Hol kezdődik, hogyan vegyük észre? Alkoholfüggőség a karanténban
Hajlamosabbak lehetünk gyakrabban a pohár fenekére nézni a kijárási korlátozás idején
Fotó: Haáz Vince
Kijárási korlátozás idején szinte egybefolynak a napok, néha olyan, mintha egy több hetes vakációba csöppentünk volna. Az sem meglepő, hogy ilyenkor többször nyúlunk a borosüveg vagy bármilyen más alkohol után. A kérdést azonban nem szabad elbagatellizálni, hiszen a karantén igencsak próbára tesz mindannyiunkat. Szenvedélybetegekkel foglalkozó szakembert kérdeztünk, hogyan tudatosítsuk, ha alkoholfogyasztásunk kicsit kimozdult a normális keretek közül? Egyáltalán mi számít normális alkoholfogyasztásnak, és hol kezdődik az alkoholizmus?
Hajnal Csilla
2020. április 27., 17:422020. április 27., 17:42
2020. április 28., 09:522020. április 28., 09:52
Az alkoholizmus hosszú távon kialakuló betegség. Néha évekig vagy akár évtizedekig tart, hogy valaki visszaél az alkohollal. Jelentkeznek enyhe jelek, tünetek, amelyek a kialakulásra utalnak, de általában még nagyobb gond nélkül tudja folytatni a napi tevékenységeit, bár romlanak a családi, munkahelyi, társas kapcsolatai, de még úgymond „élhető az élet”, különösen a szerhasználó számára – kezdi Bartha Éva, a Bonus Pastor Alapítvány személyzeti képzési és fejlesztési-, illetve prevenciós programkoordinátora, klinikai szakpszichológus. „A hozzátartozók, élettárs, házastárs, gyerekek már érzékelik, hogy valami nincs rendben, de a legtöbb esetben csak ők tekintik a helyzetet problémásnak” – mondja a szakember.
1. Kialakul a tolerancia: egyre többet kell inni a kívánt hatás elérésére, illetve kevesebbet a megrészegedéshez.
2. Elvonási tünetek jelentkeznek az ital hiányában (rosszullét, reszketés, izzadás, rossz közérzet, idegesség).
3. Kontrollvesztés áll be: az első vagy első pár pohár után képtelen a mértéktartásra (többet iszik, mint amennyit szeretne).
4. Sikertelenül próbálkozik az ivás abbahagyásával (italt cserél, időpontokat változtat, elhatározásokat hoz).
5. Egyre több időt tölt ivással vagy az ivásra gondolva.
6. Az ivás gátol más fontos tevékenységeket – család, munka, hobbi stb.
7. Tudatos önpusztítás áll be: továbbra is iszik, bár tudja, hogy testi, lelki és társadalmi problémáit az ital okozza.
A válasz ott rejlik a kérdésekben
Bartha Éva úgy véli, a karantén helyzet, a kijárási szabályozások igencsak próbára tesznek mindannyiunkat.
Az egyik legfontosabb kérdés: miért van szükség rá?
Fotó: Haáz Vince
„A függőségek esetében, legyen az bármilyen jellegű függőség – szerfüggőség vagy folyamatfüggőség – az az egyik leglényegesebb kérdés, hogy miért van szükség rá? Felejteni akarok egy problémát vagy helyzetet, a feszültségemet oldom azzal, a stresszhelyzeteket akarom enyhíteni, a konfliktusokat nem tudom másképpen kezelni? És folytathatnám a sort. A kérdés azt rejti magában számomra, hogy mivel mással oldhatnám a feszültségeket a karantén idején, ha nem egy pohár itallal, ebbe a leszűkült, beszűkült fizikai és pszichikai helyzetben?
Nem szeretnék általánosságokat mondani, mert azt gondolom, a válasz mindenkinek más, és ott rejlik a kérdések mélyén” – részletezi a szenvedélybetegekkel foglalkozó szakpszichológus.
Hogyan jutunk el oda, hogy mindezt tudatosítsuk?
Ez a kialakult helyzet nagyon jó arra, hogy merjünk szembenézni a kérdéseinkkel, saját „démonjainkkal” – fejti ki Bartha Éva. „Ha valaki már fel meri tenni magának a kérdést, hogy esetleg mégsem a normális keretek közé tartozik a saját alkoholfogyasztása, akkor már az első lépést megtette. Szembenézni, beismerni, abbahagyni az önámítást, meghallani, hogy a hozzátartozók mit jeleznek vissza. Kipróbálni, hogy mi történik, ha kihagyom például egy hétig az alkohol fogyasztást. Aztán még egy hétig. Jelentkezik valamilyen elvonási tünet? Például nyugtalanság, szorongás, ingerlékenység, sóvárgás, feledékenység, hányinger, izzadás, hányás, remegés vagy görcsök, magas vérnyomás, hallucináció stb. Ha ezek közül több jelentkezik, mindenképpen érdemes orvoshoz, szakemberhez fordulni, hiszen adottak most is az online lehetőségek, telefonos megkeresési lehetőségek.
A kialakult helyzet alkalmas lehet arra, hogy szembenézzünk saját démonjainkkal
Fotó: Haáz Vince
Bár karanténhelyzet van, a Bonus Pastor Alapítvány folytatja a szenvedélybetegek közötti munkáját, csak kissé más formában – mondta el az alapítvány szakpszichológusa. A Magyarózdi Terápiás Otthonban 15 lakó van jelenleg hosszútávú programon. Online tanácsadási formák vannak jelenleg is, illetve támogató csoport a hozzátartozóknak – mondta el Bartha Éva klinikai szakpszichológus. Továbbra is lehet telefonon időpontot kérni az alapítványtól akár egyéni tanácsadásra, akár csoportba való bekapcsolódásra a 0752-246 861-es telefonszámon. Több információt a www.bonuspastor.ro honlapon találunk.
a WHO ajánlása szerint ez férfiaknál 21, nőknél 14 egységnyi ital hetente, heti két nap szünettel. Egy egység egy pohár sört, egy deci bort vagy 3 cl tömény italt jelent az Egészségügyi Világszervezet szerint.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!