
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Mi számít igazán? Mi az élet értelme? Tudunk-e megfelelően gazdálkodni a ránk szabott idővel? És miért vágyunk a halhatatlanságra? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti a Csíki Játékszín új előadása. A Josef Čapek és Karel Čapek cseh drámaírók A Makropulos ügy című darabját október 10-én 19 órától mutatják be a Hunyadi László kamarateremben.
2023. november 09., 17:052023. november 09., 17:05
Adott két drámaíró, egy cseh darab, egy előadás, egy ünnepelt operaénekesnő, négy szerelmes, egy realista gondolkodású ügyvéd, egy történelembolond titkár, egy hírnévre vágyó énekesnő, egy tükör, egy olajfa, egy közel százéves hagyatéki per, 150 milliónyi örökség, egy lezárt sárga boríték, egy ismeretlen, görög papír, egy titokzatos családi szál és egy nagy kérdés: mi sül ki ebből? – ez a Makropulos receptje. Mindez ízlés szerint tálalható néhány kényelmetlen gondolattal az életről és halálról – áll a Csíki Játékszín legújabb kamaratermi előadásának ajánlójában. Az előadást Cristina Giurgea rendezte.
„Első alkalommal tavaly áprilisban jöttem el Csíkszeredába Veres Albert és Vladimir Anton meghívására, hogy megnézzem a színház néhány előadását és megismerjem a társulatot.
– osztotta meg a Ligettel Cristina Giurgea.
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Mint mesélte, első ízben dolgozott magyar nyelvű társulattal, de a színészek már a kezdetektől fogva megkönnyítették a dolgát, és nyitottak voltak a javaslataira. „Úgy szeretek dolgozni, hogy folyamatosan konzultálok a csapattal, a színészekkel, és ők nyitottak voltak erre. Már most várom, hogy a későbbiekben is visszatérjek ide dolgozni.”
Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy Josef Čapek és Karel Čapek Makropulos ügy című darabja nem az ismert művek közé tartozik, ám éppen ezért is esett rá a választása. Kiemelte, hogy
„Nem tudom, hogy miért kevésbé ismert. Én egyetemista koromban olvastam és velem maradt az idők során, de mindig úgy gondoltam rá, hogy olyan fajta darab, amelyhez előbb a színésznőd kell meglegyen és utána tudod csak megrendezni.
– hangsúlyozta a rendező.
A darab a halhatatlanság és az örökkévalóság etikai dilemmáit boncolgatja, azt, hogy hogyan viszonyulnak az emberek egy ilyen lehetőséghez. „Különböző viszonyulások vannak a témához, és ki-ki a maga nézetei szerint azonosul ezekkel. Néha humorral kezeli a darab ezt a témát, és azért is érdekelt engem, mert a halhatatlanság az, amit mindig is keres az emberiség. Olyan kérdések merülnek fel, mint hogy mi számít igazán, mi az élet értelme? Az időről is szól, és arról, hogy hogyan értékeljük az időt, amennyiben értékeljük. Gyakran elhangzik az, hogy ha valaki meghal, hogy »bár csak még élt volna egy keveset«.
Mi innen indultunk ki, és abból, hogy miért mindig vagy a múltban, vagy a jövőben élünk és kevésbé a jelenben? Ezek jelennek meg meglehetősen egyszerűen a darabban és az előadásban is ezt szeretnénk felmutatni” – mondta el zárásként a rendező.
Szereposztás:
Emilia Marty: Márdirosz Ágnes
Jaroslav Prus: Lőrincz András Ernő
Janek, a fia: Pap Tibor
Albert Gregor: Bende Sándor
Hauk Sendorf: Giacomello Roberto
Dr. Kolenaty, ügyvéd: Kosztándi Zsolt
Vítek, a titkára: Bilibók Attila
Kristina, Vítek lánya: Tatár Zsuzsa
Elina: Fazakas Villő
Rendező: Cristina Giurgea
Dramaturg: Fazakas Réka
Fordította: Pándy Lajos
Díszlet- és jelmeztervező: Raluca Alexandrescu
Rendezőasszisztens: Bartalis Gabriella
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
szóljon hozzá!