Fotó: Finch/Apple TV+
Kevés, de nagyon is szerethető karaktereket felvonultató, a manapság nagyon népszerű posztapokaliptikus zsáner elemeiből építkező, de egyébként nem világmegváltó Tom Hanks legújabb, az Apple Tv+ kínálatában megjelent filmje. Finch kritika.
2021. november 10., 17:472021. november 10., 17:47
2021. november 10., 19:052021. november 10., 19:05
Aki Tom Hanksszel készít filmet, nagy valószínűséggel nem fog mellényúlni. A 90-es évek egyik hollywoodi nagyágyúja nem tud rossz filmekben szerepelni (kivétel talán a Felhőatlasz, aminek az egyik főbb szerepére castingolták, de nem rajta állt vagy bukott a film sikere). A mindenki által szeretett és a mai napig is rendkívül népszerű sztár 2021-ben is ott van a képernyőn, ezúttal az Apple „istállójában” csaptak le rá (pontosabban vásárolták meg egy, a pandémia miatt folyamatosan tologatott mozifilm forgalmazási jogait), hogy a Trónok harca epizódokat dirigáló rendező Miguel Sapochnik (a legjobbakat és a legrosszabbakat egyaránt) a Targaryenekről szóló előzménysorozat előtt újabb egyszemélyes filmet készítsen vele, amivel tovább lehet kiaknázni a mostanában népszerű filmtrendnek számító posztapokaliptikus zsánert.
Ha fegyvert fognának a fejemhez, akkor sem tudnám felidézni, hogy mi volt a cselekménye a két éve, George Clooney főszereplésével a Netflixen bemutatott Az éjféli égbolt (The Midnight Sky) című, hasonló kaliberű filmnek, azon túl, hogy Clooney egy, a fagyott Föld bolygón maradt tudóst alakít, aki egy kislány életéért lesz felelős, a távolban pedig egy űrhajó legénységének története is kapcsolódik a sztorihoz, sőt, a két párhuzamosan futó történetnek az összekapcsolása adja a film végi katarzist. De az, hogy a filmben mi történik azon túl, hogy a Clooney által megformált, szakállas és marcona tudós A-ból a B-pontba majd onnan a C-be megy, már nem tudom felidézni az internet segítsége nélkül.
Fotó: Finch/Apple TV+
A Finch is erre az alapszituációra épül, mondhatni, hogy ugyanarról a gyártósorról gurult le, csak a körítés és a karakterek másak:
Finch szintén egy, az apokalipszist túlélő tudós, aki gigantikus homokrakodóval járja az amerikai St. Louis utcáit élelem után kutatva a 70 Celsius-fokos hőségben a pusztító homokviharok és tornádók elől bunkerébe menekülve. Mint kiderül, nincs egyedül: egy aranyos kutyával tengeti a mindennapjait, közben pedig hatalmas projekten dolgozik:
Egy kezdetleges, főként a beszerzésre és a digitalizálásra használt munkarobot után egy esetlen, már emberformájúbb gépet kelt életre abból a megfontolásból, hogy legyen aki gondját viselje a Goodyear nevet viselő négylábúnak azokban az időkben, amikor ő már nem lesz.
Fotó: Finch/Apple TV+
A film az a tipikus, „már a közepétől lehet tudni, hogy mi lesz a vége” alkotás, de ez semmit nem vesz el az értékéből. Nem váltja meg a világot, nem lesz ott az Oscar-szezonban, de
Amiben viszont különleges a film, azok a szerethető karakterei, amikből lényegében a one man show-jellege miatt kevés van. Finch személyében van egy „emberünk”, aki rendkívül bizalmatlan a többi ember iránt, sőt egyenesen retteg tőlük, van egy aranyos kiskutyánk, akit a képernyőn töltött idő alatt maximum a saját kutyánk nem fog szeretni, és van két robotunk, amelyből az egyik a szokásos cukiságfaktort szállítja, míg a másik tulajdonképpen
Ez a négyes indul útnak a túlélés érdekében, és a néző ezen út során szembesül az apokalipszis utáni világ szörnyűségeivel, többek között azzal, hogy védőruha nélkül nem lehet kisétálni a napfénybe, valamint arról, hogy a sötétben bujkáló embereknél már csak egy homokvihar és az ezzel járó tornádó lehet rosszabb.
Fotó: Finch/Apple TV+
Nem túl mélyremenően, de a saját elbeszélései és egy meglehetősen tragikus flashback alapján betekintést nyerünk Finch múltjába, a borongós, szomorú múltat és jelent pedig a saját magát Jeffnek keresztelt robot csetlés-botlásai teszik szórakoztatóvá, amint látjuk, hogy folyamatosan csak jót akar, de akarva-akaratlanul csalódást okoz az öreg tudósnak azáltal, hogy nincs a kellő tudás vagy képességek birtokában. A Caleb Landry Jones robotizált hangján megszólaló, nem csak logikától vezérelt Jeff menet közben,
Ahogy azt a rendező a film megjelenése után elmondta: az alkotás eredetileg a játékidő mintegy egyharmadával lett volna hosszabb, ha kiaknázzák az emberi faktort, vagyis megmutatták volna azokat az embereket, akiktől Finch olyannyira tartott, ám végül ezek a jelenetek a vágóasztalon végezték, így több színész leforgatott jelenete sem került be végül a filmbe, amiben
Végeredményben azonban Finch és Jeff drámájával kell beérnünk, ami elvitte a hátán a cselekményt, és több vicces és megható pillanattal is szolgált, látszott az igyekezet is, hogy
Fotó: Finch/Apple TV+
A Finch egy jó kis családi film, nem túlbonyolított mondanivalóval, szerethető karakterekkel, vicces gegekkel és a posztapokaliptikus zsáner fordulatainak újrahasznosításaival és továbbgondolásaival. És látva a film promóanyagain az idősödő, szakállas Tom Hanks fejét, már tudjuk, hogy ez az alkotás
hanem egy korrektnek mondható házimozi, amire nagy valószínűség szerint jövő ilyenkor is emlékezni fogunk, ha másért nem, legalább a legendás színész mellett feltűnő, esetlen és jópofa robot miatt.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!