Kevés dolog tűnik régimódibbnak, mint a közelmúltból származó tárgyak
Minden tárgy magán viseli az idő és készítője nyomait, azaz materiálisan, fizikailag is leképezi, megjeleníti az őt ért hatásokat, és így szó szerint is kézzel fogható nyoma egy adott emberi viselkedésnek
Fotó: Nagy Lilla
Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.
Nagy Lilla
2025. január 29., 21:172025. január 29., 21:17
2025. január 29., 21:212025. január 29., 21:21
Hogyan halnak meg a népi tárgyak? Egy csíki parasztgazdaság példája címmel tartott előadást Csíkszeredában Tánczos Vilmos A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű előadássorozat keretében. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék oktatója, néprajzkutató csíkszentkirályi szülői házából összegyűjtött örökségeinek példáján keresztül beszélt arról, hogy mi is a népi tárgy, hogy miért tanulságos, miért érdemes velük foglalkozni, illetve, hogy a népi tárgyak hogyan „halnak meg”.
Az előadó egy oslói kirándulásán látott idézettel kezdte mondanivalóját: „Kevés dolog tűnik régimódibbnak, mint a közelmúltból származó tárgyak”. Hiszen a közelmúlt tárgyai azok, amiket ismerünk, amik ijesztően hasonlítanak a mai tárgyakra, mégis teljesen másak – fogalmazott a néprajzkutató. Ezek a tárgyak, hiába, hogy csak a közelmúlt tárgyai, már réginek számítanak. Ismerjük azokat, a múlt érzése, a részletek elvesznek körülöttük, akárcsak egy múzeumban kiállított régiség. Látjuk, hogy mi az, esetleg azt is meg tudjuk fogalmazni, hogy mire használták, mégsem érezzük ennek a súlyát. Tánczos Vilmos szerint ez a hétköznapiság kísértetiessége, ahol a részletek elvesznek a ködben, ezeket a dolgokat történelmi köddel látjuk.
Példaként felelevenítette az anyai konyhát, hiszen minden tárgynak, amelyet olyan jól ismerünk a saját otthonunkból, megvan ez az egyedülálló vonzereje. Hirtelen történelmivé tesznek bennünket, és egy régmúlt időbe helyezik otthonunkat. Az előadó amikor belekezdett vállalkozásába, hogy feleleveníti a gyerekkora tárgyait, az iskolás uzsonnás dobozát kereste. Meg is találta, éppen úgy, ahogy édesapja hagyta, benne a borotválkozó felszereléssel. És habár ezt tisztán fel tudta idézni, mégis hiányérzete volt, hiszen a vasárnaponkénti borotválkozásának a hangja hiányzott, így a régmúlt emléke nem lehet teljes.
Tánczos Vilmos néprajzkutató Csíkszeredában tartott előadást a népi tárgyakról
Fotó: Nagy Lilla
És hogy mi is a néprajzi tárgy? Wilhelm Gábort idézve minden tárgy magán viseli az idő és készítője nyomait, azaz materiálisan, fizikailag is leképezi, megjeleníti az őt ért hatásokat, és így szó szerint is kézzel fogható nyoma egy adott emberi viselkedésnek. Tánczos Vilmos szerint nagyon tág a definíciója, hiszen minden, ami az életnek a része, az a néprajzi tárgyak közé tartozhat. Ezek a tárgyak pedig azért fontosak, mert felgyorsult a világ, a tárgyak ezáltal pedig eltűnnek, iszonyú pusztulás van ilyen szempontból. Pedig a régi tárgyaknak, de úgy amúgy a tárgyaknak, ereje van. A tárgyak ugyanis valódiak, meg lehet fogni, meg lehet szagolni, azonnal és teljességben láttatnak, nem mellékesen pedig személyesek. Maga a tárgy a múlt bizonyítéka. Tánczos Vilmos nagyapjának például két nadrágja volt: egy ünnepi és egy viselős. Amikor a viselős megkopott, vagy kiszakadt, az ünnepi lett az új viselős és varratott új ünnepit. Ez a tény pedig lenyomat a múlt emberéről, hogy hogyan élt egy huszadik század elején született székely.
A katonaládának is személyes története van, a sarkazó kulcsnak is, az erdőlő bakancsnak is, a mosztosnak úgyszintén, a fahúzó csákánynak is, ahogy a pityókahúzató járomnak és a padládának. Ezeket mind csíkszentkirályi otthonában őrizték Tánczos Vilmos ősei, hiszen emlékek kötötték hozzá őket.
Olyannyira a régmúlté lett, aminek az emlékeit mi már nem ismerjük, ezért nem áll közel hozzánk. A tárgyak és tárgytípusok életének van egy idővonala, a paraszti kultúra tárgyainak életét is helyesebb egy keletkezés és elmúlást is tartalmazó idővonalon elképzelni. Például a tűzhely és a fűtés átalakulása a gócaljából a mai modern főzőlapokig, radiátorokig, amely folyamat során a gócaljából lett az érckályha, a mosztos, a csempekályha, majd a központi fűtés, vagy a fakitermelés eszközállományának fejlődése is jelentős a capinától a mai láncfűrészes favágó gépekig.
A katonaládának is személyes története van, a sarkazó kulcsnak is, az erdőlő bakancsnak is, a mosztosnak úgyszintén, a fahúzó csákánynak is, ahogy a pityókahúzató járomnak és a padládának is
Fotó: Nagy Lilla
Az előadás egyik kulcsfogalma az etnográfiai jelen hamis képzete volt, vagyis a tény, hogy a szelektív, idealizált, kimerevített örök jelenként való felmutatása hamis. A tárgyak sűrítetten és rétegzetten idézik fel a múlt időszekvenciáit, a muzeológiában is a rétegeket kell kiolvasni, nem szabad egymásba csúsztatni a múlt rétegeit. Tehát az örök jelenben való kimerevítés hazugság.
Tánczos Vilmos szerint a változások az ipari forradalommal gyorsultak fel, a tárgyállomány változásait pedig nagy történelmi események okozzák, például a világháború, a különböző természeti katasztrófák, vagy az életmódot érintő jogi, adminisztratív jellegű beavatkozások. A változás azonban az életünk része, az egyetlen, amit tenni tudunk, hogy lépést tartunk vele. És ha fontosak az emlékeink, nem hagyjuk a múlt tárgyait a feledésbe merülni, hanem éltetjük azokat, ahogy Tánczos Vilmos is tette családi házában talált örökölt tárgyaival.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!