
A minikonferenciára az RMPSZ-tagsággal rendelkező pedagógusok jelentkezhettek
Fotó: Borbély Fanni
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.
2025. április 09., 15:522025. április 09., 15:52
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben, április 8-án. Az esemény meghívottja volt Balázs Imre József költő, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, valamint Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Köszöntő beszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. Hangsúlyozta, céljuk eljuttatni a lírát a diákokhoz, hiszen a mai fiatalok is tudják értelmezni a költészetet, a maguk módján pedig tovább is tudják adni a tudást.
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben
Fotó: Borbély Fanni
A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását Balázs Imre József, mintegy felvezetőt, nem módszertani megközelítését a témának. Felvetette azt a jelenséget, hogy megfigyelhető egyfajta „prózapártiság” a tanításban, nem csupán a diákok részéről, ugyanis a vizsgatételek között is évről évre kevesebb a vers – ebből indult ki. Felmerül tehát a kérdés: hol van a vers helye? Hol van a helye, ha a versekkel kapcsolatos feladatok is sorra tűnnek el a tankönyvekből, de legalábbis csökkennek.
– fogalmazott a költő, majd érveket sorakoztatott fel a vers tanítása mellett, kérdések megválaszolásával. Mindenekelőtt azonban megosztotta a számára leglogikusabb érvet a líratanítás mellett: hogy gyakorlatias. Mint mondta, egy tanóra alatt el lehet olvasni egy verset, egy gondolatmenetet pedig át is lehet beszélni a verssel kapcsolatban.
Köszöntőbeszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Mi a vers?
A vers valami más. Nyelvészeti szempontból is valami másféle nyelvi viselkedést várunk a verstől a rivális beszédmódokhoz képest. A versnek alternatív tudása van, ami sűrített (azaz kicsiben van benne egy egész), érzelmekkel dúsított, illetve egy tapasztalás rögzítésének a módja. Helyettünk mond el valamit. Valamit a felszínre hoz – fogalmazott Balázs Imre József.
A vers továbbá normasértő, álláspontjában provokálja az olvasót, habár nem normasértés céljából teszi azt, csupán az igazságot hozza így felszínre.
Balázs Imre József költő A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását
Fotó: Borbély Fanni
Hol a vers?
A vers régóta, életünk fontosabb állomásain végigkísér minket, ha nem is tudatosítjuk, hogy azok versek. Gyerekként ott voltak a mondókák, később már a rítusokban, a szertartásokban, az ünnepekben.
A technológia fejlődésével a vers is új teret nyert, az önkifejezés egyfajta formájává vált a közösségi médiában. Az érzelmeinket sokszor versidézeteken keresztül ragadjuk meg, amelyek később a posztok leírásába, vagy éppen az üzenőfalunk „hogy érzed magad” kitöltésére szolgál.
Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész is beszélt a líratanításról
Fotó: Borbély Fanni
Nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeményezésekről sem, amelyek Instagram-, vagy Facebook-oldal formájában versposztolás mellett köteleződtek el, ezeknek is meglett a külön hagyománya. A vers helyét keresve pedig kilyukadunk a dalok szövegeihez is, amiről az előadó megosztotta sajátos meglátását: „a zene és a hangzás miatt szeretek bele egy dalba, a dalszöveg viszont az, hogy sokszor is találkozni akarok vele”.
Hogyan beszéljünk? Kitérő a „dalszövegológia” felé
A daloknál alapvetően megkülönböztetjük a populáris és a magaskultúra felé húzó szövegeket. Fontos tehát a kontextus figyelembe vétele: milyen közegben, milyen szubkulturális kódok között működik a szöveg. Az előadó szerint,
A dalszövegek vizsgálatában pedig figyelembe kell vennünk az oralitást, a performativitást, a történetiséget, illetve a megszólítás-megszólított kérdését. Ezek mind azok a tényezők, amelyek habár elsősorban a dalszövegek milyenségét tisztázzák, kivetíthető a versekre is.
Az eseménynek az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza adott otthont
Fotó: Borbély Fanni
A minikonferencia további előadásaiban Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, valamint Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész beszélt a líratanításról. Zabán Márta a kortárs lehetőségeket vizsgálta a költészet tanításában, Tapodi Zsuzsa pedig Klasszikusok ma címmel tartott előadást.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!