas anyagnak a megrendezése” – fogalmazott. Úgy véli, mind tartalmaiban, mind a kifejezésmódokat illetően egy sokrétűen változatos anyagot láthatnak az érdeklődők a kiállításon, amely reprezentatív képet nyújtva biztosít rálátást a térség képzőművészetére.

Idézet
Ahogy a közel száz éves, tagjait tekintve, egyre fiatalodó Barabás Miklós Céh úgy fogja össze az erdélyi magyar képzőművészeket, hogy legfőbb mércéjét a színvonal jelenti, természetesen adódik, hogy egy helyi válogatás is ezt a minőséget képviseli.

Ilyen volumenű kiállítás nyilvánvalóan monumentális hatású. A sokféle kifejezésmód egymás mellé helyezése viszont értelmezési nehézségeket eredményezhet.” Rámutatott, hogy ugyanakkor a tárlat számos lehetőséget is kínálhat, egyfajta látleletet nyújt, sajátos perspektívából tesz megközelíthetővé egy, az egyes alkotókon túlmutató nagy ívű történetet. Párhuzamos, de egymástól nem független beszédmódok mentén megmutatkozó, de a változó idők hangulatát, történelmi környezetét, művészeti irányvonalait híven tükröző és ily módon folytonosságba rendeződő, sajátosan erdélyi, székelyföldi, Hargita megyei művészettörténet rajzolódik ki.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

A Barabás Miklós Céh Hargita megyei művészeinek a kiállítását az érdeklődők március 2-ig látogathatják meg a Csíki Székely Múzeumban, az időszakos kiállításoknak fenntartott termekben, közel háromszáz négyzetméteren.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz

Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Tócsni – videó
Tócsni – videó
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

2026. június 22., hétfő

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés