
Aki valaha is látott egy Harag által rendezett előadást, sohasem felejti el
Fotó: Csomafáy Ferenc
Ma is érezhető Harag Györgynek, az erdélyi, a magyarországi, valamint a román színházművészet és színháztörténet korszakos művészének szellemi öröksége a színjátszásban. Tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia Harag György-emlékévet hirdetett. A Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványában a zseniális rendezőről emlékeznek.
2020. március 26., 12:282020. március 26., 12:28
2020. március 26., 12:312020. március 26., 12:31
A kilencvenöt évvel ezelőtt született Harag György életében nem igazán volt szokás a színi előadások felvételen való rögzítése, így az utókor sajnos számtalan zseniális alkotással lett szegényebb. De aki valaha is látott egy Harag által rendezett előadást, sohasem felejti el. Legjobban a kolozsváriak jártak, ők csodálhatták legtöbb alkalommal munkáit, hiszen tíz éven keresztül volt a Szamos-parti színház főrendezője.
Eközben olyan felejthetetlen előadások születtek, mint a Sütő-trilógia (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel), amely a Szuzai menyegzővel tetralógiává egészült ki. A darabok próbái valóságos alkotóműhelyek voltak. A hetvenes években gyakorlatilag más erdélyi színház nem is vállalta a Sütő-drámák bemutatását. A Szuzai menyegzőnek Kolozsvárott volt az ősbemutatója 1981-ben.
Harag György pályafutásáról, személyiségéről, a róla szóló anekdotákról, valamint a meghirdetett emlékévről bővebben az Erdélyi Napló március 26-i számában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!