
Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is
Fotó: Csató Andrea
Mire emlékezünk augusztus 20-án, és mit jelent mindez Erdélyben? Marchut Réka történésszel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával arról beszélgettünk, hogyan változott az ünnep értelmezése a történelem során, s miként kapcsolódott össze az államalapítás a vallás és a nemzeti identitás kérdéseivel.
2025. augusztus 20., 14:002025. augusztus 20., 14:00
2025. augusztus 20., 14:152025. augusztus 20., 14:15
– Augusztus 20-a állami ünnepként alapvetően a magyar államisághoz kötődik – Erdélyben viszont gyakran más hangsúlyokat kap. Kutatóként és személyes tapasztalatból mit érzékel ebből az eltérésből?
– Augusztus 20-a alapvetően hármas ünnep és vallási hovatartozástól vagy politikai berendezkedéstől függően ezek közül hol egyik, hol másik kerül előtérbe. Ekkor ünnepeljük első királyunkat, tehát Szent István király ünnepe; mivel őt tekintjük államalapítónak, ezért az államalapítás ünnepe is, és újabban az új kenyeret is ekkor ünnepeljük. A protestáns felekezetek hívei teológiai nézeteik miatt nem tudják István királyt szentként ünnepelni, így a szentté avatási aktussal sem tudnak mit kezdeni.
István király a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika miniatúrája
Fotó: Forrás: Wikipédia
Ez a kérdés nyilván akkor vált kardinálissá, amikor a történelmi Magyarország szétbomlott, így maga a magyar államiság is megváltozott, és az ahhoz való viszonyulás is. A román állam szemében augusztus 20-ának a megünneplése egyet jelentett az irredentizmussal, amit tiltottak. 1918 után a szentistváni állameszme úgy élt tovább, hogy közben már nem volt szentistváni Magyarország, de erről a történelmi Magyarországról nem mondtak le sem a Csonka-Magyarország határain belül, sem azon kívül, tehát Erdélyben sem. A két világháború között Erdélyben az ünnepre való megemlékezés a Magyarországhoz való visszatérés vágyát fejezte ki.
Marchut Réka történész
Fotó: Marchut Réka magánarchívuma
Mindezt csak akkor értjük meg, ha hozzátesszük, hogy 1926-ig a magyar hivatalos külpolitikának nem volt része a revizionizmus. Ebben a helyzetben augusztus 20-a nem tölthetett be jelentős szerepet, a birodalom egységét szimbolizáló szentistváni gondolat revíziós tartalma még nem aktualizálódhatott. 1926-ban emlékezett meg az ország a mohácsi csatavesztés 400. évfordulójáról, ami augusztus 29-én van, és a politikai diskurzusban és a közbeszédben is Mohácsot és Trianont össze lehetett kötni, és a szentistváni állameszmét újraéleszteni. 1927-től pedig erőteljes, nyílt revizionista politika kezdődött, így töltődött meg újra tartalommal augusztus 20-a is, ehhez tudott kapcsolódni a határon túli magyarság is, és erre reagáltak egyre idegesebben a szomszédos államok kormányzatai is. 1930 pedig Szent Imre-év volt, ami szintén lendületet adott az ünnepnek. Az 1930-as évek első felében a Szent István-napok pompája halványodott, és a sajtóban megjelent cikkek száma csökkent. Ennek oka részben az volt, hogy a Szent Imre-év grandiózussága nem folytatódhatott, de az is, hogy 1931 augusztusában Bethlen lemondása kötötte le az ország figyelmét.
A nemzeti lobogó az Országház előtt
Fotó: Kosztiscsák Szilárd/MTI
Szent István király ábrázolása a Képes krónikában
Fotó: Forrás: Wikipédia
Azzal sem tudott mit kezdeni, hogy a magyarok miért nem hivatkoznak Károly Róbertre, Mária Teréziára vagy Ferenc Józsefre. Érzéketlensége abban a tényben gyökerezett, hogy Romániának nem volt román uralkodócsaládból származó királya. A románoknak, így Bossynak is, természetesen elfogadhatatlan volt a szentistváni állameszméhez a revízió érdekében való ragaszkodás. 87 év távlatából mondhatjuk, hogy a szent István-kultusz azóta sem volt azon a csúcsponton, ahol 1938-ban.
A Szent Korona
Fotó: Forrás: Wikipédia
Ha a három nemzeti ünnepet hasonlítjuk össze, akkor március 15. tudja a leginkább összekovácsolni a magyarságot, október 23. a legkevésbé, augusztus 20. pedig valahol a kettő között foglal helyet. A látványos, főként Budapesti és Debreceni események turistaként vonzzák az erdélyi magyarokat is.
– Mit tud nyújtani Szent István alakja a mai közösségek számára, amelyek már nem feltétlenül kötődnek sem vallási, sem állameszmei alapon a történeti emlékhelyekhez?
– Szent István alakja most is nemzeti szimbólum tud lenni. Abban a kontextusban mostanság is előszeretettel hivatkoznak rá, hogy a szentistváni állam egy befogadó állam volt, és azt vallotta, hogy a több nyelvű állam az erős állam. Ez természetesen jól hangzik és valóban volt Szent Istvánnak ilyen intelme, csak történetileg ott csúszik be a hiba a koncepcióba, hogy a szentistváni állam nem olyan értelemben volt többnemzetiségű állam, ahogy arra mi most gondolunk. Hiszen más volt a nemzetfelfogás. Az a nemzetfelfogás, amiben mi most élünk, a 18. század végétől kezdett kialakulni, és ezt nem lehet visszavetíteni Szent István korára.
Egy másik gondolat, ahogy mostanság Szent Istvánra hivatkozni szoktak, az a nyugat felé való orientációja. Szent István Magyarország iránytűjét nyugat felé állította. Bár a történelem során Magyarország többnyire kompország volt Kelet és Nyugat között, de államalapításkor István a nyugatot választotta.
I. István korabeli ábrázolása, mely a koronázási paláston látható
Fotó: Forrás: Wikipédia

Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az ünnep a közösségi identitást is erősíti
Fotó: Haáz Vince
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!