
Fotó: Finch/Apple TV+
Kevés, de nagyon is szerethető karaktereket felvonultató, a manapság nagyon népszerű posztapokaliptikus zsáner elemeiből építkező, de egyébként nem világmegváltó Tom Hanks legújabb, az Apple Tv+ kínálatában megjelent filmje. Finch kritika.
2021. november 10., 17:472021. november 10., 17:47
2021. november 10., 19:052021. november 10., 19:05
Aki Tom Hanksszel készít filmet, nagy valószínűséggel nem fog mellényúlni. A 90-es évek egyik hollywoodi nagyágyúja nem tud rossz filmekben szerepelni (kivétel talán a Felhőatlasz, aminek az egyik főbb szerepére castingolták, de nem rajta állt vagy bukott a film sikere). A mindenki által szeretett és a mai napig is rendkívül népszerű sztár 2021-ben is ott van a képernyőn, ezúttal az Apple „istállójában” csaptak le rá (pontosabban vásárolták meg egy, a pandémia miatt folyamatosan tologatott mozifilm forgalmazási jogait), hogy a Trónok harca epizódokat dirigáló rendező Miguel Sapochnik (a legjobbakat és a legrosszabbakat egyaránt) a Targaryenekről szóló előzménysorozat előtt újabb egyszemélyes filmet készítsen vele, amivel tovább lehet kiaknázni a mostanában népszerű filmtrendnek számító posztapokaliptikus zsánert.
Ha fegyvert fognának a fejemhez, akkor sem tudnám felidézni, hogy mi volt a cselekménye a két éve, George Clooney főszereplésével a Netflixen bemutatott Az éjféli égbolt (The Midnight Sky) című, hasonló kaliberű filmnek, azon túl, hogy Clooney egy, a fagyott Föld bolygón maradt tudóst alakít, aki egy kislány életéért lesz felelős, a távolban pedig egy űrhajó legénységének története is kapcsolódik a sztorihoz, sőt, a két párhuzamosan futó történetnek az összekapcsolása adja a film végi katarzist. De az, hogy a filmben mi történik azon túl, hogy a Clooney által megformált, szakállas és marcona tudós A-ból a B-pontba majd onnan a C-be megy, már nem tudom felidézni az internet segítsége nélkül.
Fotó: Finch/Apple TV+
A Finch is erre az alapszituációra épül, mondhatni, hogy ugyanarról a gyártósorról gurult le, csak a körítés és a karakterek másak:
Finch szintén egy, az apokalipszist túlélő tudós, aki gigantikus homokrakodóval járja az amerikai St. Louis utcáit élelem után kutatva a 70 Celsius-fokos hőségben a pusztító homokviharok és tornádók elől bunkerébe menekülve. Mint kiderül, nincs egyedül: egy aranyos kutyával tengeti a mindennapjait, közben pedig hatalmas projekten dolgozik:
Egy kezdetleges, főként a beszerzésre és a digitalizálásra használt munkarobot után egy esetlen, már emberformájúbb gépet kelt életre abból a megfontolásból, hogy legyen aki gondját viselje a Goodyear nevet viselő négylábúnak azokban az időkben, amikor ő már nem lesz.
Fotó: Finch/Apple TV+
A film az a tipikus, „már a közepétől lehet tudni, hogy mi lesz a vége” alkotás, de ez semmit nem vesz el az értékéből. Nem váltja meg a világot, nem lesz ott az Oscar-szezonban, de
Amiben viszont különleges a film, azok a szerethető karakterei, amikből lényegében a one man show-jellege miatt kevés van. Finch személyében van egy „emberünk”, aki rendkívül bizalmatlan a többi ember iránt, sőt egyenesen retteg tőlük, van egy aranyos kiskutyánk, akit a képernyőn töltött idő alatt maximum a saját kutyánk nem fog szeretni, és van két robotunk, amelyből az egyik a szokásos cukiságfaktort szállítja, míg a másik tulajdonképpen
Ez a négyes indul útnak a túlélés érdekében, és a néző ezen út során szembesül az apokalipszis utáni világ szörnyűségeivel, többek között azzal, hogy védőruha nélkül nem lehet kisétálni a napfénybe, valamint arról, hogy a sötétben bujkáló embereknél már csak egy homokvihar és az ezzel járó tornádó lehet rosszabb.
Fotó: Finch/Apple TV+
Nem túl mélyremenően, de a saját elbeszélései és egy meglehetősen tragikus flashback alapján betekintést nyerünk Finch múltjába, a borongós, szomorú múltat és jelent pedig a saját magát Jeffnek keresztelt robot csetlés-botlásai teszik szórakoztatóvá, amint látjuk, hogy folyamatosan csak jót akar, de akarva-akaratlanul csalódást okoz az öreg tudósnak azáltal, hogy nincs a kellő tudás vagy képességek birtokában. A Caleb Landry Jones robotizált hangján megszólaló, nem csak logikától vezérelt Jeff menet közben,
Ahogy azt a rendező a film megjelenése után elmondta: az alkotás eredetileg a játékidő mintegy egyharmadával lett volna hosszabb, ha kiaknázzák az emberi faktort, vagyis megmutatták volna azokat az embereket, akiktől Finch olyannyira tartott, ám végül ezek a jelenetek a vágóasztalon végezték, így több színész leforgatott jelenete sem került be végül a filmbe, amiben
Végeredményben azonban Finch és Jeff drámájával kell beérnünk, ami elvitte a hátán a cselekményt, és több vicces és megható pillanattal is szolgált, látszott az igyekezet is, hogy
Fotó: Finch/Apple TV+
A Finch egy jó kis családi film, nem túlbonyolított mondanivalóval, szerethető karakterekkel, vicces gegekkel és a posztapokaliptikus zsáner fordulatainak újrahasznosításaival és továbbgondolásaival. És látva a film promóanyagain az idősödő, szakállas Tom Hanks fejét, már tudjuk, hogy ez az alkotás
hanem egy korrektnek mondható házimozi, amire nagy valószínűség szerint jövő ilyenkor is emlékezni fogunk, ha másért nem, legalább a legendás színész mellett feltűnő, esetlen és jópofa robot miatt.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!