A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.
2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26
2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28
Fotó: Borbély Fanni
A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.
2025. január 31., 08:262025. január 31., 08:26
2025. január 31., 08:282025. január 31., 08:28
Fotó: Borbély Fanni
Karda-Markaly Aranka
Fotó: Borbély Fanni
Sógor Enikő
Fotó: Borbély Fanni
Sógor Enikő kiemelte az 1929-ben alapított, majd 1994-ben újraélesztett céh első elnökének gondolatait: a Barabás Miklós Céh egy olyan eresz, ami alá az igazán tehetséges képzőművész beállhat. Tehát egy hosszú időn át fenntartott összefogásnak, kezdeményezésnek vagyunk a tanúi a Mikó-várban nyílt kiállítást illetően is.
Itt egyszerre tekinthetünk be a székelyföldi alapító tag Nagy Imre és kortársai munkásságába, valamint napjaink alkotóinak művészetébe” – fogalmazott az alpolgármester beszédében. Hozzátette, hogy hisz a művészet átalakító és gyógyító erejében. Szerinte egy ilyen korszakokat átölelő kiállítás valódi lélekrajzként és társadalomrajzként szolgál, miközben új perspektívákat nyithat meg előttünk. „Művészeink alkotásaikon keresztül nem csupán megszólítanak bennünket, hanem gazdagítják magyar identitásunkat, és erősítik kulturális kötődéseinket is.”
Márton Árpád
Fotó: Borbély Fanni
Márton Árpád képzőművész is felszólalt a csütörtöki kiállításmegnyitón, a Barabás Miklós Céh azon tagja, aki mind a négy generációt ismerte, amely ebben a művészi csoportosulásban részt vett. Beszédében röviden áttekintette a céh történetét, felidézte, hogy miként indult el, hogy mi volt a célja és, hogy meddig jutottak mostanáig el. Mint fogalmazott, a trianoni döntés után új geopolitikai helyzet állt elő, és az erdélyi kultúra abban az időben, sok más egyébbel együtt, nehéz helyzetbe került, sokan azonban felismerték, hogy menteni kell a kultúrát. Kós Károly egy interjúját idézte 1919-ből, amit a Napkelet folyóiratnak adott:
Ebben a szellemiségben alakult meg 1929-ben a Barabás Miklós Céh is. Kezdetben nem volt ahol kiállítsanak, az első bemutatkozásukon heten álltak össze. És annak ellenére, hogy kevesen voltak, hittek a mozgalomban, aminek meg is lett a gyümölcse, hiszen egyre többen csatlakoztak a BMC-hez. A cég első időszaka 1945-ben zárult le, majd 1993-ig csend volt. Márton Árpád kiemelte, a történelmi események rányomták a bélyegüket a művészetre, amit jócskán éreztek a céh művészei is.
Túros Eszter
Fotó: Borbély Fanni
Végül Túros Eszter köszöntötte a megnyitón egybegyűlteket. Mint mondta, a seregszemle jellegű kiállítások számos nehézséget hordoznak, nemcsak a szervezést bonyolítják, hanem komoly kurátori próbatételt is jelentenek. „A kiállítás kurátora a céh egyik tagja, Sárpáti Zoltán képzőművész, akinek nem kis fejtörést okozott ennek a hatalmas anyagnak a megrendezése” – fogalmazott. Úgy véli, mind tartalmaiban, mind a kifejezésmódokat illetően egy sokrétűen változatos anyagot láthatnak az érdeklődők a kiállításon, amely reprezentatív képet nyújtva biztosít rálátást a térség képzőművészetére.
Ilyen volumenű kiállítás nyilvánvalóan monumentális hatású. A sokféle kifejezésmód egymás mellé helyezése viszont értelmezési nehézségeket eredményezhet.” Rámutatott, hogy ugyanakkor a tárlat számos lehetőséget is kínálhat, egyfajta látleletet nyújt, sajátos perspektívából tesz megközelíthetővé egy, az egyes alkotókon túlmutató nagy ívű történetet. Párhuzamos, de egymástól nem független beszédmódok mentén megmutatkozó, de a változó idők hangulatát, történelmi környezetét, művészeti irányvonalait híven tükröző és ily módon folytonosságba rendeződő, sajátosan erdélyi, székelyföldi, Hargita megyei művészettörténet rajzolódik ki.
Fotó: Borbély Fanni
A Barabás Miklós Céh Hargita megyei művészeinek a kiállítását az érdeklődők március 2-ig látogathatják meg a Csíki Székely Múzeumban, az időszakos kiállításoknak fenntartott termekben, közel háromszáz négyzetméteren.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!