
Kellett a kütyü a kezébe
Fotó: Sándor Csilla
Matematika-informatikát, majd közgazdaságot tanult, mégis úgy érezte, hogy a művészetekben tudna kiteljesedni igazán. Próbálkozott is ezzel-azzal, és amikor a szülei már megnyugodtak, hogy mégiscsak „rendes ember” lesz belőle, sikeresen felvételizett a bábművészeti szakra. Bende Zsuzsanna aztán otthon, Csíkszeredában kezdte bontogatni a szárnyait, készítgetni a bábjait, több produkcióban is közreműködött már és gyerekcsoportoknak tart bábos foglalkozásokat.
2017. október 09., 16:082017. október 09., 16:08
2017. október 09., 17:102017. október 09., 17:10
„Vonzott mindig a színészet, kerestem az utam, elkezdtem rajzolni, énekórákra járni, miután elvégeztem Kolozsváron a közgazdasági egyetemet. Nagyváradon dolgoztam egy évet, ott volt egy énektanár, aki operaénekes volt és tartott nekem órákat, Ezzel párhuzamosan egy képzőművész rajzórákat tartott. Ezt követően Hollandiában mesteriztem menedzsmentből, és egyik héten szerdán államvizsgáztam, másik héten pedig Kolozsvárra felvételiztem a színire. Nem vettek fel, egy évet dolgoztam Csíkszeredában a Caritasnál, anyumék meg voltak nyugodva, hogy lenyugodtam, van munkahelyem, milyen jó lesz, rendes ember lesz belőlem. Aztán márciusban bejelentettem, hogy felvételizek Marosvásárhelyre a színire” – mesélte egy szuszra, amikor leültünk beszélgetni egy kávézóban. A vásárhelyi művészeti egyetem bábszínész osztályába vették fel, utólag számára is letisztult, hogy miért így kellett történnie: „kellett a kütyü a kezembe”.
2014-ben államvizsgázott, majd hazatért Csíkba azzal a szándékkal, hogy egyéni műsorokat készítsen. De aztán úgy alakult, hogy
Sok játék is színesíti a foglalkozások kínálatát
Fotó: Sándor Csilla
Itthon megsimerkedett Bakó Klára képzőművésszel, aki bábozik is. Leültek beszélgetni, és kiderült, hogy mindkettőjüknek sok-sok terve van a bábozással kapcsolatban. „Közösen terveztünk egy foglalkozást a gyerekeknek. A Nagy István Művészeti Iskolában Lukács Andrea tanítónő osztályával kézműves foglalkozás keretében bábokat készítettünk, báboztunk. Aztán egész tanév végéig bejártam, sok mindennel foglalkoztunk: drámajátékok, beszédtechnika, hangképzés, mondókázás. Közben készültünk a János Vitéz előadásra, a gyerekek festették, ragasztották a bábokat, majd össze is hoztuk az előadást. Ez annyira jól sikerült, hogy következő tanévben az igazgatónő beleegyezésével bábos foglalkozásokat tarthattam a diákoknak” – meséli Zsuzsanna, aki ebben a tanévben is különböző gyerekcsoportoknak tart foglalkozást, a játékos órák keretében úgy sajátítják el a résztvevők a bábozás csínját-bínját, hogy közben nagyon jól szórakoznak. A nyáron a bábművész által bejegyeztetett Menő Manó Egyesület a Csíki Moziban Manó Fesztivált is szervezett, amelyen bemutatták a csoportokkal készült bábprodukciókat.
Bende Zsuzsanna és a Role
Fotó: Dánél Hajnalka
Nem csak foglalkozásokat tart a csíki bábművész, szülinapokra, falunapokra is hívják fellépni. Ugyanakkor dolgozott már a Boszorka bábcsoporttal, amellyel a Tündérkeresztanya című előadást készítették el, a Csíki Játékszín színészeivel a Gomolyka és Huncitusz varázsló című produkciót, legutóbb pedig Bakó Klárával és a Role zenekarral közösen a Petőfi Sándor Általános Iskolában mutatták be a Kacor király című bábjátékot. A Role zenekarral sem ez az első együttműködése, a Szent László, légy velünk! című előadás óriásbábjai is hordozzák a keze munkáját.
Kacor király. A paraván mögött Bende Zsuzsanna és Bakó Klára
Fotó: Dánél Hajnalka
A színház-bábszínház kapcsolatáról a bábművész úgy véli, onnantól, hogy egy színész megelevenít egy tárgyat, az már bábjáték.
– mondja a bábművész. Hozzáteszi: a bábmozgatási technikától függetlenül fontos, hogy színészként valaki hogy van jelen a színpadon, mi a belső állapota, mert ez mind kivetítődik a bábra.
Bende Zsuzsanna és Bakó Klára a Kacor király előadás után
Fotó: Dánél Hajnalka
Bende Zsuzsanna szerint annyiban más egy felnőtteknek szóló bábelőadás egy gyerekeknek szólótól, hogy a gyerekek sokkal hamarabb reagálnak ott helyben. Ha unják, akkor nagyon unják, ha élvezik, akkor nagyon élvezik, rögtön kapsz visszajelzést. És bevonni is könnyebb őket – mutatott rá Bende Zsuzsanna.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!