A líratanítás lehetőségei a 21. században
A minikonferenciára az RMPSZ-tagsággal rendelkező pedagógusok jelentkezhettek
Fotó: Borbély Fanni
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.
Nagy Lilla
2025. április 09., 15:522025. április 09., 15:52
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben, április 8-án. Az esemény meghívottja volt Balázs Imre József költő, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, valamint Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Köszöntő beszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. Hangsúlyozta, céljuk eljuttatni a lírát a diákokhoz, hiszen a mai fiatalok is tudják értelmezni a költészetet, a maguk módján pedig tovább is tudják adni a tudást.
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben
Fotó: Borbély Fanni
A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását Balázs Imre József, mintegy felvezetőt, nem módszertani megközelítését a témának. Felvetette azt a jelenséget, hogy megfigyelhető egyfajta „prózapártiság” a tanításban, nem csupán a diákok részéről, ugyanis a vizsgatételek között is évről évre kevesebb a vers – ebből indult ki. Felmerül tehát a kérdés: hol van a vers helye? Hol van a helye, ha a versekkel kapcsolatos feladatok is sorra tűnnek el a tankönyvekből, de legalábbis csökkennek.
– fogalmazott a költő, majd érveket sorakoztatott fel a vers tanítása mellett, kérdések megválaszolásával. Mindenekelőtt azonban megosztotta a számára leglogikusabb érvet a líratanítás mellett: hogy gyakorlatias. Mint mondta, egy tanóra alatt el lehet olvasni egy verset, egy gondolatmenetet pedig át is lehet beszélni a verssel kapcsolatban.
Köszöntőbeszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Mi a vers?
A vers valami más. Nyelvészeti szempontból is valami másféle nyelvi viselkedést várunk a verstől a rivális beszédmódokhoz képest. A versnek alternatív tudása van, ami sűrített (azaz kicsiben van benne egy egész), érzelmekkel dúsított, illetve egy tapasztalás rögzítésének a módja. Helyettünk mond el valamit. Valamit a felszínre hoz – fogalmazott Balázs Imre József.
A vers továbbá normasértő, álláspontjában provokálja az olvasót, habár nem normasértés céljából teszi azt, csupán az igazságot hozza így felszínre.
Balázs Imre József költő A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását
Fotó: Borbély Fanni
Hol a vers?
A vers régóta, életünk fontosabb állomásain végigkísér minket, ha nem is tudatosítjuk, hogy azok versek. Gyerekként ott voltak a mondókák, később már a rítusokban, a szertartásokban, az ünnepekben.
A technológia fejlődésével a vers is új teret nyert, az önkifejezés egyfajta formájává vált a közösségi médiában. Az érzelmeinket sokszor versidézeteken keresztül ragadjuk meg, amelyek később a posztok leírásába, vagy éppen az üzenőfalunk „hogy érzed magad” kitöltésére szolgál.
Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész is beszélt a líratanításról
Fotó: Borbély Fanni
Nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeményezésekről sem, amelyek Instagram-, vagy Facebook-oldal formájában versposztolás mellett köteleződtek el, ezeknek is meglett a külön hagyománya. A vers helyét keresve pedig kilyukadunk a dalok szövegeihez is, amiről az előadó megosztotta sajátos meglátását: „a zene és a hangzás miatt szeretek bele egy dalba, a dalszöveg viszont az, hogy sokszor is találkozni akarok vele”.
Hogyan beszéljünk? Kitérő a „dalszövegológia” felé
A daloknál alapvetően megkülönböztetjük a populáris és a magaskultúra felé húzó szövegeket. Fontos tehát a kontextus figyelembe vétele: milyen közegben, milyen szubkulturális kódok között működik a szöveg. Az előadó szerint,
A dalszövegek vizsgálatában pedig figyelembe kell vennünk az oralitást, a performativitást, a történetiséget, illetve a megszólítás-megszólított kérdését. Ezek mind azok a tényezők, amelyek habár elsősorban a dalszövegek milyenségét tisztázzák, kivetíthető a versekre is.
Az eseménynek az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza adott otthont
Fotó: Borbély Fanni
A minikonferencia további előadásaiban Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, valamint Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész beszélt a líratanításról. Zabán Márta a kortárs lehetőségeket vizsgálta a költészet tanításában, Tapodi Zsuzsa pedig Klasszikusok ma címmel tartott előadást.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
A rovat további cikkei
Ázsiai darált húsos ragu
Az ázsiai darált húsos ragu egy gyorsan elkészíthető, zöldségekben is gazdag étel, ami főtt rizzsel válik teljessé fogássá. Az ázsiai konyha szerelmeseinek ízleni fog.
Ázsiai darált húsos ragu
Házi bagel
A bagel finom, puha péksütemény, ami kiváló tízóraira, és remek szendvicsalap. Az elkészítése trükkös, de egyáltalán nem bonyolult.
Házi bagel
A belső mozi kezdete – hogyan lesz a gyerekből olvasó ember?
Miért olvassunk már újszülött kortól mesét a gyereknek? Mikor milyen könyvet válasszunk? És hogyan segít a mese a félelmek feldolgozásában? Ezekre a kérdésekre adott választ Kovács Zsanett Született olvasó – olvasó született című előadásában.
A belső mozi kezdete – hogyan lesz a gyerekből olvasó ember?
Pöttyös túrógombóc zabból - videó
A túrógombóc már önmagában világbajnok, de én ezen is csavartam egyet. Ha igazán habkönnyűt szeretnénk, a grízt cseréljük le zabra és bolondítsuk mákkal. Gyorsabban készíthető és finom változat.
Pöttyös túrógombóc zabból - videó
Címke a borvizek hazájából
Egy izraeli exportra gyártott, 1987-ből származó ásványvizes üveg címkéjét választották a májusi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban.
Címke a borvizek hazájából
Fűszeres vörös lencsés borjúragu
Igaz ugyan, hogy ez a fogás nem készül el fél óra alatt, viszont mégis egyszerű elkészíteni és a fűszerezést szabadon variálhatod akár csípősebbre is, a saját ízlésed szerint.
Fűszeres vörös lencsés borjúragu
Aki nemcsak a láb esztétikájával, hanem a végtag egészségével is foglalkozik | Mesterségem címere
A gyógypedikűrös és a pedikűrös között ugyan nincs sok különbség, de a szakmában fölöttük van podiáter, vagy a lábgyógyász, aki egy képzett szakember, és nemcsak a láb esztétikájával foglalkozik, hanem a láb egészségével is.
Finom, egyszerű, nagyszerű - Tófalvi Éva kedvenc étele
Tófalvi Éva erdélyi magyar biatlonista, hatszoros olimpiai részvevő, a legeredményesebb csíkszeredai sílövő kedvenc étele a pityókás tokány. Úgy véli, ez az egyik legjobb ételünk.
Finom, egyszerű, nagyszerű - Tófalvi Éva kedvenc étele
Vigyük magunkkal – a 10. Csíkszeredai Könyvvásár margójára
Egy héttel ezelőtt zárta kapuit a 10. Csíkszeredai Könyvvásár. Az Erőss Zsolt Aréna néhány napra nem sportcsarnok, hanem kultúrtér lett: könyvek, írók, olvasók és emlékezetes beszélgetések töltötték meg.
Vigyük magunkkal – a 10. Csíkszeredai Könyvvásár margójára
Ehető szemét?
Nem olyan régen, a nagy tavaszi takarítás során előkerült a pincéből a télire eltett almák maradéka, fonnyadtan, itt-ott a rothadás nyomaival. Pont annyi volt, hogy egy almaleves kijött belőle.
Ehető szemét?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!