
Minden tárgy magán viseli az idő és készítője nyomait, azaz materiálisan, fizikailag is leképezi, megjeleníti az őt ért hatásokat, és így szó szerint is kézzel fogható nyoma egy adott emberi viselkedésnek
Fotó: Nagy Lilla
Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.
2025. január 29., 21:172025. január 29., 21:17
2025. január 29., 21:212025. január 29., 21:21
Hogyan halnak meg a népi tárgyak? Egy csíki parasztgazdaság példája címmel tartott előadást Csíkszeredában Tánczos Vilmos A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű előadássorozat keretében. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék oktatója, néprajzkutató csíkszentkirályi szülői házából összegyűjtött örökségeinek példáján keresztül beszélt arról, hogy mi is a népi tárgy, hogy miért tanulságos, miért érdemes velük foglalkozni, illetve, hogy a népi tárgyak hogyan „halnak meg”.
Az előadó egy oslói kirándulásán látott idézettel kezdte mondanivalóját: „Kevés dolog tűnik régimódibbnak, mint a közelmúltból származó tárgyak”. Hiszen a közelmúlt tárgyai azok, amiket ismerünk, amik ijesztően hasonlítanak a mai tárgyakra, mégis teljesen másak – fogalmazott a néprajzkutató. Ezek a tárgyak, hiába, hogy csak a közelmúlt tárgyai, már réginek számítanak. Ismerjük azokat, a múlt érzése, a részletek elvesznek körülöttük, akárcsak egy múzeumban kiállított régiség. Látjuk, hogy mi az, esetleg azt is meg tudjuk fogalmazni, hogy mire használták, mégsem érezzük ennek a súlyát. Tánczos Vilmos szerint ez a hétköznapiság kísértetiessége, ahol a részletek elvesznek a ködben, ezeket a dolgokat történelmi köddel látjuk.
Példaként felelevenítette az anyai konyhát, hiszen minden tárgynak, amelyet olyan jól ismerünk a saját otthonunkból, megvan ez az egyedülálló vonzereje. Hirtelen történelmivé tesznek bennünket, és egy régmúlt időbe helyezik otthonunkat. Az előadó amikor belekezdett vállalkozásába, hogy feleleveníti a gyerekkora tárgyait, az iskolás uzsonnás dobozát kereste. Meg is találta, éppen úgy, ahogy édesapja hagyta, benne a borotválkozó felszereléssel. És habár ezt tisztán fel tudta idézni, mégis hiányérzete volt, hiszen a vasárnaponkénti borotválkozásának a hangja hiányzott, így a régmúlt emléke nem lehet teljes.
Tánczos Vilmos néprajzkutató Csíkszeredában tartott előadást a népi tárgyakról
Fotó: Nagy Lilla
És hogy mi is a néprajzi tárgy? Wilhelm Gábort idézve minden tárgy magán viseli az idő és készítője nyomait, azaz materiálisan, fizikailag is leképezi, megjeleníti az őt ért hatásokat, és így szó szerint is kézzel fogható nyoma egy adott emberi viselkedésnek. Tánczos Vilmos szerint nagyon tág a definíciója, hiszen minden, ami az életnek a része, az a néprajzi tárgyak közé tartozhat. Ezek a tárgyak pedig azért fontosak, mert felgyorsult a világ, a tárgyak ezáltal pedig eltűnnek, iszonyú pusztulás van ilyen szempontból. Pedig a régi tárgyaknak, de úgy amúgy a tárgyaknak, ereje van. A tárgyak ugyanis valódiak, meg lehet fogni, meg lehet szagolni, azonnal és teljességben láttatnak, nem mellékesen pedig személyesek. Maga a tárgy a múlt bizonyítéka. Tánczos Vilmos nagyapjának például két nadrágja volt: egy ünnepi és egy viselős. Amikor a viselős megkopott, vagy kiszakadt, az ünnepi lett az új viselős és varratott új ünnepit. Ez a tény pedig lenyomat a múlt emberéről, hogy hogyan élt egy huszadik század elején született székely.
A katonaládának is személyes története van, a sarkazó kulcsnak is, az erdőlő bakancsnak is, a mosztosnak úgyszintén, a fahúzó csákánynak is, ahogy a pityókahúzató járomnak és a padládának. Ezeket mind csíkszentkirályi otthonában őrizték Tánczos Vilmos ősei, hiszen emlékek kötötték hozzá őket.
Olyannyira a régmúlté lett, aminek az emlékeit mi már nem ismerjük, ezért nem áll közel hozzánk. A tárgyak és tárgytípusok életének van egy idővonala, a paraszti kultúra tárgyainak életét is helyesebb egy keletkezés és elmúlást is tartalmazó idővonalon elképzelni. Például a tűzhely és a fűtés átalakulása a gócaljából a mai modern főzőlapokig, radiátorokig, amely folyamat során a gócaljából lett az érckályha, a mosztos, a csempekályha, majd a központi fűtés, vagy a fakitermelés eszközállományának fejlődése is jelentős a capinától a mai láncfűrészes favágó gépekig.
A katonaládának is személyes története van, a sarkazó kulcsnak is, az erdőlő bakancsnak is, a mosztosnak úgyszintén, a fahúzó csákánynak is, ahogy a pityókahúzató járomnak és a padládának is
Fotó: Nagy Lilla
Az előadás egyik kulcsfogalma az etnográfiai jelen hamis képzete volt, vagyis a tény, hogy a szelektív, idealizált, kimerevített örök jelenként való felmutatása hamis. A tárgyak sűrítetten és rétegzetten idézik fel a múlt időszekvenciáit, a muzeológiában is a rétegeket kell kiolvasni, nem szabad egymásba csúsztatni a múlt rétegeit. Tehát az örök jelenben való kimerevítés hazugság.
Tánczos Vilmos szerint a változások az ipari forradalommal gyorsultak fel, a tárgyállomány változásait pedig nagy történelmi események okozzák, például a világháború, a különböző természeti katasztrófák, vagy az életmódot érintő jogi, adminisztratív jellegű beavatkozások. A változás azonban az életünk része, az egyetlen, amit tenni tudunk, hogy lépést tartunk vele. És ha fontosak az emlékeink, nem hagyjuk a múlt tárgyait a feledésbe merülni, hanem éltetjük azokat, ahogy Tánczos Vilmos is tette családi házában talált örökölt tárgyaival.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
szóljon hozzá!