A líratanítás lehetőségei a 21. században
A minikonferenciára az RMPSZ-tagsággal rendelkező pedagógusok jelentkezhettek
Fotó: Borbély Fanni
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.
Nagy Lilla
2025. április 09., 15:522025. április 09., 15:52
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben, április 8-án. Az esemény meghívottja volt Balázs Imre József költő, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, valamint Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Köszöntő beszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. Hangsúlyozta, céljuk eljuttatni a lírát a diákokhoz, hiszen a mai fiatalok is tudják értelmezni a költészetet, a maguk módján pedig tovább is tudják adni a tudást.
A líratanítás lehetőségei a 21. században címmel szervezett költészetnapi minikonferenciát az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központja az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a csíkszeredai József Attila Általános Iskolával partnerségben
Fotó: Borbély Fanni
A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását Balázs Imre József, mintegy felvezetőt, nem módszertani megközelítését a témának. Felvetette azt a jelenséget, hogy megfigyelhető egyfajta „prózapártiság” a tanításban, nem csupán a diákok részéről, ugyanis a vizsgatételek között is évről évre kevesebb a vers – ebből indult ki. Felmerül tehát a kérdés: hol van a vers helye? Hol van a helye, ha a versekkel kapcsolatos feladatok is sorra tűnnek el a tankönyvekből, de legalábbis csökkennek.
– fogalmazott a költő, majd érveket sorakoztatott fel a vers tanítása mellett, kérdések megválaszolásával. Mindenekelőtt azonban megosztotta a számára leglogikusabb érvet a líratanítás mellett: hogy gyakorlatias. Mint mondta, egy tanóra alatt el lehet olvasni egy verset, egy gondolatmenetet pedig át is lehet beszélni a verssel kapcsolatban.
Köszöntőbeszédet mondott Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Mi a vers?
A vers valami más. Nyelvészeti szempontból is valami másféle nyelvi viselkedést várunk a verstől a rivális beszédmódokhoz képest. A versnek alternatív tudása van, ami sűrített (azaz kicsiben van benne egy egész), érzelmekkel dúsított, illetve egy tapasztalás rögzítésének a módja. Helyettünk mond el valamit. Valamit a felszínre hoz – fogalmazott Balázs Imre József.
A vers továbbá normasértő, álláspontjában provokálja az olvasót, habár nem normasértés céljából teszi azt, csupán az igazságot hozza így felszínre.
Balázs Imre József költő A líratanításról: tétek és lehetőségek címmel tartotta meg előadását
Fotó: Borbély Fanni
Hol a vers?
A vers régóta, életünk fontosabb állomásain végigkísér minket, ha nem is tudatosítjuk, hogy azok versek. Gyerekként ott voltak a mondókák, később már a rítusokban, a szertartásokban, az ünnepekben.
A technológia fejlődésével a vers is új teret nyert, az önkifejezés egyfajta formájává vált a közösségi médiában. Az érzelmeinket sokszor versidézeteken keresztül ragadjuk meg, amelyek később a posztok leírásába, vagy éppen az üzenőfalunk „hogy érzed magad” kitöltésére szolgál.
Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész is beszélt a líratanításról
Fotó: Borbély Fanni
Nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeményezésekről sem, amelyek Instagram-, vagy Facebook-oldal formájában versposztolás mellett köteleződtek el, ezeknek is meglett a külön hagyománya. A vers helyét keresve pedig kilyukadunk a dalok szövegeihez is, amiről az előadó megosztotta sajátos meglátását: „a zene és a hangzás miatt szeretek bele egy dalba, a dalszöveg viszont az, hogy sokszor is találkozni akarok vele”.
Hogyan beszéljünk? Kitérő a „dalszövegológia” felé
A daloknál alapvetően megkülönböztetjük a populáris és a magaskultúra felé húzó szövegeket. Fontos tehát a kontextus figyelembe vétele: milyen közegben, milyen szubkulturális kódok között működik a szöveg. Az előadó szerint,
A dalszövegek vizsgálatában pedig figyelembe kell vennünk az oralitást, a performativitást, a történetiséget, illetve a megszólítás-megszólított kérdését. Ezek mind azok a tényezők, amelyek habár elsősorban a dalszövegek milyenségét tisztázzák, kivetíthető a versekre is.
Az eseménynek az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza adott otthont
Fotó: Borbély Fanni
A minikonferencia további előadásaiban Zabán Márta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, valamint Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész beszélt a líratanításról. Zabán Márta a kortárs lehetőségeket vizsgálta a költészet tanításában, Tapodi Zsuzsa pedig Klasszikusok ma címmel tartott előadást.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Matrózok tenger nélkül
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Matrózok tenger nélkül
Nyerj a reggeliddel!
Egy tál zabkása, joghurt, gyümölcs, vajas kenyér kakaóval, netán tojás baconnel? Te szoktál reggelizni? És ha igen, mit? Mutasd meg a reggelidet, és nyerj!
Nyerj a reggeliddel!
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Élet a hótakaró alatt és felett
A téli, vastag hótakarónak sokféle szerepe van a természetben. Közismert a szigetelő hatása, de számos más, kevésbé ismert tulajdonsága is van. A havas táj gyakran mozdulatlannak tűnik, azonban csendes, de kemény küzdelem zajlik a túlélésért.
Élet a hótakaró alatt és felett
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
Tatár beefsteak – videó
Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.
Tatár beefsteak – videó
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!