
A csíkszeredai születésű Száva Csanád író, költő, drámaíró, műfordító, meseíró
Fotó: Veres Nándor
Mindig is meseszerető gyermek volt – mondja. Meghatározó alakja az ő mesevilágának Nagy Olga A vasfogú farkas című meséskönyve, de Lázár Ervin meséi is fontosak volt számára. Kevin és a bűvös malom című mesekönyvével most ő szólítja meg a gyerekeket. Száva Csanáddal beszélgettem legújabb könyvéről.
2022. december 20., 19:022022. december 20., 19:02
A kisgyerekes szülők számára minden bizonnyal nem ismeretlen Száva Csanád neve. A csíkszeredai születésű író, költő, drámaíró, műfordító meséivel a kisiskolások lapjában, a Napsugárban is találkozhatunk, de a Szitakötő folyóiratban is jelentek meg korábban meséi. Most egy csokorba szedett néhány korábban megjelent meséjét, illetve olyant is, amely eddig még nem került a nagy nyilvánosság elé, és kiadta első mesekönyvét.
Mint vallja, mindig is érdekelték a mesék, kisebb nagyobb intenzitással folyamatosan jelen volt a mese az életében, akkor is, amikor saját kedvtelésből olvasott, de akkor is, amikor pedagógusként az általa oktatott gyerekeket vezette be a mesék birodalmába. „Amikor az ember verset ír, a legkevésbé gondol az olvasóra, ilyenkor az olvasónak elég mostoha sorsa van, mert a költők inkább magukra gondolnak. Amikor mesét írunk, bizonyos kötöttségek felmerülnek, mert például figyelni kell a célközönség életkorára, a gyermekek befogadóképességére, de szárnyalhat a fantázia, a játék, és a maga kötöttsége mellett a meseírás egy nagyon szabad műfaj” – magyarázza Csanád párhuzamot vonva a versírás és a meseírás között.
A könyv Dávid-Kátai Eszter illusztrációinak köszönhetően még varázslatosabb
Fotó: Veres Nándor
A kolozsvári Exit kiadó gondozásában megjelent Kevin és a bűvös malom című mesekönyv a nyolc–tíz éves korosztályt célozza meg – szögezi le a szerző, aki, mint beszélgetésünk során kiderül, a mesék megírásakor nem csak a gyerekekre, hanem szüleikre is gondolt. Pontosabban azt is szem előtt tartotta, hogy az önállóan még nem olvasó gyermekek számára felolvasott meséket a felnőttek is élvezzék.
– jegyzi meg mosolyogva.
Tulajdonképpen egy mesefűzért tart a kezében az olvasó, a könyv terjedelmesebb részét egy hosszabb, fejezetekre bontott mese teszi ki, a másik felében pedig több olyan írás kap helyet, amelyek történetei ugyan összefüggőek, de különálló olvasmányként is élvezhetőek. „ A szereplők ugyanazok, bizonyos motívumok ismétlődnek, ezáltal összekapcsolódnak a mesék, de nem szükségszerű egymás után olvasni ezeket” – jegyzi meg Csanád.
A felnőttek számára is kedves olvasmány lesz a Kevin és a bűvös malom
Fotó: Veres Nándor
A szereplők mindegyikének – a szerző szavaival élve – megvan a maga furcsasága. Megismerkedhetünk Kevinnel, a karácsonykor tejért induló kisfiúval, Benivel, Motyival, a manóval, Motriusszal vagy Rogriusszal.
„Miközben bővelkedünk a megszemélyesített tárgyak, az autentikus kifejezések, mondatfűzések és szófordulatok áradatában, nemcsak Kevint, a karácsonykor tejért induló kisfiút kísérhetjük el álomszerű útján, de a hagyományból és a fantáziából bőven táplálkozó történetek jóvoltából különös figurákkal is megismerkedhetünk, és persze végül kiderül, hogy az örökké csukló grófné bajára mi lehet a gyógyír” – írja a könyvről Kiss Ottó József Attila-díjas író, költő, meseíró.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!