
A könyvvásár harmadik napján szép számú közönség előtt mutatták be Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét
Fotó: Borbély Fanni
A gasztronómia nagy hatást gyakorolt az irodalomra, szimbóluma visszatérő motívum az írók életében, műveiben. Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét a 9. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján mutatták be. A szerzővel Márton Evelin író beszélgetett.
2024. május 11., 21:152024. május 11., 21:15
2024. május 11., 21:382024. május 11., 21:38
Nyáry Krisztián az Így ettek ők című kötetében olyan írókat mutat be, akiknek a műveiben a gasztronómia meghatározó, a szövegek egyfajta válogatás az étel és az írói inspiráció kettőség témakörében.
A szerzőket kiválasztani viszont nem volt könnyű feladat – derült ki a beszélgetés során.
Nyáry számára fontos volt, hogy az étel fő motívum legyen a kiválasztott írók műveiben, hetven szerzőből válogatott ki harmincat, akiknek a munkáit meghatározza a főzés, az étel motívuma, a gasztronómia. A szerző a kötet megírásának kulisszáiba is betekintést engedett a könyvbemutatón, elmondása szerint az Arcanum adatbázisában kezdi mindig a kutatást, ezután tér rá a kiválasztott szerzők köteteire.
Márton Evelin és Nyáry Krisztián a bemutatón
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során szó volt inspirációról, az étel motívumáról, a különböző írók viszonyáról a gasztronómiához, és hogy ez hogyan jelenik meg a műveikben. „Terített asztal mellett beszélnek igazán az emberek” – hallhattuk, és a közönség jót derült ezen.
Móra Ferenc munkáiban például a gasztronómiai leírások visszatérő motívumként vannak jelen, nem véletlenül, hiszen felesége híres recepteskönyvek szerzője volt, így Móra ételleírásai hozzá köthetők. „A férfiaknak a főzés egzotikum, ezért írnak róla, a nőknek munka, ők ezért nem” – fogalmazott a szerző. Bródy Sándor ezzel szemben nem csak írt az ételekről, hanem tudott is főzni, ezzel pedig a nők kegyeibe kerülni. A könyvbemutatón többször is szó esett a nemi különbségtételről, ami a főzést illeti, noha a huszadik század utolsó harmadában már általánossá vált a „férfiak a konyhában” jelenség. A szerző megjegyezte, a férfi, ha kikerült a nők közeléből, rögtön tudott főzni, erre példa a pásztorság és a katonaság.
Fotó: Borbély Fanni
Szó volt Krúdy munkásságáról is, akinek műveiben a gasztronómia szinte mindig szimbólikusan jelenik meg. Erre példa Szindbád története is, akinek a halálát az jósolta meg előre az olvasónak, hogy a kórházban diétás ételt adtak neki.
Elhangzott, Jókait mindig olyan nők vették körül, akik tudtak főzni, Csokonai számára a gyógyételek jelentették a kulináriát, Bethlen Miklós pedig az erdélyi káposzta-kultuszról írt előszeretettel.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató végén szó esett a városiasodás jelenségéről és arról, hogy ez milyen hatással volt a gasztrokultúrára. Nyáry szerint ehhez kapcsolható az éttermek megjelenése, és az, hogy nem főznek otthon az emberek, persze amennyiben az anyagi helyzetük ezt megengedte. Útravalóként pedig azzal a gondolattal zárta az író a beszélgetést, hogy „a gasztronómia olyan, mint a zene: határtalan”.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!