A remetebarlangtól a Fekete Madonnáig: a pálosok évszázados emlékei a Vármúzeumban

Budapestről érkezett Marosvásárhelyre az a kiállítás, amely a hétvégén zárult Forgatag keretében nyílt meg és év végéig látogatható. A vándortárlat, amely a pálos rend történetét mutatja be, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Maros Megyei Múzeum együttműködésével valósult meg. A Pálosok című kiállításnak az első határon túli állomása Marosvásárhely, a jövőben Székelyudvarhelyen mutatják be. A két kurátor, Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régésze ismertette az újságíróknak a tárlatot, hangsúlyozva az esemény jelentőségét, azt, hogy olyan rendet mutathatnak be, amelynek az egyik kolostora Marosvásárhely közelében, Marosszentkirályon állt a középkorban.

Az egykori marosszentkirályi kolostor

A most látható tárlattal a pálos rend megalakulásának 770., valamint Boldog Özséb mennybemenetelének 750. évfordulójára emlékeztek. A kiállítás pálos rendet próbálja bemutatni, olyan tárgyi emlékekkel illusztrálva a történetüket, amelyeket 26, zömében magyarországi intézménytől kölcsönöztek. „Az, hogy mit jelent pálosnak lenni, összetett történet” – ismertette Pető Zsuzsa, aki többek közt arról beszélt, hogya 13-14. században remetévé válni nem egy egyszeri feladatot jelentett, hanem a szerzetesi életnek a legmagasabb fokozatát, ami az elvonulással, a csenddel, magánnyal, az Istenhez való kapcsolódással, a lelki béke kiteljesedésével járt.

A kolostor ma már nem létezik, azt, hogy egykor ott állt geofizikai mérésekkel mutatták ki, illetve a helyén szántáskor számos cserépdarab kerül ki a földből. Mivel magántulajdonú terület, régészeti ásatásokat nem végezhetnek a kutatók.

Napi fél cipót hozott a holló

A kiállítást az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendája nyitja: a szerzetes a thébai pusztába menekült a keresztényüldözés elől, eledele évtizedeken át napi fél cipó volt, amit egy holló hozott számára. Halálakor két oroszlán ásta meg a sírját, ez a jelenet a rend címerében is megtalálható.

A kiállítótermek évszázadok emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, gazdálkodását, alkotó tevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, valamint a rend anyagi és szellemi örökségét mutatják be. A tárlat egy remetebarlang bemutatásával kezdődik. Innen kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a mindennapi kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírkövének egy darabja, Martinuzzi György egyetlen ismert 17. századi portréja, vagy barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.

A Fekete Madonna

 A 13. században alapított pálos rend,

A rend történelmét hanyatlás és újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak vagy feloszlottak, de a rend fennmaradt és közép-kelet-európai jelentőséggel bír.

A pálosok a kultúrában is tevékenykedtek, a szellemi munka különösen a középkor után játszott vezető szerepet életükben. Kódexmásoló műhelyek, könyvtárak és iskolák fémjelzik a pálosok írásnak, olvasásnak és tanulásnak szentelt életét.

A rendet alapszínei is megkülönböztetik: az arany, fehér, zöld és fekete az alapértékeket képviselik. Az arany a thébai sivatagot és a két oroszlánt jelképezi, az isteni tökéletesség, az örökkévalóság és fény színe, a vizet, a folyót, a szent forrásokat jelképező fehér a tisztaság, a győzelem és béke színe, a Szent Pál ruhájának alapját képező pálmalevelek zöldje a remény és a természet, a hollót és a Fekete Madonnát szimbolizáló fekete pedig a szerénység és alázat színe. A rend Magyarországon, Lengyelországban (a pálosok második otthona és jelenlegi központja), Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, valamint Ausztráliában, Afrikában és az Egyesült Államokban tevékenykedik.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.