
A csíkszeredai születésű Száva Csanád író, költő, drámaíró, műfordító, meseíró
Fotó: Veres Nándor
Mindig is meseszerető gyermek volt – mondja. Meghatározó alakja az ő mesevilágának Nagy Olga A vasfogú farkas című meséskönyve, de Lázár Ervin meséi is fontosak volt számára. Kevin és a bűvös malom című mesekönyvével most ő szólítja meg a gyerekeket. Száva Csanáddal beszélgettem legújabb könyvéről.
2022. december 20., 19:022022. december 20., 19:02
A kisgyerekes szülők számára minden bizonnyal nem ismeretlen Száva Csanád neve. A csíkszeredai születésű író, költő, drámaíró, műfordító meséivel a kisiskolások lapjában, a Napsugárban is találkozhatunk, de a Szitakötő folyóiratban is jelentek meg korábban meséi. Most egy csokorba szedett néhány korábban megjelent meséjét, illetve olyant is, amely eddig még nem került a nagy nyilvánosság elé, és kiadta első mesekönyvét.
Mint vallja, mindig is érdekelték a mesék, kisebb nagyobb intenzitással folyamatosan jelen volt a mese az életében, akkor is, amikor saját kedvtelésből olvasott, de akkor is, amikor pedagógusként az általa oktatott gyerekeket vezette be a mesék birodalmába. „Amikor az ember verset ír, a legkevésbé gondol az olvasóra, ilyenkor az olvasónak elég mostoha sorsa van, mert a költők inkább magukra gondolnak. Amikor mesét írunk, bizonyos kötöttségek felmerülnek, mert például figyelni kell a célközönség életkorára, a gyermekek befogadóképességére, de szárnyalhat a fantázia, a játék, és a maga kötöttsége mellett a meseírás egy nagyon szabad műfaj” – magyarázza Csanád párhuzamot vonva a versírás és a meseírás között.
A könyv Dávid-Kátai Eszter illusztrációinak köszönhetően még varázslatosabb
Fotó: Veres Nándor
A kolozsvári Exit kiadó gondozásában megjelent Kevin és a bűvös malom című mesekönyv a nyolc–tíz éves korosztályt célozza meg – szögezi le a szerző, aki, mint beszélgetésünk során kiderül, a mesék megírásakor nem csak a gyerekekre, hanem szüleikre is gondolt. Pontosabban azt is szem előtt tartotta, hogy az önállóan még nem olvasó gyermekek számára felolvasott meséket a felnőttek is élvezzék.
– jegyzi meg mosolyogva.
Tulajdonképpen egy mesefűzért tart a kezében az olvasó, a könyv terjedelmesebb részét egy hosszabb, fejezetekre bontott mese teszi ki, a másik felében pedig több olyan írás kap helyet, amelyek történetei ugyan összefüggőek, de különálló olvasmányként is élvezhetőek. „ A szereplők ugyanazok, bizonyos motívumok ismétlődnek, ezáltal összekapcsolódnak a mesék, de nem szükségszerű egymás után olvasni ezeket” – jegyzi meg Csanád.
A felnőttek számára is kedves olvasmány lesz a Kevin és a bűvös malom
Fotó: Veres Nándor
A szereplők mindegyikének – a szerző szavaival élve – megvan a maga furcsasága. Megismerkedhetünk Kevinnel, a karácsonykor tejért induló kisfiúval, Benivel, Motyival, a manóval, Motriusszal vagy Rogriusszal.
„Miközben bővelkedünk a megszemélyesített tárgyak, az autentikus kifejezések, mondatfűzések és szófordulatok áradatában, nemcsak Kevint, a karácsonykor tejért induló kisfiút kísérhetjük el álomszerű útján, de a hagyományból és a fantáziából bőven táplálkozó történetek jóvoltából különös figurákkal is megismerkedhetünk, és persze végül kiderül, hogy az örökké csukló grófné bajára mi lehet a gyógyír” – írja a könyvről Kiss Ottó József Attila-díjas író, költő, meseíró.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!