A világról, az emberi viszonyokról a gasztronómián keresztül
A könyvvásár harmadik napján szép számú közönség előtt mutatták be Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét
Fotó: Borbély Fanni
A gasztronómia nagy hatást gyakorolt az irodalomra, szimbóluma visszatérő motívum az írók életében, műveiben. Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét a 9. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján mutatták be. A szerzővel Márton Evelin író beszélgetett.
Nagy Lilla
2024. május 11., 21:152024. május 11., 21:15
2024. május 11., 21:382024. május 11., 21:38
Nyáry Krisztián az Így ettek ők című kötetében olyan írókat mutat be, akiknek a műveiben a gasztronómia meghatározó, a szövegek egyfajta válogatás az étel és az írói inspiráció kettőség témakörében.
A szerzőket kiválasztani viszont nem volt könnyű feladat – derült ki a beszélgetés során.
Nyáry számára fontos volt, hogy az étel fő motívum legyen a kiválasztott írók műveiben, hetven szerzőből válogatott ki harmincat, akiknek a munkáit meghatározza a főzés, az étel motívuma, a gasztronómia. A szerző a kötet megírásának kulisszáiba is betekintést engedett a könyvbemutatón, elmondása szerint az Arcanum adatbázisában kezdi mindig a kutatást, ezután tér rá a kiválasztott szerzők köteteire.
Márton Evelin és Nyáry Krisztián a bemutatón
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során szó volt inspirációról, az étel motívumáról, a különböző írók viszonyáról a gasztronómiához, és hogy ez hogyan jelenik meg a műveikben. „Terített asztal mellett beszélnek igazán az emberek” – hallhattuk, és a közönség jót derült ezen.
Móra Ferenc munkáiban például a gasztronómiai leírások visszatérő motívumként vannak jelen, nem véletlenül, hiszen felesége híres recepteskönyvek szerzője volt, így Móra ételleírásai hozzá köthetők. „A férfiaknak a főzés egzotikum, ezért írnak róla, a nőknek munka, ők ezért nem” – fogalmazott a szerző. Bródy Sándor ezzel szemben nem csak írt az ételekről, hanem tudott is főzni, ezzel pedig a nők kegyeibe kerülni. A könyvbemutatón többször is szó esett a nemi különbségtételről, ami a főzést illeti, noha a huszadik század utolsó harmadában már általánossá vált a „férfiak a konyhában” jelenség. A szerző megjegyezte, a férfi, ha kikerült a nők közeléből, rögtön tudott főzni, erre példa a pásztorság és a katonaság.
Fotó: Borbély Fanni
Szó volt Krúdy munkásságáról is, akinek műveiben a gasztronómia szinte mindig szimbólikusan jelenik meg. Erre példa Szindbád története is, akinek a halálát az jósolta meg előre az olvasónak, hogy a kórházban diétás ételt adtak neki.
Elhangzott, Jókait mindig olyan nők vették körül, akik tudtak főzni, Csokonai számára a gyógyételek jelentették a kulináriát, Bethlen Miklós pedig az erdélyi káposzta-kultuszról írt előszeretettel.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató végén szó esett a városiasodás jelenségéről és arról, hogy ez milyen hatással volt a gasztrokultúrára. Nyáry szerint ehhez kapcsolható az éttermek megjelenése, és az, hogy nem főznek otthon az emberek, persze amennyiben az anyagi helyzetük ezt megengedte. Útravalóként pedig azzal a gondolattal zárta az író a beszélgetést, hogy „a gasztronómia olyan, mint a zene: határtalan”.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!