
A könyvvásár harmadik napján szép számú közönség előtt mutatták be Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét
Fotó: Borbély Fanni
A gasztronómia nagy hatást gyakorolt az irodalomra, szimbóluma visszatérő motívum az írók életében, műveiben. Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötetét a 9. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján mutatták be. A szerzővel Márton Evelin író beszélgetett.
2024. május 11., 21:152024. május 11., 21:15
2024. május 11., 21:382024. május 11., 21:38
Nyáry Krisztián az Így ettek ők című kötetében olyan írókat mutat be, akiknek a műveiben a gasztronómia meghatározó, a szövegek egyfajta válogatás az étel és az írói inspiráció kettőség témakörében.
A szerzőket kiválasztani viszont nem volt könnyű feladat – derült ki a beszélgetés során.
Nyáry számára fontos volt, hogy az étel fő motívum legyen a kiválasztott írók műveiben, hetven szerzőből válogatott ki harmincat, akiknek a munkáit meghatározza a főzés, az étel motívuma, a gasztronómia. A szerző a kötet megírásának kulisszáiba is betekintést engedett a könyvbemutatón, elmondása szerint az Arcanum adatbázisában kezdi mindig a kutatást, ezután tér rá a kiválasztott szerzők köteteire.
Márton Evelin és Nyáry Krisztián a bemutatón
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során szó volt inspirációról, az étel motívumáról, a különböző írók viszonyáról a gasztronómiához, és hogy ez hogyan jelenik meg a műveikben. „Terített asztal mellett beszélnek igazán az emberek” – hallhattuk, és a közönség jót derült ezen.
Móra Ferenc munkáiban például a gasztronómiai leírások visszatérő motívumként vannak jelen, nem véletlenül, hiszen felesége híres recepteskönyvek szerzője volt, így Móra ételleírásai hozzá köthetők. „A férfiaknak a főzés egzotikum, ezért írnak róla, a nőknek munka, ők ezért nem” – fogalmazott a szerző. Bródy Sándor ezzel szemben nem csak írt az ételekről, hanem tudott is főzni, ezzel pedig a nők kegyeibe kerülni. A könyvbemutatón többször is szó esett a nemi különbségtételről, ami a főzést illeti, noha a huszadik század utolsó harmadában már általánossá vált a „férfiak a konyhában” jelenség. A szerző megjegyezte, a férfi, ha kikerült a nők közeléből, rögtön tudott főzni, erre példa a pásztorság és a katonaság.
Fotó: Borbély Fanni
Szó volt Krúdy munkásságáról is, akinek műveiben a gasztronómia szinte mindig szimbólikusan jelenik meg. Erre példa Szindbád története is, akinek a halálát az jósolta meg előre az olvasónak, hogy a kórházban diétás ételt adtak neki.
Elhangzott, Jókait mindig olyan nők vették körül, akik tudtak főzni, Csokonai számára a gyógyételek jelentették a kulináriát, Bethlen Miklós pedig az erdélyi káposzta-kultuszról írt előszeretettel.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató végén szó esett a városiasodás jelenségéről és arról, hogy ez milyen hatással volt a gasztrokultúrára. Nyáry szerint ehhez kapcsolható az éttermek megjelenése, és az, hogy nem főznek otthon az emberek, persze amennyiben az anyagi helyzetük ezt megengedte. Útravalóként pedig azzal a gondolattal zárta az író a beszélgetést, hogy „a gasztronómia olyan, mint a zene: határtalan”.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!