A hihetetlen kutatója: Vujity Tvrtko
Vujity Tvrtko és a trianoni békeszerződés eredetije. Megmutatták
Fotó: Vujity Tvrtko Facebook-oldala
Aláírása óta első magyarként tekinthette meg Vujity Tvrtko a trianoni békeszerződés eredeti példányát. A riporter kisgyerekként határozta el, hogy bejárja és bemutatja a világot. Sikerült neki: megmutatta már mindazt, ami érdekes és elgondolkodtató, főleg a magyar nézők számára.
Antal Erika
2018. november 13., 18:562018. november 13., 18:56
A legemlékezetesebb és szakmai pályafutása szempontjából, illetve emberileg és magyarként is a legmegrázóbb a Tatárföldről hazahozott utolsó magyar hadifogollyal való találkozása volt. A pécsi születésű, érettségi után a zágrábi egyetemen tanuló, majd a délszláv háború helyszíni tudósítójaként ismertté vált, Pulitzer-díjjal kitüntetett magyar újságíró legutóbb Csíkszeredában és Marosvásárhelyen megtartott nyilvános előadásain számolt be kalandjaitól. Elmondta:
Így került Tatárföldre is, ahol egy ismeretlen, talán magyar nyelven beszélő öregemberről hallott, akit egy börtönszerű, zárt pszichiátrián kezeltek, és ahová csak fondorlattal lehetett bejutni. Torma András, a második világháború utolsó magyar hadifogja semmilyen nyelven nem szólalt meg, mikor megkeresték. Majdnem lemondtak már róla, mikor egy hosszú mondattal lepte meg őket, majd a Szózatot is elszavalta. „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar” – mondta Torma András többezer kilométerre Magyarországtól. Testvéreihez, Annához és Jánoshoz még éppen időben sikerült hazakísérni őt. Három és fél évet élt még.
Dedikálás. Többször felkereste már Erdélyt előadókörútjai során az újságíró
Fotó: Antal Erika
Kevesen tudják, hogy a trianoni békeszerződéssel Magyarország nem csak kétharmadát veszítette el az addigi területeinek, de az úgynevezett kis magyar Kínát is. Tiencsing városában három-négy utca, egy négyzetkilométernyi terület jelentette a „kínai gyarmatot”, amelyet 1920. június 4-én Trianonban elvettek Magyarországtól. Tvrtko oda is ellátogatott, megörökítette a felhőkarcolók között álló épületeket, az egykori kaszinót, a konzulátust.
A trianoni békeszerződés eredeti térképmelléklete. Azóta így ismerjük Magyarországot
Fotó: Vujity Tvrtko Facebook-oldala
A trianoni szerződést nem úgy kell elképzelni, mint egy néhány oldalas iratot, mert az tulajdonképpen egy 524 oldalas könyv, amelyet Tvrtko le is filmezett kezdve attól, ahogy kihozzák a páncélszekrényből, kiveszik a dobozából, a fehér kesztyűt viselő levéltáros kicsomagolja a selyempapírból és kiteszi az asztalra a magyar újságíró elé, aki 96 év után magyarként valószínűleg elsőként tekinthette meg. Egy példány létezik belőle csak, amelyet egy Párizs közeli kisváros, Le Courneuve levéltárában őriznek. A hozzá kapcsolódó legendák pedig nem igazak, például az, hogy száz évre kötötték volna meg, vagy hogy a pápa is elolvasta és igazságtalannak tartotta volna: mindez nem állja meg a helyét, tudtuk meg Tvrtkótól. Különben a megállapodás már nincs is érvényben, hiszen azt felülírta egy másik, a második világháború végén megkötött párizsi békeszerződés – mutatott rá.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!