
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Mi számít igazán? Mi az élet értelme? Tudunk-e megfelelően gazdálkodni a ránk szabott idővel? És miért vágyunk a halhatatlanságra? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti a Csíki Játékszín új előadása. A Josef Čapek és Karel Čapek cseh drámaírók A Makropulos ügy című darabját október 10-én 19 órától mutatják be a Hunyadi László kamarateremben.
2023. november 09., 17:052023. november 09., 17:05
Adott két drámaíró, egy cseh darab, egy előadás, egy ünnepelt operaénekesnő, négy szerelmes, egy realista gondolkodású ügyvéd, egy történelembolond titkár, egy hírnévre vágyó énekesnő, egy tükör, egy olajfa, egy közel százéves hagyatéki per, 150 milliónyi örökség, egy lezárt sárga boríték, egy ismeretlen, görög papír, egy titokzatos családi szál és egy nagy kérdés: mi sül ki ebből? – ez a Makropulos receptje. Mindez ízlés szerint tálalható néhány kényelmetlen gondolattal az életről és halálról – áll a Csíki Játékszín legújabb kamaratermi előadásának ajánlójában. Az előadást Cristina Giurgea rendezte.
„Első alkalommal tavaly áprilisban jöttem el Csíkszeredába Veres Albert és Vladimir Anton meghívására, hogy megnézzem a színház néhány előadását és megismerjem a társulatot.
– osztotta meg a Ligettel Cristina Giurgea.
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Mint mesélte, első ízben dolgozott magyar nyelvű társulattal, de a színészek már a kezdetektől fogva megkönnyítették a dolgát, és nyitottak voltak a javaslataira. „Úgy szeretek dolgozni, hogy folyamatosan konzultálok a csapattal, a színészekkel, és ők nyitottak voltak erre. Már most várom, hogy a későbbiekben is visszatérjek ide dolgozni.”
Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy Josef Čapek és Karel Čapek Makropulos ügy című darabja nem az ismert művek közé tartozik, ám éppen ezért is esett rá a választása. Kiemelte, hogy
„Nem tudom, hogy miért kevésbé ismert. Én egyetemista koromban olvastam és velem maradt az idők során, de mindig úgy gondoltam rá, hogy olyan fajta darab, amelyhez előbb a színésznőd kell meglegyen és utána tudod csak megrendezni.
– hangsúlyozta a rendező.
A darab a halhatatlanság és az örökkévalóság etikai dilemmáit boncolgatja, azt, hogy hogyan viszonyulnak az emberek egy ilyen lehetőséghez. „Különböző viszonyulások vannak a témához, és ki-ki a maga nézetei szerint azonosul ezekkel. Néha humorral kezeli a darab ezt a témát, és azért is érdekelt engem, mert a halhatatlanság az, amit mindig is keres az emberiség. Olyan kérdések merülnek fel, mint hogy mi számít igazán, mi az élet értelme? Az időről is szól, és arról, hogy hogyan értékeljük az időt, amennyiben értékeljük. Gyakran elhangzik az, hogy ha valaki meghal, hogy »bár csak még élt volna egy keveset«.
Mi innen indultunk ki, és abból, hogy miért mindig vagy a múltban, vagy a jövőben élünk és kevésbé a jelenben? Ezek jelennek meg meglehetősen egyszerűen a darabban és az előadásban is ezt szeretnénk felmutatni” – mondta el zárásként a rendező.
Szereposztás:
Emilia Marty: Márdirosz Ágnes
Jaroslav Prus: Lőrincz András Ernő
Janek, a fia: Pap Tibor
Albert Gregor: Bende Sándor
Hauk Sendorf: Giacomello Roberto
Dr. Kolenaty, ügyvéd: Kosztándi Zsolt
Vítek, a titkára: Bilibók Attila
Kristina, Vítek lánya: Tatár Zsuzsa
Elina: Fazakas Villő
Rendező: Cristina Giurgea
Dramaturg: Fazakas Réka
Fordította: Pándy Lajos
Díszlet- és jelmeztervező: Raluca Alexandrescu
Rendezőasszisztens: Bartalis Gabriella
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!