
A könyvvásár harmadik napján szép számú közönség előtt mutatták be Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét
Fotó: Borbély Fanni
A gasztronómia nagy hatást gyakorolt az irodalomra, szimbóluma visszatérő motívum az írók életében, műveiben. Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét a 9. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján mutatták be. A szerzővel Márton Evelin író beszélgetett.
2024. május 11., 21:152024. május 11., 21:15
2024. május 11., 21:382024. május 11., 21:38
Nyáry Krisztián az Így ettek ők című kötetében olyan írókat mutat be, akiknek a műveiben a gasztronómia meghatározó, a szövegek egyfajta válogatás az étel és az írói inspiráció kettőség témakörében.
A szerzőket kiválasztani viszont nem volt könnyű feladat – derült ki a beszélgetés során.
Nyáry számára fontos volt, hogy az étel fő motívum legyen a kiválasztott írók műveiben, hetven szerzőből válogatott ki harmincat, akiknek a munkáit meghatározza a főzés, az étel motívuma, a gasztronómia. A szerző a kötet megírásának kulisszáiba is betekintést engedett a könyvbemutatón, elmondása szerint az Arcanum adatbázisában kezdi mindig a kutatást, ezután tér rá a kiválasztott szerzők köteteire.
Márton Evelin és Nyáry Krisztián a bemutatón
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során szó volt inspirációról, az étel motívumáról, a különböző írók viszonyáról a gasztronómiához, és hogy ez hogyan jelenik meg a műveikben. „Terített asztal mellett beszélnek igazán az emberek” – hallhattuk, és a közönség jót derült ezen.
Móra Ferenc munkáiban például a gasztronómiai leírások visszatérő motívumként vannak jelen, nem véletlenül, hiszen felesége híres recepteskönyvek szerzője volt, így Móra ételleírásai hozzá köthetők. „A férfiaknak a főzés egzotikum, ezért írnak róla, a nőknek munka, ők ezért nem” – fogalmazott a szerző. Bródy Sándor ezzel szemben nem csak írt az ételekről, hanem tudott is főzni, ezzel pedig a nők kegyeibe kerülni. A könyvbemutatón többször is szó esett a nemi különbségtételről, ami a főzést illeti, noha a huszadik század utolsó harmadában már általánossá vált a „férfiak a konyhában” jelenség. A szerző megjegyezte, a férfi, ha kikerült a nők közeléből, rögtön tudott főzni, erre példa a pásztorság és a katonaság.
Fotó: Borbély Fanni
Szó volt Krúdy munkásságáról is, akinek műveiben a gasztronómia szinte mindig szimbólikusan jelenik meg. Erre példa Szindbád története is, akinek a halálát az jósolta meg előre az olvasónak, hogy a kórházban diétás ételt adtak neki.
Elhangzott, Jókait mindig olyan nők vették körül, akik tudtak főzni, Csokonai számára a gyógyételek jelentették a kulináriát, Bethlen Miklós pedig az erdélyi káposzta-kultuszról írt előszeretettel.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató végén szó esett a városiasodás jelenségéről és arról, hogy ez milyen hatással volt a gasztrokultúrára. Nyáry szerint ehhez kapcsolható az éttermek megjelenése, és az, hogy nem főznek otthon az emberek, persze amennyiben az anyagi helyzetük ezt megengedte. Útravalóként pedig azzal a gondolattal zárta az író a beszélgetést, hogy „a gasztronómia olyan, mint a zene: határtalan”.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.
A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.
Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
szóljon hozzá!