
Van úgy, hogy összeomlik minden. Ilyenkor a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés ötvözete a leghatékonyabb segítség
Fotó: Pixabay.com
Helytelenül ismerjük idegösszeomlásként a fogalmat, de tény, hogy – ahogy mondani szokták – bárkinél lemerülhet az elem, vagy kicsordulhat a pohár egy apró, utolsó csepptől. A csíkszeredai Dorgó Attila pszichiáter szakorvossal jártuk körül a témát, azért is, hogy eloszlassunk néhány tévhitet.
2017. október 02., 15:262017. október 02., 15:26
2017. október 02., 20:322017. október 02., 20:32
Tudták, hogy az idegkimerülés vagy idegösszeomlás mint diagnosztikai fogalom nem szerepel a pszichiátriában, csupán a köznyelvben? Korábban a neuraszténia elnevezés fedte részlegesen ezt az állapotot, viszont ma már nem használják a legújabb elmegyógyászati osztályozásban.
A pszichiátriában előforduló betegségeket ugyanis két nagy kategóriába sorolják. Az első csoportba a pszichózisok, a súlyosabb elmezavarok tartoznak, mint a skizofrénia és a mániákus depressziós zavarok. A másik csoportot a neurózisok alkotják, ide sorolhatóak a depresszió enyhébb formái, a szorongásos zavarok, a poszttraumás stresszreakciók és a pánikbetegségek. Ezek ugyan enyhébb tünetekkel járnak, mint az előző kategóriába soroltak, megfelelő kezelés hiányában azonban tragikus következményekkel járhatnak.
Már a tünetek első észlelésénél fontos, hogy felkeressünk egy szakembert
Fotó: Pixabay.com
Ebbe a neurózisos csoportba tartozik az úgynevezett ideg-összeroppanás, idegösszeomlás vagy neuraszténia is. Ennek tünetei között említhető a hangulat ingadozása, levertség, tartós rosszkedvűség, pszichikai és fizikai fáradékonyság, kimerülés, érdektelenség, tehetetlenség érzése. A kiváltó okok között vannak a különböző negatív életesemények, a tartós stresszhelyzetek vagy akár az évek során felgyülemlett feszültség.
Dorgó Attila pszichiáter azt ajánlja, hogy már a tünetek észlelésének első pillanatában keressünk fel egy szakembert. Előfordul, hogy a pszichés zavarok testi, szervi tünetek formájában is jelentkeznek, ilyen esetben ajánlott egy általános kivizsgálást végeztetni, hogy kizárják a szervi megbetegedés lehetőségét.
A kezelések kétirányúak: a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés, de rendszerint a kettő ötvözete a leghatékonyabb. Ez általában nem igényel kórházi befektetést, ambuláns módon is kezelhető.
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények
Fotó: Pixabay.com
„A Csíki-medence pszichiátriai járóbeteg-ellátásának egy jelentős része az én rendelőmben összpontosul. Talán a csíki beteg nehezebben kezelhető, mint a más területen élők. Eltérőbb a lakosság hozzáállása ezekhez a pszichés tünetekhez. Ennek egyik oka, hogy a csíki ember zárkózott, kevésbé kommunikatív. A súlyosabb pszichés zavarok esetében is képes halogatni a szakemberhez fordulást. Éppen ezért a betegségek feltérképezése, kezelése kissé nehezebb, több időt igényel, a kezelés beállítása és elindítása is nehézkesebb” – válaszolta Dorgó Attila arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekednek a székelyföldi emberek a pszichiátriai kezelésekről. A pszichiáter rámutatott, az itteni emberek úgy érzik, hogy ha elmegyógyászhoz kerülnek, akkor bolondnak tartja a környezetük őket, félnek a stigmatizálástól.
A pszichés állapotok is különböző súlyossági fokban jelentkeznek, de kezelhetők, gyógyíthatók, ugyanakkor viszonylag nehéz az előítéleteket, ezeket az akadályokat legyőzni” – fejtette ki a szakember. Dorgó doktor szerint talán több odafigyelés kellene a prevencióra, de nincs meg a megfelelő létszámú szakembergárda. Pedig a mentálhigiénés nevelés, a felvilágosítás fontos lenne a lakosságnak. Ez viszont nemcsak pszichiátriai és egészségügyi feladat kellene legyen, hanem társadalmi is.
„Igaz, az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a pszichiátria is – a rácsok lebontása, a kényszerzubbonyok használatának megszüntetése, az elektrosokk-kezelés háttérbe szorulása mind olyan dolgok, amelyek egy kicsit meg tudták változtatni az emberek mentalitását a pszichiátria iránt. Kevésbé elítélőek, a félsz, amelyet ez a szakma kiváltott, és még inkább szorongásos állapotot okozott a betegnek, már eltűnőben van.
– emelte ki a pszichiáter.
Dorgó Attila: sokan ódzkodnak az elmegyógyászati kezeléstől, a betegek gyakran későn kerülnek orvoshoz
Fotó: Sándor Csilla
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, gyakran hallani azt is, hogy függőséget okoznak. „A gyógyszeres kezelések megszüntethetik a tüneteket” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, a betegek többsége elsősorban a gyógyszerek mellékhatásától fél. „Utánanéznek az interneten, jobban utánaolvasnak a kezelésre felírt gyógyszer hatásának, mint bármely más gyógyszer esetében. Természetesen ezeknél is fel vannak tüntetve a mellékhatások, és úgy látom, ebben az esetben a betegek valamivel érzékenyebbek, mint más gyógyszerekkel kapcsolatban” – osztotta meg tapasztalatait a pszichiáter.
Olyan vélekedés is van, hogy ezek a gyógyszerek tudatmódosító hatással is bírnak. „Tényleg vannak bizonyos mellékhatások, de közel sincs szó arról, hogy tudatot módosítanak.
Sokan azonban megijednek, és nem folytatják a kezelést. Továbbá sokan félnek a függőségtől. Ezek a gyógyszerek akkor okozhatnak függőséget, ha valaki orvosi felügyelet nélkül szedi őket, de ha betartja az orvosi javaslatokat, akkor nem történik ilyesmi” – magyarázta Dorgó Attila.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!