
A minikonferenciára az RMPSZ-tagsággal rendelkező pedagógusok jelentkezhettek
Fotó: Borbély Fanni
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.
2025. április 09., 15:522025. április 09., 15:52
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben, április 8-án. Az esemény meghívottja volt Balázs Imre József költő, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, valamint Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Köszöntő beszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. Hangsúlyozta, céljuk eljuttatni a lírát a diákokhoz, hiszen a mai fiatalok is tudják értelmezni a költészetet, a maguk módján pedig tovább is tudják adni a tudást.
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben
Fotó: Borbély Fanni
A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását Balázs Imre József, mintegy felvezetőt, nem módszertani megközelítését a témának. Felvetette azt a jelenséget, hogy megfigyelhető egyfajta „prózapártiság” a tanításban, nem csupán a diákok részéről, ugyanis a vizsgatételek között is évről évre kevesebb a vers – ebből indult ki. Felmerül tehát a kérdés: hol van a vers helye? Hol van a helye, ha a versekkel kapcsolatos feladatok is sorra tűnnek el a tankönyvekből, de legalábbis csökkennek.
– fogalmazott a költő, majd érveket sorakoztatott fel a vers tanítása mellett, kérdések megválaszolásával. Mindenekelőtt azonban megosztotta a számára leglogikusabb érvet a líratanítás mellett: hogy gyakorlatias. Mint mondta, egy tanóra alatt el lehet olvasni egy verset, egy gondolatmenetet pedig át is lehet beszélni a verssel kapcsolatban.
Köszöntőbeszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Mi a vers?
A vers valami más. Nyelvészeti szempontból is valami másféle nyelvi viselkedést várunk a verstől a rivális beszédmódokhoz képest. A versnek alternatív tudása van, ami sűrített (azaz kicsiben van benne egy egész), érzelmekkel dúsított, illetve egy tapasztalás rögzítésének a módja. Helyettünk mond el valamit. Valamit a felszínre hoz – fogalmazott Balázs Imre József.
A vers továbbá normasértő, álláspontjában provokálja az olvasót, habár nem normasértés céljából teszi azt, csupán az igazságot hozza így felszínre.
Balázs Imre József költő A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását
Fotó: Borbély Fanni
Hol a vers?
A vers régóta, életünk fontosabb állomásain végigkísér minket, ha nem is tudatosítjuk, hogy azok versek. Gyerekként ott voltak a mondókák, később már a rítusokban, a szertartásokban, az ünnepekben.
A technológia fejlődésével a vers is új teret nyert, az önkifejezés egyfajta formájává vált a közösségi médiában. Az érzelmeinket sokszor versidézeteken keresztül ragadjuk meg, amelyek később a posztok leírásába, vagy éppen az üzenőfalunk „hogy érzed magad” kitöltésére szolgál.
Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész is beszélt a líratanításról
Fotó: Borbély Fanni
Nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeményezésekről sem, amelyek Instagram-, vagy Facebook-oldal formájában versposztolás mellett köteleződtek el, ezeknek is meglett a külön hagyománya. A vers helyét keresve pedig kilyukadunk a dalok szövegeihez is, amiről az előadó megosztotta sajátos meglátását: „a zene és a hangzás miatt szeretek bele egy dalba, a dalszöveg viszont az, hogy sokszor is találkozni akarok vele”.
Hogyan beszéljünk? Kitérő a „dalszövegológia” felé
A daloknál alapvetően megkülönböztetjük a populáris és a magaskultúra felé húzó szövegeket. Fontos tehát a kontextus figyelembe vétele: milyen közegben, milyen szubkulturális kódok között működik a szöveg. Az előadó szerint,
A dalszövegek vizsgálatában pedig figyelembe kell vennünk az oralitást, a performativitást, a történetiséget, illetve a megszólítás-megszólított kérdését. Ezek mind azok a tényezők, amelyek habár elsősorban a dalszövegek milyenségét tisztázzák, kivetíthető a versekre is.
Az eseménynek az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza adott otthont
Fotó: Borbély Fanni
A minikonferencia további előadásaiban Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, valamint Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész beszélt a líratanításról. Zabán Márta a kortárs lehetőségeket vizsgálta a költészet tanításában, Tapodi Zsuzsa pedig Klasszikusok ma címmel tartott előadást.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!