Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:42

Sertéspörkölt – videó

12:56

Korszerű tanműhelyeket kap a gyergyóditrói szakközépiskola

12:55

Túlzott sebesség okozhatta a balesetet Csíkszentimrén, többen is megsérültek

12:48

Randiappos kaland: nem is nő volt, hanem férfi, nem is szerető, hanem csaló

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Múzeumi sztorik: egy vándornép nyoma

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Miről mesél egy, a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatások során előkerült csontfésű? Hogyan kerülhetett egy olyan szemétgödörbe ez a darab, amely nem lakott településen volt? Mennyi ideig lakták gótok a Csíki-medencét? És hol lehetnek a gót temetők?

Péter Beáta

2023. november 14., 21:502023. november 14., 21:50

2023. november 14., 22:292023. november 14., 22:29

A Csíki Székely Múzeum A hónap tárgya sorozatában novemberben egy, a 3-4. századból származó gót női viseleti darabot lehet megtekinteni:

a csontfésű a 2022-ben a Fodor-kertben végzett ásatások során került elő.

A Római Birodalom visszavonulása után Dacia területén és a Kárpátok külső térségében a 3-4. században egy germán eredetű nép a nyugati vagy vizigótok, saját nevükön a tervingik (erdőlakók) telepedtek meg. Ők – régészeti kifejezéssel élve – a Marosszentanna-Csernyahov kultúra népessége. E népesség temetőinek és ritkábban településeinek jellegzetes leletei az úgynevezett „púpos hátú” fésűk, amelyek a korszak minden fontos lelőhelyén előkerülnek.

A Fodor-kertben talált fésű mindössze 7,4 cm hosszú, 4,4 cm magas, három igényesen megmunkált csontlemezből áll (két szimmetrikus fogó és közte a fogazott hiányos fésű lemez), amelyeket hét vasszegeccsel fogtak össze.

A lelet megerősíti a somlyói 3-4. századi település gót (germán) jellegét, de egyben arra a különös kutatási helyzetre is felhívja a figyelmet, hogy

a tucatnyi korabeli település és vasolvasztó tevékenység ellenére még egyetlen kortárs temetőt, sőt sírt sem találtak.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„A csontfésű a csíksomlyói Fodor-kerti ásatásról került elő tavaly ősszel egy szemetesgödörből, tehát másodlagos helyen.

Ez egy női viseleti darab, de az az érdekessége, hogy a gót lelőhelyeken viszonylag gyakori, különböző típusai vannak, viszont a Csíki-medencében ez az első és egyetlen ismert darab.

Nagyon jellemző erre a 3-4. századi germán népességre, és azért hívják Marosszentanna-Csenyahov kultúrának, mert Erdélyben Marosszentannán egy homokbányában került elő nagyon sok lelet a múlt század elején, és akkor sikerült meghatározni az anyagi kultúrájukat. A Csíki-medencében nagyon sok gót lelőhelyünk van, szinte minden falu belterületén vagy külterületén előkerülnek.

A gótok nagyon intenzíven, sűrűn belakták a medencét, viszont érdekes módon ennek a viszonylag sűrű népességnek egyetlen sírját sem ismerjük.

Szinte biztosan tudjuk, hogy a korai időszakban ők azok, akik a római birodalom bukását előidézték. Ők törnek be a szabad dákokkal együtt a birodalom területére, 274-ben a császár kiüríti Daciát, felhagyják a városokat, az adminisztráció, katonaság visszavonul, utána beköltöznek a germánok” – magyarázta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze, a Fodor-kerti ásatások vezetője.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Mint mondta, sok gót település és temető ismert Havasalföldön és Moldvában is.

A germánoknak a 3. században még hamvasztásos sírjaik voltak, a későbbi időkben megkeresztelkedtek, ariánus keresztények lettek és csontvázas, korhasztásos temetőik.

„Ez a fésű azért fontos, mert a somlyói Fodor-kert, ahol én ástam, ennek a népességnek egy viszonylag fontos lelőhelye Csíkban. Nagyon sok 3-4. századi gót gödröt tártunk fel, cölöpépítmények nyomait, de lakóépületet nem. Úgy tűnik, hogy Somlyón, a Várdomb panzió melletti Fodor-kertben alapvetően egy gazdasági »külvárosuk« lehetett.

Felszínen álló, agyagtapasztásos épületeik lehettek, és a nagy számban talált kohótöredékekből ítélve, intenzív volt itt a vasolvasztás. A településük, a házaik nincsenek meg, könnyen meglehet, hogy a mai Somlyó alatt van belterületen, és a temetőiket sem találjuk.

Népvándorláskort is tanultam, több mint húsz éve itthon vagyok, nagyon várom, hogy előkerüljön gót temető vagy sír, mert ez nagyon hiányzik a korszak ismeretéhez. Ezek bizonyára nem térnek el az Erdély más területein feltárt gót temetőktől, de mégiscsak fontos lenne, hogy igazoljuk ezeket a dolgokat” – fejtette ki Botár.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A régész kiemelte, hogy mivel a kutatott terület egy ipari, gazdasági zóna volt, kisebb csoda, hogy a csontfésű egy ottani szemétgödörbe került be. És ahhoz képest, hogy milyen nagy területet tártak fel, a leletanyag szegényes, mivel nem lakóházak voltak itt, hiszen a lakóházak melletti szemétgödrökből sok minden előkerülhetne.

Találtak viszont hatalmas, mély méhkas alakú tárolóvermeket, amely annak a bizonyítéka, hogy nem csak vasat olvasztottak, hanem nagy mennyiségben gabonát termeltek.

Ezen kívül edénytöredékek kerültek elő, kezes fazekak, korongolt tároló edények – jellegzetes peremtípussal –, kisebb számban asztali edények, vörös és fekete simított kancsók. „Az anyagi kultúrájukat viszonylag jól ismerjük, ez a fésű a viseletre világít rá.

Ez az egyetlen csontfésű ebből a korszakból, és nagyon szeretném, ha minél hamarabb jelentéktelenné válna amiatt, mert előkerülnek jobbak és szebbek temetőkből”

– jegyezte meg Botár István. Hozzátette, az, aki gabonát termeszt és vasat olvaszt, nem vándornép.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„Ők 230 körül értek ide, itt akartak maradni, azt hitték, hogy itthon vannak. Ismerjük egy püspöküket, aki a Wulfila (Farkasocska) névre hallgatott, lefordította az akkori Bibliát gót nyelvre, ez megmaradt, mint korai gót-germán nyelvemlék, és az ott használt szavakból kirajzolódik egy letelepedett nép képe. De aztán jöttek a hunok, és a gótok 370 körül felpakoltak és elmentek.

Mintegy 150 éven át voltak itt, nagyon intenzíven belakták a Csíki-medencét, Alcsíktól Felcsíkig mindenhol olvasztottak vasat – és mivel intenzív volt a vasolvasztás, szinte biztos, hogy nem helyi szükségletre termeltek –, mindenhol előkerülnek kohótöredékek és az olvasztást jelző salakok.

De ahhoz, hogy egy település nagyságáról valamiféle következtetésünk legyen, meg kellene találnunk és fel kellene tárjunk két-három temetőt, hogy lássuk, hogy egy generációban mennyi ember volt” – avatott be zárásként a régész.

A csontfésű megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.