A líratanítás lehetőségei a 21. században
A minikonferenciára az RMPSZ-tagsággal rendelkező pedagógusok jelentkezhettek
Fotó: Borbély Fanni
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.
Nagy Lilla
2025. április 09., 15:522025. április 09., 15:52
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben, április 8-án. Az esemény meghívottja volt Balázs Imre József költő, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, valamint Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Köszöntő beszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. Hangsúlyozta, céljuk eljuttatni a lírát a diákokhoz, hiszen a mai fiatalok is tudják értelmezni a költészetet, a maguk módján pedig tovább is tudják adni a tudást.
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben
Fotó: Borbély Fanni
A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását Balázs Imre József, mintegy felvezetőt, nem módszertani megközelítését a témának. Felvetette azt a jelenséget, hogy megfigyelhető egyfajta „prózapártiság” a tanításban, nem csupán a diákok részéről, ugyanis a vizsgatételek között is évről évre kevesebb a vers – ebből indult ki. Felmerül tehát a kérdés: hol van a vers helye? Hol van a helye, ha a versekkel kapcsolatos feladatok is sorra tűnnek el a tankönyvekből, de legalábbis csökkennek.
– fogalmazott a költő, majd érveket sorakoztatott fel a vers tanítása mellett, kérdések megválaszolásával. Mindenekelőtt azonban megosztotta a számára leglogikusabb érvet a líratanítás mellett: hogy gyakorlatias. Mint mondta, egy tanóra alatt el lehet olvasni egy verset, egy gondolatmenetet pedig át is lehet beszélni a verssel kapcsolatban.
Köszöntőbeszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Mi a vers?
A vers valami más. Nyelvészeti szempontból is valami másféle nyelvi viselkedést várunk a verstől a rivális beszédmódokhoz képest. A versnek alternatív tudása van, ami sűrített (azaz kicsiben van benne egy egész), érzelmekkel dúsított, illetve egy tapasztalás rögzítésének a módja. Helyettünk mond el valamit. Valamit a felszínre hoz – fogalmazott Balázs Imre József.
A vers továbbá normasértő, álláspontjában provokálja az olvasót, habár nem normasértés céljából teszi azt, csupán az igazságot hozza így felszínre.
Balázs Imre József költő A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását
Fotó: Borbély Fanni
Hol a vers?
A vers régóta, életünk fontosabb állomásain végigkísér minket, ha nem is tudatosítjuk, hogy azok versek. Gyerekként ott voltak a mondókák, később már a rítusokban, a szertartásokban, az ünnepekben.
A technológia fejlődésével a vers is új teret nyert, az önkifejezés egyfajta formájává vált a közösségi médiában. Az érzelmeinket sokszor versidézeteken keresztül ragadjuk meg, amelyek később a posztok leírásába, vagy éppen az üzenőfalunk „hogy érzed magad” kitöltésére szolgál.
Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész is beszélt a líratanításról
Fotó: Borbély Fanni
Nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeményezésekről sem, amelyek Instagram-, vagy Facebook-oldal formájában versposztolás mellett köteleződtek el, ezeknek is meglett a külön hagyománya. A vers helyét keresve pedig kilyukadunk a dalok szövegeihez is, amiről az előadó megosztotta sajátos meglátását: „a zene és a hangzás miatt szeretek bele egy dalba, a dalszöveg viszont az, hogy sokszor is találkozni akarok vele”.
Hogyan beszéljünk? Kitérő a „dalszövegológia” felé
A daloknál alapvetően megkülönböztetjük a populáris és a magaskultúra felé húzó szövegeket. Fontos tehát a kontextus figyelembe vétele: milyen közegben, milyen szubkulturális kódok között működik a szöveg. Az előadó szerint,
A dalszövegek vizsgálatában pedig figyelembe kell vennünk az oralitást, a performativitást, a történetiséget, illetve a megszólítás-megszólított kérdését. Ezek mind azok a tényezők, amelyek habár elsősorban a dalszövegek milyenségét tisztázzák, kivetíthető a versekre is.
Az eseménynek az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza adott otthont
Fotó: Borbély Fanni
A minikonferencia további előadásaiban Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, valamint Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész beszélt a líratanításról. Zabán Márta a kortárs lehetőségeket vizsgálta a költészet tanításában, Tapodi Zsuzsa pedig Klasszikusok ma címmel tartott előadást.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Lusta asszony rétese – videó
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Lusta asszony rétese – videó
Esterházy-rostélyos
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Esterházy-rostélyos
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Mi legyen a karácsonyfával?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Mi legyen a karácsonyfával?
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!