
A csíkszeredai születésű Száva Csanád író, költő, drámaíró, műfordító, meseíró
Fotó: Veres Nándor
Mindig is meseszerető gyermek volt – mondja. Meghatározó alakja az ő mesevilágának Nagy Olga A vasfogú farkas című meséskönyve, de Lázár Ervin meséi is fontosak volt számára. Kevin és a bűvös malom című mesekönyvével most ő szólítja meg a gyerekeket. Száva Csanáddal beszélgettem legújabb könyvéről.
2022. december 20., 19:022022. december 20., 19:02
A kisgyerekes szülők számára minden bizonnyal nem ismeretlen Száva Csanád neve. A csíkszeredai születésű író, költő, drámaíró, műfordító meséivel a kisiskolások lapjában, a Napsugárban is találkozhatunk, de a Szitakötő folyóiratban is jelentek meg korábban meséi. Most egy csokorba szedett néhány korábban megjelent meséjét, illetve olyant is, amely eddig még nem került a nagy nyilvánosság elé, és kiadta első mesekönyvét.
Mint vallja, mindig is érdekelték a mesék, kisebb nagyobb intenzitással folyamatosan jelen volt a mese az életében, akkor is, amikor saját kedvtelésből olvasott, de akkor is, amikor pedagógusként az általa oktatott gyerekeket vezette be a mesék birodalmába. „Amikor az ember verset ír, a legkevésbé gondol az olvasóra, ilyenkor az olvasónak elég mostoha sorsa van, mert a költők inkább magukra gondolnak. Amikor mesét írunk, bizonyos kötöttségek felmerülnek, mert például figyelni kell a célközönség életkorára, a gyermekek befogadóképességére, de szárnyalhat a fantázia, a játék, és a maga kötöttsége mellett a meseírás egy nagyon szabad műfaj” – magyarázza Csanád párhuzamot vonva a versírás és a meseírás között.
A könyv Dávid-Kátai Eszter illusztrációinak köszönhetően még varázslatosabb
Fotó: Veres Nándor
A kolozsvári Exit kiadó gondozásában megjelent Kevin és a bűvös malom című mesekönyv a nyolc–tíz éves korosztályt célozza meg – szögezi le a szerző, aki, mint beszélgetésünk során kiderül, a mesék megírásakor nem csak a gyerekekre, hanem szüleikre is gondolt. Pontosabban azt is szem előtt tartotta, hogy az önállóan még nem olvasó gyermekek számára felolvasott meséket a felnőttek is élvezzék.
– jegyzi meg mosolyogva.
Tulajdonképpen egy mesefűzért tart a kezében az olvasó, a könyv terjedelmesebb részét egy hosszabb, fejezetekre bontott mese teszi ki, a másik felében pedig több olyan írás kap helyet, amelyek történetei ugyan összefüggőek, de különálló olvasmányként is élvezhetőek. „ A szereplők ugyanazok, bizonyos motívumok ismétlődnek, ezáltal összekapcsolódnak a mesék, de nem szükségszerű egymás után olvasni ezeket” – jegyzi meg Csanád.
A felnőttek számára is kedves olvasmány lesz a Kevin és a bűvös malom
Fotó: Veres Nándor
A szereplők mindegyikének – a szerző szavaival élve – megvan a maga furcsasága. Megismerkedhetünk Kevinnel, a karácsonykor tejért induló kisfiúval, Benivel, Motyival, a manóval, Motriusszal vagy Rogriusszal.
„Miközben bővelkedünk a megszemélyesített tárgyak, az autentikus kifejezések, mondatfűzések és szófordulatok áradatában, nemcsak Kevint, a karácsonykor tejért induló kisfiút kísérhetjük el álomszerű útján, de a hagyományból és a fantáziából bőven táplálkozó történetek jóvoltából különös figurákkal is megismerkedhetünk, és persze végül kiderül, hogy az örökké csukló grófné bajára mi lehet a gyógyír” – írja a könyvről Kiss Ottó József Attila-díjas író, költő, meseíró.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!