
Van úgy, hogy összeomlik minden. Ilyenkor a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés ötvözete a leghatékonyabb segítség
Fotó: Pixabay.com
Helytelenül ismerjük idegösszeomlásként a fogalmat, de tény, hogy – ahogy mondani szokták – bárkinél lemerülhet az elem, vagy kicsordulhat a pohár egy apró, utolsó csepptől. A csíkszeredai Dorgó Attila pszichiáter szakorvossal jártuk körül a témát, azért is, hogy eloszlassunk néhány tévhitet.
2017. október 02., 15:262017. október 02., 15:26
2017. október 02., 20:322017. október 02., 20:32
Tudták, hogy az idegkimerülés vagy idegösszeomlás mint diagnosztikai fogalom nem szerepel a pszichiátriában, csupán a köznyelvben? Korábban a neuraszténia elnevezés fedte részlegesen ezt az állapotot, viszont ma már nem használják a legújabb elmegyógyászati osztályozásban.
A pszichiátriában előforduló betegségeket ugyanis két nagy kategóriába sorolják. Az első csoportba a pszichózisok, a súlyosabb elmezavarok tartoznak, mint a skizofrénia és a mániákus depressziós zavarok. A másik csoportot a neurózisok alkotják, ide sorolhatóak a depresszió enyhébb formái, a szorongásos zavarok, a poszttraumás stresszreakciók és a pánikbetegségek. Ezek ugyan enyhébb tünetekkel járnak, mint az előző kategóriába soroltak, megfelelő kezelés hiányában azonban tragikus következményekkel járhatnak.
Már a tünetek első észlelésénél fontos, hogy felkeressünk egy szakembert
Fotó: Pixabay.com
Ebbe a neurózisos csoportba tartozik az úgynevezett ideg-összeroppanás, idegösszeomlás vagy neuraszténia is. Ennek tünetei között említhető a hangulat ingadozása, levertség, tartós rosszkedvűség, pszichikai és fizikai fáradékonyság, kimerülés, érdektelenség, tehetetlenség érzése. A kiváltó okok között vannak a különböző negatív életesemények, a tartós stresszhelyzetek vagy akár az évek során felgyülemlett feszültség.
Dorgó Attila pszichiáter azt ajánlja, hogy már a tünetek észlelésének első pillanatában keressünk fel egy szakembert. Előfordul, hogy a pszichés zavarok testi, szervi tünetek formájában is jelentkeznek, ilyen esetben ajánlott egy általános kivizsgálást végeztetni, hogy kizárják a szervi megbetegedés lehetőségét.
A kezelések kétirányúak: a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés, de rendszerint a kettő ötvözete a leghatékonyabb. Ez általában nem igényel kórházi befektetést, ambuláns módon is kezelhető.
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények
Fotó: Pixabay.com
„A Csíki-medence pszichiátriai járóbeteg-ellátásának egy jelentős része az én rendelőmben összpontosul. Talán a csíki beteg nehezebben kezelhető, mint a más területen élők. Eltérőbb a lakosság hozzáállása ezekhez a pszichés tünetekhez. Ennek egyik oka, hogy a csíki ember zárkózott, kevésbé kommunikatív. A súlyosabb pszichés zavarok esetében is képes halogatni a szakemberhez fordulást. Éppen ezért a betegségek feltérképezése, kezelése kissé nehezebb, több időt igényel, a kezelés beállítása és elindítása is nehézkesebb” – válaszolta Dorgó Attila arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekednek a székelyföldi emberek a pszichiátriai kezelésekről. A pszichiáter rámutatott, az itteni emberek úgy érzik, hogy ha elmegyógyászhoz kerülnek, akkor bolondnak tartja a környezetük őket, félnek a stigmatizálástól.
A pszichés állapotok is különböző súlyossági fokban jelentkeznek, de kezelhetők, gyógyíthatók, ugyanakkor viszonylag nehéz az előítéleteket, ezeket az akadályokat legyőzni” – fejtette ki a szakember. Dorgó doktor szerint talán több odafigyelés kellene a prevencióra, de nincs meg a megfelelő létszámú szakembergárda. Pedig a mentálhigiénés nevelés, a felvilágosítás fontos lenne a lakosságnak. Ez viszont nemcsak pszichiátriai és egészségügyi feladat kellene legyen, hanem társadalmi is.
„Igaz, az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a pszichiátria is – a rácsok lebontása, a kényszerzubbonyok használatának megszüntetése, az elektrosokk-kezelés háttérbe szorulása mind olyan dolgok, amelyek egy kicsit meg tudták változtatni az emberek mentalitását a pszichiátria iránt. Kevésbé elítélőek, a félsz, amelyet ez a szakma kiváltott, és még inkább szorongásos állapotot okozott a betegnek, már eltűnőben van.
– emelte ki a pszichiáter.
Dorgó Attila: sokan ódzkodnak az elmegyógyászati kezeléstől, a betegek gyakran későn kerülnek orvoshoz
Fotó: Sándor Csilla
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, gyakran hallani azt is, hogy függőséget okoznak. „A gyógyszeres kezelések megszüntethetik a tüneteket” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, a betegek többsége elsősorban a gyógyszerek mellékhatásától fél. „Utánanéznek az interneten, jobban utánaolvasnak a kezelésre felírt gyógyszer hatásának, mint bármely más gyógyszer esetében. Természetesen ezeknél is fel vannak tüntetve a mellékhatások, és úgy látom, ebben az esetben a betegek valamivel érzékenyebbek, mint más gyógyszerekkel kapcsolatban” – osztotta meg tapasztalatait a pszichiáter.
Olyan vélekedés is van, hogy ezek a gyógyszerek tudatmódosító hatással is bírnak. „Tényleg vannak bizonyos mellékhatások, de közel sincs szó arról, hogy tudatot módosítanak.
Sokan azonban megijednek, és nem folytatják a kezelést. Továbbá sokan félnek a függőségtől. Ezek a gyógyszerek akkor okozhatnak függőséget, ha valaki orvosi felügyelet nélkül szedi őket, de ha betartja az orvosi javaslatokat, akkor nem történik ilyesmi” – magyarázta Dorgó Attila.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
szóljon hozzá!